Naponta halljuk, mégis kevesek tudják, mit takar – így számoljuk ki a legfőbb gazdasági mutatót, a GDP-t

2022. november 16. 19:15
Napi szinten dobálóznak a kifejezéssel a politikusok, az újságírók és a közgazdászok, mégis nagyon kevesen tudják valójában, pontosan mit is jelent ez a három betűs rövidítés. Itt a Mandiner gazdasági magyarázó cikksorozatának első része!

Szakács Dániel írása

A GDP a gross domestic product angol kifejezés rövidítése, ami legjobban úgy fordítható magyarra, hogy bruttó hazai termék. A közgazdaságtan nem annyira egzakt tudomány, mint például a matematika, ezért a GDP-nek nincs mindenki által elfogadott pontos, univerzális definíciója. Akkor járunk a legközelebb a fogalom megértéséhez, ha a következő definícióval élünk:

A GDP adott területen (általában egy országban), adott idő alatt (általában egy év alatt) előállított végső felhasználásra szánt javak (termékek és szolgáltatások) összértéke.

Vizsgáljuk meg kicsit jobban a definíciónkat, mert szinte minden szónak komoly jelentősége van benne! Az „adott területen” azt jelenti, hogy a GDP-t nem csak országokra vetítve mérhetjük (bár ez a leggyakoribb), hanem például a gazdaság különböző szegmenseit (így például az építőipart, autóipart stb.) is külön vizsgálhatjuk, hogy adott időszak alatt mennyi GDP-t termeltek, hány százalékát adták a teljes bruttó hazai terméknek.

Az „adott idő” alatt kifejezésnek is nagy jelentősége van, mert bár az egy év alatt mért teljesítmény a leggyakoribb, egyre elterjedtebb, hogy negyedéves alapon hasonlítják össze a GDP statisztikákat.

Szintén nagyon fontos, hogy a GDP statisztikákba  csak a „végső felhasználásra szánt javak” számítanak bele, tehát a félkész termékek, nyersanyagok nem. Ennek egyszerű oka van, mégpedig az, hogy a legtöbb termék előállítása fázisokra bontható, a nyersanyagok félkész termékként kerülnek egyik vállalattól a másikhoz, míg végül valahol végső feldolgozásra kerülnek, ahol elkészül a termék, s ha minden ilyen fázist beleszámolnánk a GDP-be, akkor az halmozódáshoz vezetne.

Vegyünk egy példát: 1 kg kenyér előállításához kb. 75 dkg lisztre van szükség , 75 dkg liszt előállításához pedig kb. 1 kg búzára. Az idén szeptemberi búza tonnájának átlagára 134 500 Ft, ami azt jelenti, hogy 1 kg búza átlagára 134,5 Ft. 75 dkg liszt jelenlegi átlagára kb. 150 Ft, a végtermék, az 1 kg kenyér ára, pedig idén októberben 825 Ft. Most az egyszerűség kedvéért a többi hozzáadott értéktől (kenyérhez való többi hozzávaló (víz, élesztő stb.), áram, munkaerő díja, szállítási díj és persze a vállalkozók nyeresége stb.) eltekintünk. Ha minden egyes fázist beleszámolnánk a GDP-be (a földműves eladja a búza kilóját 134,5 Ft-ért a malomnak, a malom eladja a finomliszt kilóját 200 Ft-ért a pékségnek [75 dkg-onként 150 forintért], a pékség pedig 825 Ft-ért a kenyér kilóját a vásárlónak), ez lenne a képlet: 134,5 Ft + 150 Ft + 825 Ft = 1 109,5 Ft. Márpedig ez azt jelentené, hogy a búza ára háromszor kerülne elszámolásra, míg a finomliszt ára kétszer. Ezzel szemben a végtermék, az egy kiló kenyér árában (825 Ft) már benne van egyszer a felhasznált finomliszt ára (150 Ft), a finomliszt árában pedig benne van már egyszer a felhasznált búza ára (134,5 Ft). Tehát a lényeg, hogy

a GDP számításakor mindig csak a végtermék értékével számolunk, mert az már tartalmazza az összes többi félkész termék értékét.

Arra is felhívnánk a figyelmet, hogy a definíció úgy szól, hogy a „termékek és szolgáltatások összértéke”, magyarul a GDP-be a szolgáltatások is beletartoznak, tehát például amikor levágatjuk a hajunkat a fodrásznál, ennek az ára is bekerül a GDP-be.

Szintén nagyon fontos, hogy mivel bruttó hazai termékről van szó, így egy ország területén működő külföldi cégek által előállított termékek és szolgáltatások is beletartoznak az adott ország GDP-jébe. Tehát például a Magyarországon működő Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. által Magyarország területén gyártott és forgalmazott sörök (pl. a Heineken sör) beletartozik a magyar GDP-be, hiába holland tulajdonú a cég.

Az egy országban, egy év alatt előállított végső felhasználásra szánt javak (termékek és szolgáltatások) összértékébe beletartoznak a beruházások és az export is, hiszen ezek is növelik a bruttó hazai termék végösszegét. Az import viszont csökkenti azt – de erről majd később!

A közgazdászok ezért az alábbi két egyenletet szokták használni a GDP leírására:

Y = C + I + G + NX

vagy

Y = C + I + G + (X-M)

Y = GDP, C = fogyasztás (consumption), I = beruházás (investment), G = kormányzati kiadások (government expenditures), NX = nettó export (net exports), X = export (exports), M = import (imports)

Hogy egyszerűbb legyen a két egyenletet értelmezni, itt vannak magyarul:

GDP = fogyasztás + beruházás + kormányzati kiadások + nettó export

vagy

GDP = fogyasztás + beruházás + kormányzati kiadások + (export – import)

Vizsgájuk meg egyenként az egyenlet elemeit! Az egyszerűség és az egyértelműség  kedvéért az utolsó egyenlettel fogok foglalkozni:

Fogyasztás: Ebbe a kategóriába a háztartások által vásárolt javak és szolgáltatások összességét értjük. Három alkategóriára osztható: nem tartós fogyasztási cikkek, tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások. A nem tartós fogyasztási cikkekhez tartoznak például az élelmiszerek és a szépségápolási termékek. Tartós fogyasztási cikkeknek a hosszú időn keresztül használható termékek minősülnek, mint például a személygépjárművek és a televíziók. A szolgáltatás kategóriába pedig cégek vagy magánszemélyek által a fogyasztók javára végzett munkákat értjük, így ebbe a kategóriába kerülnek például az éttermek vagy a korábban már említett fodrászat.

Beruházás: Beruházáson a jövőben felhasználásra kerülő termékeket értjük. Itt is három alkategóriát különböztetünk meg: üzleti állóeszköz-beruházások, ingatlanberuházások, készletberuházások. Üzleti állóeszköz-beruházás például amikor a vállalatok  új termelőberendezéseket, gyártósorokat vagy üzemeket vesznek. Ingatlanberuházásra példa, amikor a háztartások ingatlant vesznek vagy építenek. Készletberuházásra példa, amikor egy vállalat növeli a készleteit (például egy mobilgyártó cég növeli a mobiltelefon raktárkészleteit, mert tart a felhasznált nyersanyagok (pl. koltán) jövőbeni drágulásától).

Kormányzati kiadások: A kormány és a helyi önkormányzatok által indított beruházásokat, vásárolt javakat és igénybe vett szolgáltatásokat soroljuk ide. A kormányzati beruházásokra nagyon jó példa az autópályaépítés vagy a stadionépítés. A kormányzati vásárlások kategóriájába tartozik például a hadiipari vásárlás (pl. Magyarországon, két évvel ezelőtt, a Leopard tankok beszerzése). A kormányzat által igénybe vett szolgáltatásokhoz mondjuk az állami alkalmazottak fizetését soroljuk. Viszont a magánszemélyeknek juttatott munkanélküli segély vagy szociális segély nem tartoznak bele ebbe a kategóriába, mert ezek a transzferek nem áruk vagy szolgáltatások ellenértékei, hanem csupán a már meglévő kormányzati jövedelmek újraelosztásából keletkeznek. Ezért ezeket nem is számítjuk bele a GDP-be.

Export: Ide tartozik az ország területén megtermelt javaknak és szolgáltatásoknak  külföldi országokba történő eladása. Jó példa erre például a Pick által gyártott szalámik Németországba történő értékesítése, ami nyilvánvalóan növeli a hazai GDP-t.

Import: Ide tartoznak azok az ország területén kívül megtermelt javak és szolgáltatások, amelyek a fogyasztás, a beruházás vagy a kormányzati kiadások által felhasználásra/megvásárlásra kerülnek az ország határain belül. Mivel az importált áruk és szolgáltatások egyszer már szerepelnek a fogyasztás, a beruházás vagy a kormányzati kiadások kategóriában, viszont a definíciónk szerint nem növelhetik a bruttó hazai terméket, mert nem tartoznak bele, ezért le kell vonnunk őket a GDP számításakor.

A GDP-ről szóló cikksorozatunk következő, második részében 

megvizsgáljuk majd, mi a különbség a nominális GDP és a reál GDP között.

Továbbá megnézzük, miért GDP/fő-vel érdemes számolni egy ország gazdaságának erősségét. Azt is megtudjuk, hogy mi az a vásárlóerő-paritás és miért fontos vele számolni a GDP/fő számításakor. Végül áttekintjük, milyen más elterjedt gazdasági és fejlettségi mutatók vannak a GDP mellett. Utána ígérem, már izgalmasabb vizekre evezünk a gazdaság témakörében!

A szerző közgazdász

Nyitókép: Késztermék ellenőrzés az üzemrész fényfolyosójában az esztergomi Suzuki-gyárban (MTI/Szigetváry Zsolt)

Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés