Immár tizedik alkalommal tartottak egyeztetéseket az Európai Unió intézményeinek vezetői vallási felekezetek vezetőivel Brüsszelben.
A keresztény, muszlim, zsidó, hindu, szikh és mormon közösségek első embereivel folytatott keddi tanácskozáson az Európai Bizottságot José Manuel Barroso, a testület elnöke, a tagállamokat tömörítő tanácsot Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, az Európai Parlamentet pedig immár hagyományosan annak egyik alelnöke, a kereszténydemokrata Surján László képviselte.
A bizottság közleményéből kiderül, hogy Barroso a megbeszéléseknek idén „Az Európai Unió jövője” jelmondatot adta. Az uniós vezetők az unióban és azon kívül zajló társadalmi folyamatokról és Európának a világban betöltött szerepéről tanácskoztak a vallási vezetőkkel.
A brüsszeli testület tudatta: a megbeszélés résztvevői egyperces néma tiszteletadással adóztak a május 24-i, a brüsszeli zsidó múzeumnál történt lövöldözés áldozatai emlékének, valamint közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben mély megdöbbenésüknek adnak hangot, amiért Szudánban a többi között hitehagyásért 100 korbácsütésre és kötél általi halálra ítélték az akkor még várandós Merjam Jahjá Ibráhímot.
A vallási és az uniós vezetők „hangsúlyozzák, hogy Szudán nemzetközi kötelessége, hogy megóvja a vallás és a hit szabadságát, továbbá egyhangúlag felszólítják a felelős szudáni hatóságokat és fellebbviteli bíróságot, hogy vonják vissza ezt az embertelen ítéletet, és a lehető legsürgősebben engedjék szabadon Merjam Jahjá Ibráhímot” – áll a nyilatkozatban.
Emellett arra is felszólítják Kartúmot, hogy a Szudán által aláírt ENSZ emberi jogi chartával összhangban töröljenek el minden olyan jogszabályt, amely bárkit büntetéssel sújt vagy megkülönböztet vallási, felekezeti hovatartozása vagy annak megváltoztatása miatt.
„A hit és a vallás szabadsága egyetemes emberi jog, amelyet az Európai Unió nagyra tart, továbbá, amelyet mindenhol, mindenki számára meg kell óvni” – szól a nyilatkozat.
A szudáni ítéletet valamint a május végi brüsszeli lövöldözést a találkozót beárnyékoló eseményekként említette Surján László a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón.
„Az egyházak és a vallási közösségek a válságban bástyaként álltak ellen a társadalom szövete felfeslésének” – közölte Surján László, aki szerint a felekezetek nem csak a gazdasági, hanem a társadalmi, mi több, az erkölcsi fellendüléshez is hozzájárultak Európában.
Az uniós intézmények vezetői a Lisszaboni Szerződés értelmében évente egy-egy találkozót tartanak a vallási felekezetek, valamint a filozófiai és nem vallásos szervezetek vezetőivel egyaránt.