Nem létezik európai minimálbér

2022. január 19. 11:08
A minimálbér szintje fontos témája lett napjaink közbeszédének. Az utóbbi évek jelentős emelései magyarok millióinak növelték meg az életszínvonalát. Az emelések azonban nem okok, hanem egy célzott, sikeres gazdaságpolitika következményei voltak. Ezt nem értik azok, akik európai minimálbért emlegetnek.

Sebestyén Géza írása a Mandiner hetilapban.

Van, ami nem fejben dől el. Szinte mindenki szeretne több pénzt keresni. Ahogyan sokan vágynak arra is, hogy erősebbek legyenek, nagyobb súlyokat tudjanak megmozgatni. Sajnos egyik sem csupán szándék kérdése. Alekszandr Szedih súlyos árat fizetett azért, hogy ezt megtanulja. A többszörös Európa-bajnok orosz erőemelő a WRPF 2020-as Eb-jén a guggolás versenyszámában a 360 és a 380 kilogrammot is sikeresen emelte fel. Ez utóbbi pontosan 10 kilogrammal volt több, mint addigi legjobb versenyeredménye, melyet a 2018-as Európa-bajnoki cím elnyerésekor teljesített. Szedih azonban sajnos nem állt meg itt. A 400 kilogrammal való guggolás már nemcsak a verseny, de sportkarrierje végét is jelentette. Elszakadt a négyfejű combizma – mely az emberi test egyik legnagyobb és legerősebb izma –, és mindkét térde eltörött. A sérülése annyira súlyos volt, hogy a gyógyulási folyamat részeként járni is újra kellett tanulnia. Bár a végkifejlet szerencsére ritkán ennyire drámai, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2016-os tanulmánya egyértelműen kijelentette, hogy az elit sportolók túlzott terhelése és túlságosan sűrű versenynaptára kedvezőtlenül befolyásolja egészségüket és jólétüket. A túlzott terhelés, a drámai változások nemcsak a sportban, de a gazdaságban sem szoktak pozitív hatással járni.

Dolgozó a Hydro Extrusion Hungary Kft. székesfehérvári üzemében. A Hydro 32 milliárd forintból épít új, 90 ezer tonnás öntödét  Székesfehérváron, amihez a kormány 2,6 milliárd forint vissza nem  térítendő támogatást nyújt. A beruházás hetven munkahelyet hoz létre. <br> Fotó: MTI / Vasvári Tamás

Jobb kapni, mint adni

Ha a minimálbérről beszélünk, legtöbbünk a jövedelmére, a bevételeire gondol. Azt azonban nem árt felidézni, hogy minden megkapott összeget valakinek ki is kell fizetnie. A minimálbér és ennek hatásaként a társadalom széles rétegei fizetésének drasztikus megemelése számukra egyértelműen rossz hír, hiszen megnöveli a költségeiket. Ezt a terhet pedig nem biztos, hogy mindenki el tudja viselni. Egyesek – Alekszandr Szedihhez hasonlóan – akár bele is rokkanhatnak. És ez nem csupán az adott cég számára járna katasztrofális kimenetellel, hanem a dolgozói számára is. Ők ugyanis ahelyett, hogy magasabb fizetést kapnának, az állásukat és így a teljes jövedelmüket veszítenék el. Az európai minimálbér túl gyors bevezetése a jólét növekedése helyett akár tömegek mélyszegénységbe süllyedését is okozhatja.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

A magyar adatok nem cáfolják a fenti tézist? Valóban, az OECD statisztikái szerint 2010 és 2020 között kimagasló ütemben növekedett a hazai minimálbér vásárlóértéke. 2020-ban egy minimálbéren foglalkoztatott magyar munkavállaló majdnem duplaannyi – egészen pontosan 74 százalékkal több – árut és szolgáltatást tudott megvásárolni, mint 2010-ben. Ennél jobban csak a litván minimálbéren foglalkoztatottak jártak, akiknek 119 százalékkal emelkedett a jövedelmük vásárlóértéke e tíz év alatt.

Nyitókép: MTI / Balázs Attila 

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés