Lenyűgözte a fiamat a miniszterelnök

„Az ukrajnai helyzet miatt bizonyos hangok ismét bírálják az ön külpolitikáját, mondván, az MDF-kormány alatt lehetett volna tenni azért, hogy Kárpátalja visszakerüljön hozzánk. Mit szól ehhez?

 A történelemben nincs példa arra, hogy önként, háború és erőszak nélkül egy születő állam a területének egy részét feladná. Raffay Ernő történész terjeszti a mesét arról, hogy ő hallotta, hogy az akkor ukrán elnök mondta valakinek, “ha kell Kárpátalja, vigyétek”. Ezt legfeljebb Antallnak, vagy nekem tudta volna mondani, de ilyen természetesen nem hangzott el soha. Ellenkezőleg: megmondták, képviselik majd a kisebbséget jogait, cserébe ismerje el Magyarország Ukrajna akkori területi integritását.

A magyar kisebbséget nehéz helyzetbe hozó nyelvtörvény nem éppen ebbe az irányba mutat.

Számomra is elfogadhatatlan ez a törvény, de erről is inkább tárgyalni kellett volna a magyar kormány részéről, nem gátolni Ukrajna Nyugathoz közeledését. A 90-es évek elején még nem volt látható nacionalizmus Ukrajnában, ezt a folyamatot igazán a Krím elleni orosz agresszió erősítette fel. Lehet azt mondani, hogy az oroszokat célozzák a törvénnyel, és a magyarok csak “járulékos veszteség”, de ez illúzió, lehetett volna találni kiskaput. Nagyon jóban voltam a most távozó ukrán nagykövet asszonnyal, aki pont azért haragudott meg rám, mert leírtam egy tanulmányban, hogy bár rokonszenvezek Ukrajnával, a nemzeti kisebbségek beolvasztása reménytelen dolog. A putyini politikát ettől teljesen függetlenül el kell ítélni mindenkinek, semmiféle mentség nincs arra, amit a mai orosz vezetés tesz. Azt az ostoba és alaptalan mesét pedig nem szabad elhinni, hogy szegény Putyint csak belekényszerítették a háborúba.

Ahogy a belpolitikában, úgy ebben sem lehet túl nagy egyetértés ön és a fia, Zsolt között, aki kormánypárti médiaszemélyiségként ismert. A választási kampányban kiéleződött ez a konfliktus?

Nem, egyszerűen mindenki másnak drukkolt. Két dolog összetartja a családot: a hétvégi ebéd és Somló, ahol együtt dolgozunk. Azt látni kell, hogy a fiam nem ősfideszes, talán az elmúlt 4-5 évben került hozzájuk közel. Mindig is a saját jogán akart érvényesülni, ami üdvözlendő és nagyon ügyes volt a kommunikációban. Orbán megérezte, hogy ezt az embert meg kell nyernie, és meghívták a kötcsei piknikre, ahol lenyűgözte a fiamat a miniszterelnök. Próbáltam akkor érvelni, de csak rosszabb lett a helyzet, megmerevedett az álláspontja. A történelem, remélem, nekem fog igazat adni, de nem hiszem, hogy azt már megérem.”

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd