A közgazdász ízekre szedte Puzsér Róbert kirohanását

Ilyen az, amikor össze-vissza üvöltözöl, más azonban megnézi helyetted a Világbank adatait.

Minden várakozást felülmúlóan nagy dinamikával nőtt a foglalkoztatási létszám idén, a járvány s háború ellenére. Elemzésünk!
Szalai Piroska írása
2022 első negyedévében a foglalkoztatottak létszáma 107 ezer fővel, a másodikban pedig 74 ezer fővel emelkedett hazánkban. Ekkora növekedést az elmúlt harminc évben mindössze három alkalommal, 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban tapasztaltunk. Érdemes megjegyezni azt is, hogy az első negyedévben a növekedésünk háromnegyede, a másodikban pedig kétharmada a nőknél történt.
A KSH 1992 óta, azaz harminc éve készíti az ENSZ munkaügyi szervezetének módszerével a foglalkoztatási statisztikákat. Kijelenthető, hogy
A szomszédunkban zajló háború júniusig még nem éreztette negatív hatását a munkaerőpiacon, a járványt pedig már minden bizonnyal kihevertük. A magyar munkaerőpiac regenerálódott egyik leggyorsabban az unióban a COVID-19 után. Nálunk mindössze egyetlen negyedévben volt visszaesés, 2020. második negyedévében a legszigorúbb karantén intézkedések időszakában. A kormány akkori nagyon gyorsan bevezetett munkahelymegtartó intézkedéseinek hatására
Mindez jelentős belső szerkezeti átalakulással járt együtt, a járvány hatására nehezebb helyzetbe került ágazatok (pl. vendéglátás, turizmus) visszaesését kompenzálták más ágazatok (pl. kereskedelem, építőipar, informatika, stb.).
A baloldal riogatása ellenére a jelentős keresetnövekedés, a minimálbér és a garantált bérminimum 20%-os emelése a magyar munkaerőpiacra nem gyakorolt negatív hatást, nem csökkent a foglalkoztatottak száma és nem nőtt a munkanélküliség.
Az előkészített, de még el nem indított állami beruházások halasztásának sem várható a komoly foglalkoztatást csökkentő hatása az idén még, hisz a versenyszférában továbbra is indulnak jelentős új munkahelyeket teremtő beruházások, valamint a lakossági építkezések, korszerűsítések csökkenése sem várható december előtt. Ezt egyrészt a jelenleg is igénybevehető támogatások inspirálják, másrészt a lakossági energiaárak növekedésének hatására is sokan előre hozzák a későbbre tervezett korszerűsítéseiket.
Mivel az adatfelvételt a magyarországi háztartásokban élők lakossági megkérdezésével végzi a KSH, az Ukrajnából menekültek kis részére terjed csupán ki, ezért kijelenthető, hogy
Ennek ellenére nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egész Európában valós veszély a recesszió, s meg kell tennünk mindent azért, hogy a munkahelyek megmaradjanak – ahogy azt nemrégiben egy rádióinterjúban a miniszterelnök is tanácsolta.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás