A háborúk sújtotta övezetek közül kiemelte Szíriát, ahol reformokat, újjáépítést szorgalmazott, és a nemzetközi szankciók okozta szegénység enyhítését. A Szentszék aggodalmát fejezte ki a palesztinok és izraeliek közötti erőszak terjedése miatt. Párbeszédet, nemzeti megbékélést sürgetett a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Dél-Szudánban, ahova Ferenc pápa idei első útja vezet. A tűzszünet tiszteletben tartását és a foglyok szabadon engedését kérte a Dél-Kaukázusban, említette Jement, Etiópiát, a nyugat-afrikai országokat, Mianmart és a Koreai-félszigetet, ahol békét és jólétet kért az egész koreai nép számára. Beszélt Libanonról, és a „demokrácia erővesztéséről” szólt Peruban, Brazíliában és Haitin.
Ferenc pápa a béke szálainak szövéséhez receptet is felvázolt: elődjéhez hasonlóan az igazságot, az igazságosságot, a szolidaritást és a szabadságot nevezve meg tartópillérként.
Sürgette a nők elleni erőszak leállítását, a tanuláshoz és munkához való jogaik biztosítását, hangoztatva, hogy a nők hozzájárulása elengedhetetlen a társadalmi életben, és a nők a „béke első számú szövetségesei”.
Az élethez való jogot hangoztatta az abortuszhoz való „vélelmezett joggal” szemben.
A politikai felelősöket a gyengébbek védelmére szólította fel, a betegek, a fogyatékossággal élők és az idősek „selejtezésének” elkerülésével, valamint az általános egészségügyi ellátás garantálását sürgette.