Fegyveres bandák tombolnak a fegyvertelen Izlandon

2022. április 20. 10:01
Miután a békés szigetországban az elmúlt évben annyi lövöldözés történt, mint korábban húsz év alatt, elgondolkoztak a rendőrök felfegyverzésén.

Fotók: az izlandi rendőrség Instagram-oldala (via BoredPanda)

 

Ahogy az európaiak meggyőződéssel vallják, hogy a víz a csapból, az áram pedig a konnektorból jön, úgy

az izlandiak is szentül hitték évtizedeken keresztül, hogy a bűnözés könyvekben és filmekben lakik.

A parányi Izland elévülhetetlen érdemeket szerzett a skandináv noir világában; rejtély, miért tudnak az izlandiak legalább olyan jó detektívregényeket és sorozatokat írni, mint a svédek, miközben az országban gyakorlatilag nincs bűnözés. Úgy tűnik, a vérükben van – tekintse meg a frissen megjelent Fekete homokot, aki nem hiszi.

Az elmúlt évben azonban mintha eltört volna valami: két évtizeden át összesen négy embert lőttek le a szigetországban, tavaly azonban mintha begyűrűzött volna oda is a bandaháborúk Európában már régóta ismert hagyománya.

Tavaly év elejétől mostanáig négy leszámolás történt Izlandon, pont annyi, mint az azt megelőző húsz évben összesen –

lövöldözések, késelések, gyilkosságok,

melyek drogkereskedelemmel foglalkozó bűnbandák számlájára írhatók.

Minden az albánokkal kezdődött: a 33 éves Armando Beqirit 2021. február 13-án gyilkolták meg reykjavíki otthona előtt, kilenc lövés végzett vele, melyeket kézifegyveréből adott le egy másik albán, Angjelin Sterkaj, aki a gyilkosságot később magára is vállalta.

A Beqiri-gyilkosság következtében kezdődött el az izlandi rendőrség történetének legnagyobb nyomozása – az ügyben végrehajtott tizennégy előállításhoz, tizenhét helyszín átkutatásához és kilenc gyanúsított egyidejű őrizetben tartásához hasonlót ugyanis az izlandi karhatalom még nem pipált.

A nyomozók megdöbbenve konstatálták, hogy az izlandi szervezett bűnözés kapcsolatai sokkal szerteágazóbbak, mint hitték – látókörükbe kerültek ugyanis Izlandon tevékenykedő albán, román, spanyol, olasz, portugál, észt, szerb, litván és belarusz bűnözői körök, melyek a szigetország szervezett bűnözésének húzóágazatait, a drogkereskedelmet erősítik,

és évek óta zavartalanul építkezhettek a szigetországban,

mocskos pénzüket tisztára mosó vállalkozások egész sorát alapítva. Idén februárban Reykjavíkban két nap különbséggel történt két, szintén a drogbizniszhez köthető fegyveres leszámolás, a bandák pedig áprilisban is lövöldöztek, késeltek.

Izland 2008 óta van az Institute for Economics & Peace által szerkesztett globális békeindex élén, azaz hivatalosan tizennégy éve a világ legbiztonságosabb országa – az indexen egyébként Magyarország az előkelő 19. helyet foglalja el. Ennek sok oka van – a bűnözés nyers számain túl például az oktatási és szociális rendszer hatékonysága, a kitűnő fizetések, illetve az, hogy alig van feszültség a társadalom osztályai között (ha egyáltalán lehet különböző osztályokról beszélni a nagyon egalitárius nordikus szigeten.

A képbe azonban igencsak belezavart a bevándorlás:

a fegyverrel való visszaélések száma 2014 óta meghatszorozódott

– és véletlenül épp 2014 az az év is, amikor a bevándorlók évtizedek óta 3 és 7 százalék közötti lakosságaránya meredeken megindult felfelé. A 2014-es 7 százalék 2018-ra 10,9 százalékra nőtt, tavalyra pedig 13,9 százalékra duplázódott – és ez a szám csak az Izlandon élő külföldi állampolgárok arányát mutatja a lakosságon belül, a többedik generációs bevándorlókra nincs is tekintettel.

Pikáns részlet, hogy Beqiri gyilkosa, Sterkaj nem egyszerűen csak bevándorló, de Albániában közismert bűnöző is, hazájában rablásért keresik, sőt, az albán hatóságok 2015-ben kiadatási kérelemmel is fordultak Izlandhoz – amit aztán a szigetország formai okokra hivatkozva elutasított. Most, hogy a nyomozati iratok szerint kapcsolatba került Izland egyik leghíresebb drogbárójával, Anton Kristinn Thorarinssonnal, talán már meggondolnák.

Karl Steinar Valsson izlandi rendőrfőnök szerint azonban a bevándorlás és a bűnözés egyidejű emelkedéséből még nem érdemes jelentősebb következtetéseket levonni, hiszen az Izlandon működő, nemzetközi kapcsolatokkal bíró bűnszervezetek „etnikailag kevertek”,

szerinte túlságosan leegyszerűsítő lenne a külföldieket okolni miattuk.

Az izlandi rendőrség mindenesetre az országon végigsöprő erőszakhullám nyomán hallatlan lépést tervez: felfegyverezné az eddig puszta kézzel járőröző rendőröket – igaz, csak sokkolókkal, hogy át ne essenek a ló túloldalára.

Ez óriási kulturális törésvonal lenne, a France24-nek nyilatkozó Helgi Gunnlaugsson szociológus úgy látja, „az izlandiak számára a fegyver a sportot vagy a vadászatot szimbolizálja”, ezért„az izlandi észjárástól idegen az a gondolat, hogy egy fegyvert önmagad védelmére használj, vagy ráfogd emberekre.”

Az izlandi rendőrök évtizedek óta puszta kezükre és megnyerő mosolyukra támaszkodva járőröztek, az általuk használt járőrkocsikban csak 2015 vége, a Anders Behring Breivik norvégiai terrorcselekményei óta található kézifegyver.

Az országban

csak egy maroknyi rendőrből álló különleges egység, a Viking Osztag hord magánál félautomata fegyvereket,

golyóálló mellényt és bevetési pajzsot – őket riasztják országszerte mindenhova, ahol fegyver kerül elő, s eddig nem volt túl sok dolguk.

Ennek a békés világnak szakadhat most vége, bár az izlandi rendőrség egyelőre bizakodó: a növekvő erőszak szerencsére többségében továbbra is késeléseket, nem pedig lövöldözéseket jelent, így talán meg lehet úszni a dolgot fegyverkezési spirál nélkül.

Összesen 53 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

És még nem érkeztek meg a muszlim és szomáliai migránsok! Olyan lehet ez Izlandon, mint amikor kipattan a pajta ajtaja és a görények elindulnak a békésen szunyókáló nyuszik felé...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés