„Ha egy kormányzat egy óvodára vagy bölcsődére politikai játékszerként tekint, mindenki azonnal felkapja a fejét és hevesen tiltakozik. Az óvodások és bölcsődések egyszer majd jogképesek lesznek, és ki tudnak állni magukért. Az állatkerti állatok azonban ránk, emberekre vannak utalva, de ahelyett, hogy a közélet mélyen meghajolna azok előtt, akik évek óta az állatok, növények jóllétéért és a látogatók élményszerzéséért róják a köreiket, újabb és újabb pofonok érik őket.
Mintegy kétszázötven fős legénysége nap mint nap mérhetetlen alázattal viseli a kert hányatott sorsát, amely részben a lomha gazdasági ügyintézésből adódik: a FÁNK – szemben a vidéki állatkertekkel – még mindig költségvetési intézmény. Gazdasági társaságként még gyarapíthatná is közvagyont, megtartva az önkormányzati fenntartás biztonságát és stabilitását, ötvözve a piaci működés előnyeivel. Elindult ezen az úton, és jó lenne, ha a munkára, és nem az egyre hajmeresztőbb ötletekre kéne figyelnie.