Nem fogjuk feladni!

„Mennyire érzik itt az emberek a magyar kormány intézkedéseit? Hálásak, vagy hálátlanok?

Nagyon! A magyar kormány hatalmas erőfeszítéseket  tett az elmúlt években, hogy ez a közösség képes legyen túlélni a nehézségeket. A segítség a mindennapokban érződik, a teljesség igénye nélkül néhány intézkedés: támogatásban részesülnek a magyar nyelvű oktatási intézmények dolgozói, az egészségügyi dolgozók, de számos humanitárius segély érkezik a régióba kanyaró elleni védőoltások, folyékony klór, élelmiszer és még sorolhatnám. Igen a kárpátaljai emberek hálásak! És nem csak a magyarok.

Ha nem politizálna, mivel foglalkozna?

Jó a kérdés! Egészen fiatal korom óta részem a közösségi élet, akkor vagyok igazán elégedett, ha valami nagydolgot sikerül elérnem az általam vezetett közösség számára. Hogy mit is csinálnék, ha nem politizálnék? Azt hiszem csak tanítanék, ahogyan tettem hat évig. Nagyon szerettem a pedagógusi pályát is, de az igazi közegem a kárpátaljai közösség.

Pesti emberként úgy tapasztalom, hogy Kárpátalján, egészen különleges kapcsolat fűzi még az embereket a földekhez. Szinte mindenkinek, de még a városi embernek is van pár hold termője. Jól tudom?

Jól tudja, akinek nincs pár holdnyi földterülete az nem is igazán kárpátaljai. A helyiek biztonságot, forrást látnak a földben, ezért igyekeznek megtartani! És persze meg is művelni.

Mi lehetne Kárpátalja jövője? És ezenbelül is a magyar közösség megmaradásának záloga?

Kárpátalja mint régió, számos erőforrással megáldott közigazgatási egység. Rendkívül frekventált zóna, hiszen négy országgal határos. Rekreációs erőforrásokban bővelkedik, és számos ásványi anyagban gazdag. Tudni kellene élni ezekkel a lehetősekkel, olyan vezetők kellenek az ország és a régió élére, akik jó irányba terelik a dolgokat. Kevesebb erőforrásból is vannak gazdagabb régiók, de csak kevés nálunk szegényebb hasonló képeségekkel. Ezen azt hiszem itt mindeki változtatni akarna, beszéljen bármilyen nyelven.”