Oka van annak, hogy az emberek kötődnek a nemzetekhez

Sándor Lénárd interjúja a Mandiner hetilapban.

Donald Trump amerikai elnököt számos kritika érte sok esetben formabontó modora miatt. Defender in Chief: Donald Trump’s Fight for Presidential Power című könyvében ön arra mutat rá, hogy valójában éppen Trump védte meg az alkotmány vízióját. 
Donald Trump kétségkívül formabontó személyiség, mind jelleme, mind pedig viselkedése miatt sok kritikával lehet illetni. Azt viszont cáfolom, hogy le akarta volna bontani az alkotmányt. Éppen azok az emberek támadják az amerikai alkotmányos elveket és struktúrákat, akik Donald Trumpot és elnökségét kritizálták.

Milyen következtetésre jut a könyvében?
A könyvemben kifejezetten amellett érvelek, hogy Trump végső soron megvédte az alkotmány alapvető értékeit és struktúráját a progresszív támadásokkal szemben. Gondoljunk csak vissza: folyamatosan eljárások övezték az elnökségét a különleges ügyész vizsgálataitól kezdve az impeachment eljárásig. A kongresszus ezeken keresztül próbált beavatkozni az elnök jogköreibe.

Már az országalapítás időszakában is vitatkoztak az elnök szerepköréről.
Ez a kérdés valóban azokat az alapvető küzdelmeket érinti, amelyeket már évtizedek óta vívunk. E küzdelmeket Trump és a Trumppal szembeni ellenállás csak tovább súlyosbította. Úgy gondolom, hogy az amerikai alkotmány nem kíván olyan méretű adminisztratív államot létrehozni, amely a gazdaság nagy részét irányítaná, adóztatná, vagy az emberek mindennapi életét szabályozná. Az alkotmány ezeket a hatásköröket a tagállamoknak biztosítja.

Mikortól érhető tetten a szövetségi kormányzat szerepének növekedése?
Az európai típusú kormányzati felfogás Woodrow Wilson elnök révén érkezett Amerikába. A Demokrata Párt és azon belül a progresszívok egészen e Wilsonig visszanyúló gondolatból merítenek ihletet. Ám fontos látni, hogy a progresszivizmus eredetileg nem pártpolitikai elképzelés volt: a republikánus Theodore Roosevelt szintén progresszív volt.