Virítsd a lóvét!

Nehéz most másra koncentrálni, mint az ukrajnai háborúra. A helyzet súlyossága és az új globális rend körvonalai, amelyeket a konfliktus felrajzol, jól megmutatják, mennyire hasztalan és jelentéktelen kérdések kötötték le eddig az Európai Unió figyelmét. Kétségtelenül ebbe a körbe tartozik a jogállamiság kérdése körül kialakult folytatásos családregény is. Ennek legutolsó epizódját az Európai Unió Bíróságának február 16-ai ítélete adta, amelyben elutasította a magyar keresetet. Még ha a jelenlegi helyzetben a pragmatizmus és az egységre való törekvés érvényesül is más szempontok előtt, ez a mérgező kérdés továbbra is terítéken marad.

Éppen ezért beszéljünk róla! Az EUB ítéletét üdvözölték a jogállamiság kérdésének keresztes lovagjai, főleg az Európai Parlament képviselői – akik sokkal nagyobb aktivitást mutatnak a Twitteren, mint az EP bizottságaiban –, illetve a nemzetközi ngo-arisztokrácia prominens tagjai. Ahogy az ítélet nyilvánossá vált, azonnal megkettőzték az igen bátortalan Európai Bizottságra gyakorolt nyomást, mintha a hatalmi ágak szétválasztása nem is létezne Brüsszelben. Ennek ellenére ha közelebbről szemügyre vesszük, a döntés inkább tűnik pirruszi győzelemnek.

Az ítélet kétségkívül rögzíti a kondicionalitás elvét, és megerősíti az Európai Bizottság döntő szerepét az alkalmazása kapcsán. Ez nem jó hír, és az önkényeskedés veszélyét vetíti előre, tekintettel arra, hogy ez az uniós intézmény mára dogmatikussá vált, és hozzászokott, hogy hatáskörén túllépve is eljárjon. Hasonlóan az Európai Unió Bíróságához, amelynek legfőbb célja a jelek szerint a „mind szorosabb egység” mantrájának erőltetése, nem pedig az igazságszolgáltatás. Az ítélet mégis többet mondott annál, amennyit egyesek hallani szerettek volna. Ténylegesen kőbe véste azt a szigorú keretrendszert, amely megszabja, hogyan lehet megindítani a jogállamisági mechanizmust. Az EUB hajthatatlan azzal kapcsolatban, hogy „a rendelet az uniós költségvetésnek a 
jogállamisági elvek megsértéséből kellően közvetlenül következő érintettségével szembeni védelemre, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul”. Más szóval, a bizottságnak nem áll módjában a „közös értékek” vagy a jogállamiság elvének megsértésére tett homályos hivatkozás alapján megfosztani egy tagállamot a neki járó uniós forrásoktól.