Maradék erkölcsi alapjait is elveszítheti a baloldal Borsodban

Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.

Szerencsen és Tiszaújvároson lesz az ország szeme vasárnap, hiszen eldőlhet: működőképes-e a baloldali összefogás a gyakorlatban. Emlékeztetőül: július 17-én motorbalesetben elhunyt Koncz Ferenc országgyűlési képviselő, ezért előre hozott választást kellett kiírni Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú, szerencsi–tiszaújvárosi választókerületében. A kormánypártok a képviselő lányát, a szintén politizáló Koncz Zsófiát jelölték, a baloldal pedig Bíró László jobbikos politikust indítja, dacára annak, hogy sorozatban antiszemita kijelentéseket tett: tetűcsúszdásként emlegette az izraeli turistákat, és Judapestként hivatkozott a fővárosra. Ő az egy évvel ezelőtti szerencsi önkormányzati választáson 32 százalékos eredményt ért el polgármesterjelöltként.
„Bár öt-hat éve még elképzelhetetlen lett volna, ma már nincs olyan személy, aki mögé ne állnának be összefogva a baloldali pártok. A baloldal minden erkölcsi megfontolást szögre akasztott” – fogalmaz lapunknak Lánczi Tamás politológus, hozzátéve: a hatalom láthatóan minden eszközt szentesít. Emlékeztet, annak idején az MSZP-nek ki kellett zárnia a holokauszt áldozatain viccelődő Zuschlag Jánost a közvélemény nyomására, most viszont Bíró László mellett kampányol. „A baloldal a kisnyilasokat eddig nem tűrte meg a soraiban. Jó kérdés ezek után, mi lehet az, amire azt mondja, hogy ez már tényleg sok” – jelenti ki.

De nem kell ilyen messzire visszamenni az időben: a 2014-es kampányban a baloldali-liberális véleményformálók még rövid videószpotokban határolódtak el a Jobbiktól, aztán három évvel ezelőtt Vona Gábor akkori elnök elment egy beszélgetésre a Spinoza-házba, és utána egyre inkább elfogadták a pártot. Arra hivatkoznak, hogy megváltoztak a Jobbik nézetei, ám a mostani időközire nem sikerült olyan jelöltet találni a pártból, akihez nem köthetők antiszemita kijelentések – és a baloldali-liberális értelmiség politikában aktív része hallgat. „Ha a Fidesz egyik jelöltjéről derülne ki, hogy hasonló kijelentéseket tett, abból biztosan nemzetközi médiahadjárat lenne. A nemzetközi közvélemény azonban elegánsan elsiklik afölött, hogy ugyan rendre hazánkat és a kormányt vádolja, a ténylegesen antiszemita képviselők a Jobbikban ülnek” – mondja Lánczi.

A politológus Bíró jelölése kapcsán azért elismeri: voltak, akik megfogalmazták aggályaikat a baloldalon is, azonban általában olyanok, akiknek hatalmi vagy anyagi érdekük nem múlik ezen a választáson, például Kovács László volt szocialista pártelnök és Tamás Gáspár Miklós filozófus már tiltakozott e kompromisszum ellen. Való igaz, a pártok állásfoglalása igen felemásra sikerült: Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke úgy határolódott el, hogy semmilyen cselekvést nem helyezett kilátásba, Fekete-Győr András, a Momentum vezetője pedig egy sajtótájékoztatón azt mondta, nem vennék fel a Momentumba Bíró Lászlót, de ha már így alakult, nem lesz változás. „Az egyetlen érv, hogy így lehet kormányt váltani, ez sokatmondó!” – szögezi le Lánczi Tamás.
Azt a politológus is megerősíti, hogy a voksolás a kétharmad szempontjából szimbolikus, a kormány a függetlenek és a német kisebbségi képviselő együttműködésével megtartja a kétharmadot. Szerinte a szavazás kimenetele a baloldal belső hatalmi átrendeződéseire is csak mérsékelten hat, hiszen már rég kiderült, hogy az összefogásban a Jobbik-elnök Jakab Péternek nem osztottak lapot, neki legfeljebb az lesz kínos, ha hazai, borsod-abaúj-zempléni terepen megverik a pártjához tartozó jelöltet. Kérdés, hogy egy ilyen vereség mennyire erodálhatja tovább a pártot. 

„A Jobbik lényegében halott. Vidéki hálózata leépült, önálló karaktere eltűnt. Létezik mint logó vagy mint médiajelenség, de mint párt maximum annyira, amennyi feladatot Gyurcsány Ferencnek jelent a betagozása a baloldali pártkolhozba” – vélekedik Lánczi. Az október 11-ei választás fő kérdése az, hogy mennyire hatékony szavazatszerző gépezetet alkot a kínos ügybe keveredett jelölt mögött felsorakozó baloldal. Mindenesetre ha csak kicsit kap ki, akár már azt is eladhatja sikerként, ahhoz pedig, hogy egyértelmű balos kudarcról lehessen beszélni, a kormánypártnak nagyon meg kellene vernie. „Ez a választás lélektanilag a Fidesznek nehezebb. Sokan úgy gondolják, hogy a kormánypártnak kötelezően hozandó választókerületről van szó, pedig korántsem: 2018-ban az ellenzék össz-szavazatszáma igen közel volt a Fidesz-KDNP-éhez. Ez kifejezetten nehéz meccs a Fidesznek, ha ugyanis simán győz, el lehet mondani, hogy csak hozta a kötelezőt, ha meg esetleg veszít, abból a baloldal óriási sikertörténetet fog kovácsolni, és lelki elrugaszkodási pont lesz neki 2022-höz” – magyarázza Lánczi Tamás. Ám úgy véli, a baloldali pártok esetleges diadala inkább csak rövid távon hozhat pozitív eredményt: bár sikerként kommunikálhatják, középhosszú távon morális ingoványba sodorja őket. Vagyis csupán pürrhoszi győzelmet arathatnak – de ezt a kormányoldalnak el is kell tudnia magyarázni a választóknak.

Mozgósít a Baloldal
| Almási B. Csaba |

A választókerületben a Fidesz az északi részen és főleg a falvakban erős, a baloldal bástyája pedig a tizenhétezres Tiszaújváros és környéke, ahol tavaly 68 százalékkal győzött a szocialista polgármester. A többi, kisebb városban – Szerencsen, Ongán, Szikszón, Tokajon – szorosabb eredmény várható. Szerencsen az elhunyt Koncz Ferenc korábban polgármester volt, ám 2018-ban távozott a város éléről, és tavaly a fideszes belharcok után a korábban kormánypárti Nyiri Tibor függetlenként győzött az új fideszes jelölttel szemben. A térséget jól ismerő forrásunk szerint Bíró antiszemita és cigányellenes kijelentései helyben nem kaptak akkora visszhangot, mint országosan, az a vád viszont, miszerint Bíró nem fizette ki korábbi varrónő alkalmazottait, komoly kárt okozhat a megítélésben. Bíró László sokat forog a tiszaújvárosi médiában, rengeteg a plakát és az odairányított erőforrás a baloldal részéről. A fideszes Koncz Zsófia elsősorban édesapja munkájának folytatását ígéri. Emlékezetes, az ő testvéréről kiszivárgott egy felvétel, amelyen ordenáré módon beszélt egy választóval, de kiderült, hogy a fiatalember egy barátjával viccelődött. Egyébként Szanyi Tibor ikonikus nevű pártja, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (Iszomm) is indított jelöltet, a független Tóth Ádám azonban valószínűleg nem sok vizet zavar majd.

A választókerületben a Fidesz az északi részen és főleg a falvakban erős, a baloldal bástyája pedig a tizenhétezres Tiszaújváros és környéke, ahol tavaly 68 százalékkal győzött a szocialista polgármester. A többi, kisebb városban – Szerencsen, Ongán, Szikszón, Tokajon – szorosabb eredmény várható. Szerencsen az elhunyt Koncz Ferenc korábban polgármester volt, ám 2018-ban távozott a város éléről, és tavaly a fideszes belharcok után a korábban kormánypárti Nyiri Tibor függetlenként győzött az új fideszes jelölttel szemben. A térséget jól ismerő forrásunk szerint Bíró antiszemita és cigányellenes kijelentései helyben nem kaptak akkora visszhangot, mint országosan, az a vád viszont, miszerint Bíró nem fizette ki korábbi varrónő alkalmazottait, komoly kárt okozhat a megítélésben. Bíró László sokat forog a tiszaújvárosi médiában, rengeteg a plakát és az odairányított erőforrás a baloldal részéről. A fideszes Koncz Zsófia elsősorban édesapja munkájának folytatását ígéri. Emlékezetes, az ő testvéréről kiszivárgott egy felvétel, amelyen ordenáré módon beszélt egy választóval, de kiderült, hogy a fiatalember egy barátjával viccelődött. Egyébként Szanyi Tibor ikonikus nevű pártja, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (Iszomm) is indított jelöltet, a független Tóth Ádám azonban valószínűleg nem sok vizet zavar majd.

Címlapkép: MTI / Kovács Tamás