Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
Csak egyvalami biztos: az új kancellár a szövetségi köztársaság történetének leggyengébb demokratikus felhatalmazásával lép majd hivatalba. Boris Kálnoky publicisztikája.
Szeptember 26-án a németek új parlamentet választanak. De nem tudják, kit szeretnének benne látni. Tavaly márciusban úgy tűnt, a Zöldek megnyerheti a versenyt. Pár hónapja aztán a CDU látszott biztos győztesnek. A mostani felmérések az SPD-t hozzák az első helyre.
A Tanácstalanok Németországi Köztársaságában az emberek nem tudják, kit szeretnének vezetőnek. Nem is csoda: a kampány során a politikusok nem árulták el, hová szeretnék vezetni az országot. Napjaink nagy kérdései – a migráció, Németország és az eurózóna romló versenyképessége, az USA eljelentéktelenedése, Kína felemelkedése, az EU jövője – szinte nem is kerültek szóba. Németország, a „hatalom Európa közepében” pillanatnyilag nem képes társadalmi szinten világos gondolatok megfogalmazására. A nép nem tudja, mit akar, a politikai osztály pedig híján van mindenfajta vizionárius képzelőerőnek. Az Európa-politikában ennek következményei vannak: hosszú ideje minden impulzus, minden gondolatmenet vagy Emmanuel Macron francia elnöktől, vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől származik.
Németország Magyarország-politikáját – alkotásra képes politikai vezetés híján – továbbra is a média határozza majd meg. Nincs egy olyan politikus Németországban, aki elég bátor lenne ahhoz, hogy akár egy jó szót is szóljon a magyar kormányról. Az utolsó, aki kevert érzései ellenére meg merte ezt lépni, Angela Merkel kancellár volt: 2019 augusztusában azt mondta Sopronban, hogy Magyarország a polgárok javára használja az uniós pénzeket.