Keleti nyitások: erről szóltak a korábbi Orbán-Putyin találkozók

2022. február 1. 12:01
2013 óta találkozik rendszeresen a magyar miniszterelnök az orosz elnökkel. Összefoglalónk az eddigi tárgyalásokról!

Szűk két és fél év után találkozik most újra a magyar miniszterelnök és az orosz elnök, mely találkozókat élénk figyelemmel követte korábban a hazai és a nemzetközi nyilvánosság – elevenítsük hát fel a covid előtti régi idők Orbán-Putyin-találkozóit!

2013: Minden csúcsok anyja

2013 januárjában az Orbán-Szijjártó páros még egy egészen más világban utazott Moszkvába. A Krím még Ukrajnáé volt, az európai-orosz gazdasági kapcsolatok dübörögtek, a mai külügyminiszter pedig még a Miniszterelnökség nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkáraként és kormányközi bizottságok elnökeként gyűjtötte a külpolitikai tereptapasztalatot. A téma akkor még a magyar-szlovák interkonnektor volt, amely az észak-déli irányú gázszállítási infrastruktúra kiépítéséhez járult volna hozzá érdemben, és az épp csak szárba szökkent rezsicsökkentés következtében először került szóba a magyarországi gáztározók megvásárlása. Meg egy bizonyos paksi beruházás is,

amelyről akkor Szijjártó szerint „minden híresztelés idő előtti” lett volna.

Idő előtti, akárcsak az a kor, amikor – mint 2013-ban – Oroszország Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnere volt.

2014-2015: A nagy dobás

A 2014. januári moszkvai csúcson született megállapodás „az atomenergia békés célú felhasználásáról”, azaz arról szólt, hogy a két új paksi blokk építésének jogát, amiért amerikaiaktól franciákon át németekig évek óta számos cég udvarolt a magyar kormánynak, a Roszatom kapja meg – cserébe Oroszország a tizenkétmilliárd eurósra tervezett projekt 80 százalékát kedvező kamatozású hitelből finanszírozza. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető akkori államtitkár a történteket akkor úgy kommentálta, a magyar-orosz kapcsolat „egy egyre jobban működő érdekházasság, ami egyre nagyobb élvezetet biztosít a feleknek”.

2015 februárjában Budapesten a paksi beruházás részleteiről tárgyaltak a felek,

illetve rendezték az 1996-os gázszerződés nyitott kérdéseit – többek között a lekötött, de még fel nem használt gáz sorsát, amelyet Magyarországnak végül sikerült megszereznie úgy, hogy csak akkor kellett fizetnie érte, amikor valóban felhasználta, a szerződésben foglalt, fel nem használt gázt nem kellett kifizetnünk. Putyin emellett jelezte, hogy fontolgatja Magyarország bevonását a Déli Áramlatba (amely azóta, mint fentebb írtuk, meg is valósult), a Mol kapott egy komoly feladatot a nyugat-szibériai olajkitermelésben, és megegyezés született a magyarországi gáztározók kapacitásbővítésének lehetőségéről – melynek köszönhetően Magyarország azóta közép-európai gázkereskedelmi csomóponttá vált, energiabiztonsága pedig a térségben egészen kiemelkedő.

2016-2017: A szankcióellenes csúcsok

Az Európai Unió szankciós politikáját Magyarország régóta inkább kötelességtudatból, nem pedig meggyőződésből követi. A 2017 februári budapesti és a 2016 februári moszkvai csúcsok is e téma jegyében zajlottak –

a szankciós rezsim következtében padlón volt az európai-orosz, köztük a magyar-orosz kereskedelem,

s ebben a kontextusban aligha lehetett más a tárgyalások fő témája.

„Mindannyian láthattuk, hogy a kontinens nyugati felén erős oroszellenes hangulat alakult ki, oroszellenes politika vált divattá, és ebben a helyzetben kellett nekünk a gazdasági kapcsolatainkat megvédeni, és amit lehet, abból fenntartani” – szögezte le a 2017 februári találkozón Orbán, aki szerint a következő években „létrejön az európai béke alapfeltétele, egy kiegyensúlyozott és stabil kapcsolat Oroszország és az Európai Unió között”. A magyar miniszterelnök kárhoztatta emellett a Nyugaton divattá váló oroszellenes politikát, és hangsúlyozta, a nem gazdasági jellegű problémák gazdasági úton nem kezelhetők, azokat kár átvinni a gazdaság területére.

Hasonló hangvételben zajlottak a 2016. februári tárgyalások, ahol Putyin „régi és megbízható partnernek” nevezte hazánkat, Orbán Viktor pedig a szankciókra utalva úgy írta le a magyar-orosz kapcsolatokat, hogy „ami jó a kapcsolatunkban, arról mi tehetünk, ami nem jó, arról pedig nem”.

2017-2018: A két sportcsúcs

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin nem csinálnak titkot abból, hogy mi a kedvenc sportjuk – az előző két találkozás is ennek jegyében zajlott. 2018 júliusában Orbán Viktor Csányi Sándor MLSZ-elnökkel együtt az oroszországi labdarúgó világbajnokság apropóján látogatta meg Putyint, és hosszú tradícióba illeszkedve jelezte elégedetlenségét az Európai Unió Oroszországgal szemben szankciós politikájával, leszögezve, hogy „ezek ártalmas intézkedések, sok lehetőséget elveszítünk”.

„Szeretném biztosítani az elnök urat, hogy mi támogatjuk, hogy rendeződjön az Oroszország és a Nyugat közötti viszony”

– hangsúlyozta a miniszterelnök.

2017 augusztusában pedig Budapesten rendeztek világbajnokságot Putyin kedvenc sportjából, a judóból – az orosz elnök a nemzetközi cselgáncsszövetség tiszteletbeli elnöke is. A sajtótájékoztató emlékezetes pillanatai közé tartozott, hogy a judóról könyvet is írt Putyin percekig viccelődött a fociszerető Orbánnal a judóról, felvetve, hogy „ez persze nem foci, de ez is jó sport”.

2018: A szénhidrogéncsúcs

A 2018 szeptemberi moszkvai Orbán-Putyin találkozó legjelentősebb eredménye az volt, hogy a Mol részt vállalhatott az orenburgi gázterület fejlesztésében – emellett szó esett arról is, hogy a Török Áramlat befejezése után a gázvezeték Magyarországon folytatódhat. (Ez azóta annyiban meg is valósult, hogy az új gázszerződés szerint már részben a Török Áramlaton, Bulgárián és Szerbián keresztül kapja Magyarország az orosz gázt, így lehetőség nyílt a bizonytalan Ukrajna kikerülésére.)

Orbán a találkozón az idén körvonalazódni látszó európai-orosz kiegyezés fontosságát hangsúlyozva leszögezte, „habár eltérő katonai szövetséghez tartozunk, mindketten sikereink maximalizálásában vagyunk érdekeltek”, és

„Magyarország nemzeti érdeke, hogy az Európa két oldala közötti együttműködés jó legyen”.

2019: A csúcs

2019 októberében járt legutóbb Budapesten az orosz elnök, s igen jelentős delegációval érkezett: négy minisztere (Veronyika Szkvorcova egészségügyi miniszter, Jevgenyij Ditrih közlekedési miniszter, Szergej Lavrov külügyminiszter, Gyenyisz Manturov ipari és kereskedeli miniszter) és négy nagy energetikai vállalat vezére (Vagit Alekperov Lukoil-főnök, Alekszej Lihacsov Roszatom-főnök, Alekszej Miller Gazprom-vezér és Nyikolaj Tokarev Rosznyefty-vezér) kísérte, akik mind jelentős együttműködési szerződéseket kötöttek, a Mol, a Lukoil és a Transznyefty például az olajszállítás jövőjéről, biztonságosabbá tételéről. Jórészt ekkor tárgyalhatták le a tavaly életbe lépett,

Magyarországot az európai gázárrobbanástól részben megkímélő hosszútávú gázvásárlási megállapodást is.

Demonstratív kiállás volt a 2019-es találkozó a világszerte üldözött keresztény kisebbségek mellett is: Orbán Viktor a magyar-orosz együttműködés kiemelt területének nevezte a keresztények megsegítését, Budapestre érkezett Orbánnal és Putyinnal tárgyalni számos üldözött közel-keleti keresztény egyház feje.

Gazdasági szempontból jó hangulatú találkozó volt a legutóbbi: 2018 volt az első olyan év a Krím miatti szankciók bevezetése óta, amikor nőtt a magyar-orosz kereskedelmi forgalom, és megállapodás született egy jelentős, ezerháromszáz darabos egyiptomi vasútikocsi-rendelés közös legyártásáról. Gazdasági természetűek volt a magyar fél legjelentősebb igényei is – a tízmilliárd eurós paksi hitelt csak akkor szeretnénk elkezdeni törleszteni, amikor üzembe áll a két új blokk, erre pedig akkor legkorábban 2026-ban mutatkozott esély. Emellett Orbán Viktor kifejtette, a megnövekedett kereskedelmi forgalom Oroszország számára jelentős többletet mutat, amelyet Magyarország exporttal és oroszországi befektetésekkel kíván ellensúlyozni.

Orbán Viktor a sajtótájékoztatón jelezte,

„egyik ország sem tudja megváltoztatni a házszámát”,

mindegyik ott van, ahová a Jóisten teremtette, s ez teszi fontossá az orosz-magyar együttműködést, hiszen Magyarország az elmúlt ezer évét a Moszkva-Berlin-Isztambul háromszögben élte le.

(Fotó: MTI)

Összesen 41 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés