Az nem kérdéses, hogy egy megosztott országban rendkívül könnyű külföldről beavatkozni – innen is, onnan is. Interjú.
„– Közel egy éve tart a háború, hivatalosan eszkaláció nem történt, de elég sok minden lehetséges. Mi lehet Ukrajna nyugati szomszédja, Moldova szerepe a háborúban?
– Az orosz cél jelenleg az, hogy valamilyen módon rendezzék a háborút. Nyilvánvaló, hogy nem akarnak nekimenni a három balti országnak, mert azok NATO tagok és ha onnan támadnának, akkor az világháborús veszélyt jelentene. Így kerül előtérbe Moldova.
Jelenleg ott egy új kormány van, új miniszterelnökkel. Ugyanakkor három kulcsminisztert – a belügy, a hadügy, és a külügyminisztert továbbá a miniszterelnök-helyettest meghagyták. Utóbbinak a feladata éppen az Európai Uniós integráció előkészítése. Mi akkor a probléma?
Elsősorban az, hogy az ország több irányba tekint: a lakosság körülbelül 40 százaléka orosz-barát, másik 40 százaléka Nyugat-barát.
Sokan vannak olyanok is, akik szeretnének egyesülni Romániával, mert ebben az esetben egy csapásra bekerülnének a NATO-ba és az Európai Unióba is.
– Miért nincs egység arról, hogyan is képzelik a jövőjüket az ott élők?
– Az ország területén orosz csapatok állomásoznak, valamint az ország lakóinak egy része orosz származású. Amennyiben Oroszország komolyabban megpróbálná Moldovát megszerezni – amire nyilván kísérletek voltak, vannak és lesznek –, abban a pillanatban hátulról el lehetne foglalni Odesszát. Azaz nem a tenger felől, amerről az ukránoknak rendkívül komoly védelme van.
Az orosz-ukrán háborúnak rengeteg olyan hatása van, amiről nem beszélünk.
Például, hogy mi lesz Belorusz, vagy éppen Grúzia jövője? A grúzok elkezdtek közeledni az euro-atlanti integrációhoz… Az ilyen bizonytalan sorsú országokhoz hozzátartozik Moldova is, amely ma kérdőjelek tömegét jelenti.
– Moldova keleti részét egy szakadár állam, a Dnyeszter Menti Köztársaság ellenőrzi. Ott van orosz barátság, vagy az ország teljes területén jellemző ez?
– Erre azt tudom mondani, hogy ahol oroszok élnek, ott nyilvánvalóan orosz barátság is van.
Nyilván vannak oroszbarát erők és emberek Moldovában. Ha megnézem az elmúlt választásokat, amelyeket az oroszbarátok elvesztettek, a különbségük nem volt túl jelentős.
Az nem kérdéses, hogy egy megosztott országban rendkívül könnyű külföldről beavatkozni – innen is, onnan is.
A legnagyobb probléma az, hogy Moldova az elmúlt harminc évben nem tudott érdemben előre lépni. Vannak dúsgazdag oligarchák, vannak olyan területek, amelyek valóban felfejlődtek, de az ország jelentős részén ez nem következett be. Nagy a szegénység, érthetően sokan sóvárognak egy jobb jövő felé. Az ehhez vezető utakban azonban nincs egyetértés. Vannak, akik vissza szeretnék állítani a Szovjetuniót, annak egykori biztonsága, kiszámíthatósága miatt. Mások pedig arra vágynak, hogy végre bejussanak az Európai Unióba, hogy ne kelljen fillérekért otthon dolgozniuk.”
***
Nyitókép: Földházi Árpád
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A béke mellett érvelt XIV. Leó pápa.
Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország hidakat, gátakat, vízerőműveket, valamint az ivóvízellátást biztosító szivattyúállomásokat is támadhat.
Éjjel-nappal működő hivatalos csatornát indít az ukrán külügy, amely „szisztematikusan tesz közzé tényeket a magyar propaganda cáfolatára”.
Denisz Kuzmin szerint az uniós tagállamok „nagyon mélyen és aktívan részt vesznek az Orbán elleni választási kampányban”.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
A felvételek egy olyan mozzanatot mutatnak, amely több kérdést is felvet a felszereltséggel kapcsolatban.
Az Egyesült Államok alelnöke jövő kedden érkezik Budapestre.
Az első nyugati kormányfő, aki látogatást tesz a térségben az iráni háború óta.
