A svéd és a finn NATO-csatlakozásra így válaszolhat Moszkva
„A NATO több szempontból is jól jár a finn és svéd tagsággal. Először is a két ország felvétele látványos és határozott stratégiai üzenet az orosz vezetés felé politikájának kontraproduktivitásáról.
2021 decemberében ugyanis a NATO bővítésének leállítása és a szövetség 1997 májusát követő csapattelepítéseinek visszavonása volt az Ukrajna elleni háborúra készülő Moszkva két fontos követelése, amit sokan úgy értelmeztek, hogy Moszkva saját érdekszférájaként tekint Kelet-Európára. Másodszor, a két ország felvételével lényegében NATO-beltengerré válik a Balti-tenger, s mivel svéd és finn területekkel stratégiai mélységet kap a szövetség északi- és északkeleti régiója, könnyebbé válik a balti országok katonai védelme. Harmadszor, Svédország és Finnország belépésével két olyan országgal bővül a szövetség, amelyeknek stratégiai kultúrája a nemzetközi biztonsági környezet megítélése, az önvédelem és a nemzetközi válságkezelő szerepvállalás tekintetében is számos közös pontot mutat a NATO stratégiai gondolkodásával, koncepciójával és gyakorlatával. Bár a két ország stratégiai kultúrája a tömbön kívüliség (svéd), illetve a semlegesség (finn) nyomán egyedi jellemzőkkel is bír, azonban NATO-kompatibilis, nem törné meg a szövetség politikai egységét és belső szolidaritását. Negyedszer, a finn és a svéd védelmi kiadások is dinamikusan növekedtek az elmúlt évek során. GDP-arányosan Finnország már most teljesíti a szövetség által elvárt 2 százalékos arányt, míg Svédország 2022-ben a GDP 1,45 százalékának megfelelő védelmi költségvetéssel rendelkezett, s 2026-ra tervezi teljesíteni a NATO által elvárt 2 százalékot. S végül ötödször: mind a két haderő területvédelemre berendezett módon működik és jelentős méretű, modern haditechnikát tart hadrendben, amivel egyértelműen erősíti a szövetséget.
A finn haderő egy elsősorban területvédelmi feladatokra felkészített, a férfiak számára kötelező, a nők esetében önkéntes sorkatonai szolgálaton alapuló haderő. Ennek keretében egy viszonylag kis méretű (kb. 20 000 fős) aktív állományt egy rendkívül széles (kb. 238 000 fő) tartalékos állomány tart fenn. A széles körű tartalékos rendszer teszi lehetővé, hogy a haderő jelentős számú haditechnikai eszközt tartson hadrendben. Többek között 100 Leopard 2A6 harckocsit; 212 (BMP–2 és CV9030FIN) gyalogsági harcjárművet; 613 páncélozott szállító harcjárművet; valamint Európában is kiemelkedő mennyiségű, 1500 darab tüzérségi eszközt; illetve 55 F/A–18C és 7 F/A–18D vadászrepülőgépet. Hasonlóan területvédelmi alapon, ugyanakkor jóval kisebb tartalékos állománnyal működik a svéd haderő (Forsvarsmakten), amelynél 2021 végén mintegy 23 600 fő dolgozott, akik közül 9100 fő volt a polgári alkalmazott. A Forsvarsmakten adatai szerint ugyanakkor a hadgyakorlatok idején a szerződésesekkel, ideiglenes részmunkaidősökkel és tartalékos tisztekkel kiegészített svéd haderő létszáma eléri 31 300 főt. Ennek ellenére a svéd haderő is jelentős haditechnikai eszközparkot tart hadrendben, aminek részét képezi többek között 120 Leopard 2A5 harckocsi; 411 gyalogsági harcjármű (zömében CV9040 típus); több mint 1000 páncélozott szállító harcjármű; és 96 JAS 39C/D Gripen vadászrepülőgép. Ez utóbbi jól ismert térségünkben, hiszen a magyar és cseh haderőben is rendszeresített vadászgépekről van szó.
Mivel az orosz vezetés többször felhívta a két ország figyelmét, hogy tartózkodjon a NATO-csatlakozástól, Putyin elnök pedig arról beszélt, hogy csatlakozásuk – ha fenyegetést nem is, de – biztonsági kockázatot jelent Oroszországnak, s ennek súlyos politikai és katonai következményei lesznek, sokan arra számítanak, hogy a moszkvai vezetés ellenlépéseket vagy akár megtorló lépéseket is tehet a finn és a svéd nato-csatlakozásra válaszul.”
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
***
Döntött a Fidesz Finnország NATO-csatlakozása ügyében
Összesen 59 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Ezzel annyit sikerül elérni, hogy háborús feszültség lesz valahol, ahol eddig nem volt. A finnek költhetnek többet fegyverkezésre, meg egy hadseregre, amit semmire nem használnak, mert az oroszok eddig sem akarták megtámadni őket, támadáshoz meg nincs elegendő hadseregük, plusz az oroszoknak nem kell sokat gondolkodinuk a válaszon.
Bejelentkezés