Itt vannak a számok: így működik a rezsicsökkentés
Bár a rendszert több kritika éri, a számok nem hazudnak,: az áram- és a gázrezsi egy friss felmérés szerint is Magyarországon a legalacsonyabb az Európai Unión belül.
Véglegesítette a parlament a jövő évi költségvetés fő bevételi és kiadási összegeit. A bevétel 16 ezer milliárd, a kiadás 17 ezer milliárd forint lesz 2015-ben.
Elfogadta a parlament kedden a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító indítványt, véglegesítve ezzel a büdzsé bevételi és kiadási főösszegét.
A képviselők 116 igen, 40 nem szavazattal, 20 tartózkodás mellett fogadták el a költségvetési bizottság által benyújtott összegző módosító javaslatot. A büdzsé zárószavazása – miután a Költségvetési Tanács véleményezte a módosításokkal egybeszerkesztett egységes költségvetési törvényjavaslatot – a jövő héten várható.
Az Országgyűlés a 2015-ös költségvetés teljes bevételét 16 312 milliárd 873 millió forintban, kiadását 17 190 milliárd 277 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404 millió forintban állapította meg. A bevételi főösszeg 67,7 milliárd forinttal, a kiadási főösszeg 67,9 milliárd forinttal, a hiány pedig mintegy 198 millió forinttal lett kisebb az eredetileg javasoltnál.
A pénzügyi tranzakciós illetékből 206,2 milliárd forintra számítanak jövőre. A távközlési adóból 56,4 milliárd forint, a reklámadóból 6,6 milliárd forint bevétellel számol a büdzsé. Egészségügyi hozzájárulásból 161,8 milliárd forintnyi bevétellel számolnak, ám az Egészségbiztosítási Alap bevételei között új előirányzatként jelenik meg a dohányipari vállalkozások jövő évi egészségügyi hozzájárulása, amelyből 11,5 milliárd forintot várnak. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megemeléséből 6,4 milliárd forint többletforrást terveznek, ami lehetővé teszi a támogatás csökkentését a kormányhivataloknál és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál.
Az árfolyamgát rendszerében a rögzített árfolyam feletti törlesztési kötelezettség kamatrészének felét az állam, másik felét a bankok vállalják át úgy, hogy a bankok hitelintézeti járadék címén az őket terhelő 50 százalékot befizetik a költségvetésbe. Így az árfolyamgát évközi megszűnése a hitelintézeti járadék jövő évi összegét 15,4 milliárd forintra fogja csökkenteni. A személyi jövedelemadóból (szja) az eredetileg vártnál 5 milliárd forinttal több folyik be.
Az MVM Magyar Villamos Művek jövő évi tőkeemelésére az eredetileg tervezett 50 milliárddal szemben csak 18 milliárd forintot szánnak az idei többletforrások, valamint a kockázatok és a tervezett beruházások finanszírozási szükségletének pontosabb előrejelzése alapján. Az elfogadott összegző módosító javaslat biztosítja, hogy az adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatok 2015-re jutó uniós támogatásából a más – elsősorban EU-s – forrásból nem finanszírozható támogatás pénzügyi alapjai rendelkezésre álljanak. A segélyezési rendszer átalakításáról meghozott döntések a költségvetési törvényjavaslatban szereplő előirányzatokhoz képest 12,9 milliárd forint többletforrást kapnak.