Én úgy gondolom, hogy egy rezsim stabilitásának a mércéje nem a válságok elkerülése, hanem a rájuk adott válasz hatékonysága.
Egy társadalom stabilitásának a mércéje pedig az utca emberének a viselkedése a nyilvános térben, válság idején.
A válságok, persze nem lettek egyenlőnek teremtve, és érkezhetnek egzisztenciális, kevésbé egzisztenciális és pszeudo válság kiszerelésben is.
Ha az arc a lélek tükre, akkor egy főváros pedig egy társadalomé. Az, hogy egy főváros milyen arcot mutat válság idején, igen sokat elárul a társadalom egészségéről, kohéziójáról és mentális stabilitásáról.
Milyen arcot mutatott Moszkva miközben a bahmuti muzsikusok bahmuti rémképeket ígérve repesztettek a sztrádán a főváros felé?