Űrlények az ukrán anyaföldön?

Piacon a szent ukrán föld: ha a kijevi parlament, a Verhovna Rada megszavazza a kormány törvénymódosítását, 2020 októberétől semmis a sokak által kárhoztatott földvásárlási moratórium. A döntés egyrészt rég várt fejlődést ígér az ukrán agrárszektornak, másokban azonban szorongást kelt. Mi lesz, ha nyugati élelmiszerkonszernek és orosz agrárbárók hektárra megveszik a világ tíz legnagyobb kukorica- és búzaexportőre között számontartott, napraforgótermesztésben pedig világbajnok Ukrajnát, az egykori Szovjetunió éléskamráját, amelynek területe hetven százalékban mezőgazdasági célra használt földekből áll?

A CSERNOZJOM KINCSE

Ukrajna területén fekszik a világ legértékesebb talajának, a csernozjomnak kis híján az egyharmada, így a földkérdés az ukrán rendszerváltás kardinális ügye volt. Az államnak azonban a mai napig nincs átfogó képe arról, hogy melyik település környékén mennyi és milyen értékű föld található. A tartós átmeneti állapot a széteső keleti blokk országaiban hagyományosan rablóprivatizációt és totális tulajdonjogi káoszt eredményezett. Ukrajna erre a káoszra – legalábbis ami a földeket illeti – nem tartott igényt, így 2001-ben ideiglenes földvásárlási moratóriumról döntött a kijevi parlament, amelynek az átfogó új földtörvény megszületéséig kellett volna érvényben maradnia.