Mi lesz Ukrajnával a háború után?

Írta: Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója

***

Néhány ritka kivételtől eltekintve minden háború a tárgyalóasztalnál zárul le, nem lesz ez másképp az Ukrajnában dúló konfliktussal sem.

a diplomáciai körök előtt, de el fog jönni az a pillanat is, amikor aktuálissá válik a kérdés: hogyan (és miből) állítható helyre Ukrajna?

Akadnak jó példák a háború utáni gyors és sikeres helyreállásra, említhető Európa talpra állítása a második világháború után az amerikai Marshall-terv segítségével vagy Dél-Korea esete a koreai háborút követő időszakból. A mostani konfliktushoz időben és párhuzamokban talán Horvátország esete áll a legközelebb: a délszláv háború horvátországi szakasza 1991-ben robbant ki, és négy évig tartott. A jugoszláv erők a mai Horvátország területének az egynegyedét tartották megszállás alatt három és fél éven keresztül. A horvát gazdaság összeomlott, százezrek menekültek külföldre.

A függetlenné váló ország nyugati segítséggel a területek egy részét katonai úton, egy másik részét diplomáciai erőfeszítéssel szerezte vissza. Az infrastrukturális károk 250 milliárd dollárra, a háború előtti horvát bruttó hazai össztermék több mint tízszeresére rúgtak – összehasonlításul: az ukrán károk jelenleg mintegy 700 milliárd dollárt, vagyis az ukrán 2021-es gazdasági teljesítmény három és félszeresét teszik ki. A háború után Horvátország a gyors euroatlanti integráció útján indult el, és az országba özönleni kezdett a nyugati tőke.

huszonöt év leforgása alatt gazdasága a háromszorosára nőtt.

A háború paradox módon akár kedvező változásokat is előidézhet hosszú távon az ukrán belpolitikai viszonyokban. 2022 előtt számos tényező gátolta az ukrajnai gazdasági fejlődést, többek között a rendszerszintű korrupció, az instabil politikai helyzet, az alulfinanszírozás. A Szovjetunió felbomlása után oligarchikus klánrendszer alakult ki az országban, az oligarchacsoportok nemcsak a gazdaság felett szereztek meghatározó befolyást, de a politikába és a média működésébe is beleszóltak.

2014 után a problémákat az orosz–ukrán konfliktus is tetézte: a befektetések megálltak, a tőke menekülni kezdett az országból, a katonaságra fordított kiadások miatt egyre több helyről vontak el forrásokat. A háború befejezése a korábbi szisztematikus problémák nagy részét megoldhatja: az ukrán vezetés minden felhatalmazást megkaphat a korábban az oligarchacsoportok által akadályozott reformok végrehajtására. Az oligarchák befolyása a háború következtében már eddig is drasztikusan csökkent. A nyugati támogatásért cserébe Kijev szövetségesei még nagyobb transzparenciát követelnek, ami megoldhatja a korrupció problémáját.

Ukrajna kiváló természeti erőforrásokkal rendelkezik, amelyek kiaknázása és felhasználása akár regionális hatalommá is tehetné. Az emberiség által használt 120 alapvető nyersanyagból 117 megtalálható a területén, számos ásványkincs – például a titán, a vasérc, a grafit, a cirkónium, az urán és a germánium – kitermelésében a világ tíz legnagyobbja között van. A mezőgazdasági jelentősége is nagy, hiszen Európában a legjobb minőségű csernozjom talaj közel harmada Ukrajnában található. Vagyis Ukrajna igencsak vonzó falat lehet a nemzetközi piaci szereplők számára.

Az ország helyreállításának azonban van egy megkerülhetetlen feltétele: hogy a háborút tartós, valódi béke zárja le. Ha csak egy törékeny fegyverszünetet látunk, vagy netán a konfliktus befagyasztását – amire jelenleg a legtöbb esély mutatkozik –, akkor Európa második legnagyobb országának jövője borús marad. Újabb háborúra várva a helyreállítás nem indul el, a befektetők messziről elkerülik az országot, a gazdaság így súlyos problémákkal, tartós recesszióval szembesülhet.

a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok bezuhanásával, megnövekedett migrációval és felélénkülő szervezett bűnözéssel is számolnunk kellene.

Nyitókép: MTI/AP/Rodrigo Abd