A világ első leszbikus miniszterelnöke kivárta a sorát, majd kivezette Izlandot a válságból

2023. február 1. 10:28

Mózes Zsófi
WMN
Sigurdardottir miniszterelnökké válása több tényezőnek is köszönhető.

„Johanna Sigurdardottir kerülő úton jutott el a csúcsra

1942. október 4-én született Reykjavíkban, majd az izlandi kereskedelmi főiskolán tanult. Miután 1960-ban kereskedelmi diplomát szerzett, 1962-től 1971-ig az Icelandic Airlines (az Icelandair elődje) légiutas-kísérőjeként, 1971-től 1978-ig pedig irodavezetőként dolgozott. Karrierje korai szakaszától kezdve aktívan részt vett a szakszervezeti mozgalomban. Kapcsolatai révén került a politikába, 1978-ban a szociáldemokrata párt színeiben megválasztott parlamenti képviselőként. 1987-ben miniszter lett, majd a párt alelnöke, és az 1990-es évek közepén már a párt vezetésére pályázott. Ekkor azonban vesztett, a vereséget elfogadó beszéde közben pedig ökölbe szorította a kezét, és azt mondta: „eljön az én időm is”.

Nem sokkal később lemondott miniszteri tisztségéről

1995-ben saját pártot alapított, de 2000-ben visszatért a szociáldemokratákhoz, majd 2007-ben a szociális ügyek minisztereként újra a kormánytagok közé ült.

Sigurdardottir miniszterelnökké válása több tényezőnek is köszönhető. Hosszú politikai pályafutást tudhat maga mögött, 1978-os megválasztásának köszönhetően ő volt az izlandi parlament leghosszabb ideje hivatalban lévő tagja. Kormányzati pozícióban is szerzett tapasztalatot, négyszer volt a szociális ügyek minisztere, de felügyelte Izland szociális jóléti programjait is.”

Nyitókép: Emmanuel Dunand / AFP

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 108 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Vén kecske is megnyalja a sót.
Van annyi esze, hogy még megtalálja.
De hogy ettől a válság hogyan oldódik meg? Ha csak nem pillangó-effektussal.

Cca. 380.000-es lakosságszámmal, nagyjából mind távoli rokonok, nem akkora kunszt.

Mióta az utazás olcsóbb, Izland NAGYON divatos turisztikai célpont is lett. Valamit tudnak a skandinávok, ami nekünk nem jött össze, de lehet, h. az számít, h. az ország nem volt soha átjáróház. Sem a török, sem a Habsburgok nem tettek jót, NAGYON NEM, Magyarországnak, azután még erre Trianon és mikor kezdett kicsit jobban menni, a II. háború, és i-n a pont, 45 év kommunista kísérlet.

Egy CSODA, h. még vagyunk, pedig ez a Zsófi sem egy bónusz.

Annak a rendszernek a bűne igazán az volt, h. nem volt szívük egy alapos földreformhoz.

Mindenki nehezezen ad a sajátjából annyit, amennyit nagyon megérezne.

Viszont a talpraállás Trianon után egy csoda. Végső soron mindig a gazdaság számít. Az életszínvonal a vége felé nem lett az osztráktól fényévnyi távolságra.

Apám mesélte, rövid ideig a végzés után Ausztriában geodétaként dolgozva meglepte, h. egyszerű emberek jöttek össze esténként hangszeres zenélni.

Nálunk a nagyon szegények, akik enni csak nagyon szegényesen tudtak, de nyáron munkát kaptak a vasúti pályafenntertáson, ősszel libát vittek a pályamesternek, h. télre is találjon valami foglalkoztatást a számukra. Túl sokan jártak mezítláb.

Ezzel a réteggel kellett volna valamit kezdeni. Ez az, ami nem ment.

A baráti körükben két nagyszerű mérnök volt, az egyik sokgyermekes paraszt, a másik bányász családból. VOLT tehetséggondozás. Viszont a leghatékonyabb húzóerő a továbbtanulásra, ha a hasznos, keresett, egyetemi szintet igénylő munka végzője JELENTŐSEN többet keres, mint aki még szakmát sem tanult. A szakma egy kicsit más, mert az közvetlenül üzlet is.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés