Rotyog a paprikás krumpli: Németh Szilárd HELYRETESZI a globalistákat (VIDEÓ)

Termőföldtől az étkezőasztalig. Németh Szilárd elárulta, mitől finomabb az étel, ha az nem brüsszeli, hanem magyar recept alapján készül.

Oroszországnak csak egy Prigozsinja van. Nekünk egy egész rakományra való van belőlük.
„Azt mondják, hogy az a diszfunkcionális félázsiai autokrácia instabillá vált.
Hogy miért vált volna instabillá? Hát azért kérem, mert zendülés, puccs, a főváros felé dübörgő martalócok roadshow-ja stb.
Mi ez, ha nem az instabilitás jele?
Hát igen, ez is egy lehetséges olvasat.
De van itt egy másik lehetséges olvasat is.
Én úgy gondolom, hogy egy rezsim stabilitásának a mércéje nem a válságok elkerülése, hanem a rájuk adott válasz hatékonysága.
Egy társadalom stabilitásának a mércéje pedig az utca emberének a viselkedése a nyilvános térben, válság idején.
A válságok, persze nem lettek egyenlőnek teremtve, és érkezhetnek egzisztenciális, kevésbé egzisztenciális és pszeudo válság kiszerelésben is.
Ha az arc a lélek tükre, akkor egy főváros pedig egy társadalomé. Az, hogy egy főváros milyen arcot mutat válság idején, igen sokat elárul a társadalom egészségéről, kohéziójáról és mentális stabilitásáról.
Milyen arcot mutatott Moszkva miközben a bahmuti muzsikusok bahmuti rémképeket ígérve repesztettek a sztrádán a főváros felé?
Meglepően sztoikusat.
Az élet, a normalitás ment tovább, a levegőben vibráló feszültség ellenére.
Nem tudom megállni, hogy ne hasonlítsam össze ezt az összefogott sztoicizmust azzal, amit a francia, a belga, a kanadai és az amerikai fővárosokban láttunk az utóbbi egy-két évben.
A fosztogatást, a gyújtogatást, védtelen polgárok terrorizálását, az évszázadok munkájával felhalmozott értékek vandalizálását, a törvény és a legelemibb normák semmibevételét stb.
És mik voltak azok az egzisztenciális válságok, amik ezeknek az anarchiába oltott káoszörvényeknek igazolásul szolgáltak?
Egy akasztani való zsivány esete egy rasszista rendőrrel? Egy mérsékelt nyugdíjkorhatár-emelés? Egy győztes focimeccs? Egy elnök látogatása egy fővárosi templomban? Egy vörös pulóveres alkotmánybíró beiktatása? Egy oltás kötelezővé tétele néhány kamionos számára?
Ezért lángoltak hónapokon át a civilizáció fellegvárainak kikiáltott fővárosok? Ezért váltak hosszú hónapokon át kormányozhatatlanná a világ leggazdagabb államai? Ezért kellett kvázi polgárháborús hangulatot szítani ember és ember, polgár és polgár között?
Oroszországnak csak egy Prigozsinja van.
Nekünk egy egész rakományra való van belőlük.
Az ő egyetlen Prigozsinjuk csupán egy vasvillás orosz kulák, akinek államosítani akarták a hadseregbizniszét és ő a téeszcsé elől a puccsba menekült.
A mi Prigozsinjaink számára a káosz nem pusztán eszköz, hanem egy magasztos cél és életpályamodell.
Ez az oka annak, hogy az ostromló seregre váró Moszkva a stabilitás szigete a mi, békeidőben is káoszba merülő metropoliszaink mellett.”
Nyitókép: Julien Mattia / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP