„A világpiaci árakat nem lehet megállítani a határon” – így kritizálja Márki-Zay és a baloldal a hatósági árakat

2022. január 18. 14:16
Nem a csirke far-hát megtámadásával kezdte a baloldal a hatósági árszabályozás kritizálását. Megnéztük, honnan eredhet Márki-Zay Péter ellenszenve az ármaximalizálás iránt. 

„Szánalmas, hogy Magyarország 30 évvel a rendszerváltás után oda tér vissza, ahonnan elindult, a hatósági árszabályozáshoz” – jelentette ki Márki-Zay Péter szokásos vasárnapi esti élő bejelentkezésén. Az intézkedést – tőle megszokott módon – „ostobának” és „felelőtlenségnek” is nevezte. Erről ide kattintva olvashat.

Márki-Zay szerint a rezsicsökkentés népbutítás, a üzemanyagárakhoz pedig alkalmazkodni kell

A baloldal miniszterelnök-jelöltje nem először kritizálta az árszabályozást, korábban a rezsicsökkentést és a benzinárak maximalizálását is támadta. A baloldal miniszterelnök-jelöltje a rezsicsökkentésről szólva egy gárdonyi fórumon elmondta, szerinte a rezsicsökkentés népbutítás. Mint fogalmazott, szerinte „mindent lehet jól csinálni, okosan csinálni, meg lehet ostoba módon csinálni, lehet néphülyíteni”. Erről ide kattintva olvashat bővebben.

Márki-Zay Péter egy másik alkalommal az üzemanyagárak kapcsán kijelentette, hogy szerinte az árszabályozás helyett alkalmazkodni kell az árakhoz. Mint fogalmazott: 

én mindenképpen azt gondolom, hogy a világpiaci árakat nem lehet megállítani a határon, tehát én általában nem ennek vagyok híve. Én annak vagyok a híve, hogy ha a gazdaság tud alkalmazkodni ezekhez az árakhoz”.

Márki-Zay Péter idézett kijelentéseit az alábbi videóban (17:21-től kezdődően) hallgathatja vissza:

Karácsony: Átalakítjuk a hatósági árszabályozást, amely jelenleg nem követi a világpiaci tarifákat

A baloldal miniszterelnök-jelöltjének véleménye nem egyedülálló a baloldalon. Karácsony Gergely egy civil szervezetnek írt levelében 2018 áprilisában például ugyancsak a rezsicsökkentés eltörlése mellett érvelt (lenti kép). A Reális Zöldeknek írt válaszában azt írta: „átalakítjuk a hatósági árszabályozást, amely jelenleg nem követi a világpiaci tarifákat”.

Fotó: realzoldek.hu

Szél Bernadett: Ez rezsihazugság

Szél Bernadett baloldali jelölt már 2014-ben is kritizálta a rezsicsökkentést érintő árszabályozást (lenti kép). Mint akkor fogalmazott: „ez nem is rezsicsökkentés, hanem rezsihazugság, mert az olcsó gázárak nem tarthatóak fenn hosszú távon, néhány éven belül emelkedni fog az ár”. Minderre 2022-ig nem került sor.

Fotó: pecsma.hu

Olvasóink számára alighanem az is ismeretes, hogy Gyurcsány Ferencék nem is szavazták meg a rezsicsökkentést. Hiszen

Gyurcsány Ferenc 2013-ban nem vett részt a rezsicsökkentésről szóló parlamenti szavazáson, ahogy általában a többi DK-s képviselő sem. Csak Szűcs Erika és Vadai Ágnes jelent meg, ők nemmel szavaztak.

Gyurcsány Ferenc már 2005-ben ugyanazt mondta, mint Márki-Zay

2005-ben a DK jelenlegi elnöke egy Orbán Viktor elleni vitában úgy fogalmazott, szerinte az ármaximalizálás „azt üzeni az embereknek, hogy gyerekek, itt vagyunk mi, politikusok, tudjátok mit, az árakat is megállítjuk a határoknál. Bízzatok csak bennem, én eldöntöttem előre. Lehet itt iraki háború, lehet 150 dollár hordónként a kőolajár, mindegy. Én vagyok a miniszterelnök, csak az inflációval… Szerintem nem jó.” A vita teljes szövegét itt olvashatja vissza.

 

Nyitókép: Facebook

Összesen 126 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mint Pavlov kutyái.
Megnyomod a gombot (bármilyen intezkedést tesz az Orbán-kormány), produkálják a reakciót (bármilyen intézkedés heves opponálása).

Ez vár ránk, ha a magyarokat most is - sokadszor - átverik és rosszul szavaznak.
mert ez az átverés az utolsó lesz, nincs visszaút...
Osztrák önfeladás a migráció jegyében

Képzeljünk el egy mostani kórházi főorvosi értekezletet az Őrvidéken fekvő felsőőri kórházban! A főorvosok nagy része magyar (szám szerint tizenhárom magyar osztályvezető főorvos dolgozik itt), több honfitársunk naponta ingázik a határ menti itthoni településekről. A betegek egy része is magyar. Megtörtént eset, hogy a kórházigazgató hatalmi szóval megtiltotta, hogy a munkatársak egymás közt vagy éppen a magyar betegekkel anyanyelvükön beszéljenek.

Nem a kisebbségeivel amúgy pocsékul bánó Ukrajnában vagy éppen Csángóföldön vagyunk, hanem a magukat a tolerancia bajnokaként ismerő osztrák államban. De a Kismartonban (Eisenstadt) ülésező tartományi gyűlésben nagy ritkán előforduló helyi magyar képviselőket is folyamatosan érték a múltban atrocitások munkájuk során. Manapság a XIX. század vége óta az Angol beteg című filmből is ismert Almásy család által birtokolt Borostyánkő várában a hasonló nevű tulajdonossal is csak angol nyelven lehet értekezni, a magyar szó nemcsak a faluból tűnt el. A kilencvenes évek elején ha a turista végigsétált az ausztriai Alsóőr utcáin, még magyarul beszélő lakosokkal találkozott. A színmagyar faluban anyanyelvi népiskola, katolikus egyesület, valamint könyvtár működött a boldog emlékű Galambos Ferenc katolikus pap munkája nyomán.

Ha a hegymászó szeretne ebben a csodaszép országban a Grossglockner vagy valamelyik közel négyezer méteres alpesi csúcsról körbenézni, vagy éppen télen síelni vágyna, el kell haladnia Bécsújhely mellett. Ilyenkor a hazája történelmét szerető embert megrohanják a gondolatok. Hogy IV. Béla ide menekült a vesztes Muhi (Sajó menti) csata után, és oltalom helyett kirabolták (II. Frigyes herceg), tovább kellett menekülnie. Vagy Mátyás királynak az itt őrzött, húsz évvel korábban ellopott Szent Koronát innen kellett nagy nehezen, méregdrágán 1463-ban visszaszereznie a Habsburgoktól (III. Frigyes császár). Ez a hely lett a végzete Zrínyi Péternek és Frangepán Ferencnek, akiknek legfőbb bűnük az volt, hogy birtokokkal rendelkező gazdag magyar főurak voltak. De innen szökött meg a lefejezett Zrínyi Péter unokája, II. Rákóczi Ferenc is 1701 novemberében. Nála is felmerült a kivégzés lehetősége. Manapság azonban Bécsújhelyen már más szelek fújdogálnak.

Sokat gondolkodtam azon, hogy az a rengeteg hátrány, ami például Ausztria keleti részén a helyben lakó és (nem annyira spontán folyamatok által) gyorsan asszimilálódó magyar közösséget érte az utóbbi száz esztendőben, az a többségi társadalomnak miként fog visszaütni. Sejtem a feladvány megoldását, de nem tölt el nagy örömmel a lehetséges magyarázat. Bécsújhelyen körülbelül a kisiskolások hetven (!) százaléka muzulmán származású. Persze felmérés nincs, az tilos, a szülőknek az iskolában megtiltották, hogy például lefényképezzék az osztálynévsort, mert fontosabb a diákok személyiségi joga.

Nem kell Berlinig menni tehát, hogy a hatóságok elsumákolják az iskolákban a gyerekek nemzetiségi összetételét, elég húsz kilométerre utazni a magyar határtól. Ausztria katolikus ország volt, az iskolák és a közelmúltig bármilyen közintézmény falán kereszt volt látható. A bécsújhelyi alapiskolákban ezeket például három éve vették le hatalmi szóval. Hogy ne zavarja mások érzékenységét. Nem lepődünk meg azon sem, hogy az iskolavezetők a magyar gyermekeknek azt tanácsolják, hogy ne válasszanak magyar oktatást ott sem, ahol lenne arra lehetőség.

Ausztriában, köszönhetően a lelkes kutatógárdának, a magyar a legjobban kutatott nemzeti kisebbség. A hatvanas és a hetvenes években a környékbeli falvakban (Alsóőr, Felsőőr, Őrsziget, Felső- és Középpulya) a még aktív magyar közösségek kultúráját gondos munkával feltérképezték, például Alsóőrön és Középpulyán elképesztően szép magyar népmesevilágot tártak fel és tettek közzé. Manapság másfajta mesék gyártását támogatja az Európai Unió. Ha a királyfi nem talál királylányt, akkor megleli a másik királyfit. És így élnek boldogan. Uniós pályázati forrásokból a kisiskolások korosztálya számára homoszexuális „érzékenyítő” mesékre van pénz.

Sajnos a katolikus egyház társadalmi hatása is erősen visszaszorulóban van. A hagyományos családról már lassan egyházi berkekben is veszélyes beszélni. Egy pap ismerősömnek egy középső ausztriai tartományban a papíron katolikus országban saját püspöke tiltotta meg a kórházpasztorációs munkáját, mert teret kellett engedni a más vallásúak tevékenységének.

Ha minden így marad, a bevándorlás nem gyengül, és a helyi lakosság demográfiai mutatói sem változnak meg gyökeresen, akkor Ausztria napjai (évtizedei) meg vannak számlálva. Már a közeli jövőben multikulti, hagyományok nélküli ország lesz, a társadalmukban rövidesen számos keleti elem megjelenése várható. Ami a jövő kérdése marad, az az, hogy a szomszédunkban rohamosan terjedő iszlám miként lesz összeegyeztethető az ultraliberális családdal és a nemváltó felfogással. Ennek a laboratóriuma lesz Ausztria.

Remélem, tanulunk majd tőlük, de az itthoni lakosságon is múlik, hogy hozzáállásával, szavazataival milyen eszméket enged be mentális szempontból még viszonylag ép országunkba

De szép nyugati helytartó lennél, Péterkém, de kár érted, hogy nem leszel..

Ha már a munkaerő ára is megáll ott.

Világpiaci ár alatt döntően nyersanyagokat értünk. Pl. szénhidrogének, ércek, szervetlen vegyipari anyagok, nyersolaj, gabona, napraforgó, stb.

Begyürüzésről pedig akkor beszélhetünk, amikor ezeknek az anyagoknak egy részét importból szerzi be az adott ország.

Elméletileg az árakra a kínálat és kereslet gyakorol hatást. Csakhogy ezt különböző trükkökkel el lehet téríteni. Lehet mesterségesen keresletet létrehozni, amely maga után vonja az árak emelését. Ilyen, amikor egy időre eltűnik, vagy csökken az adott árú a piacon, vagy monopolhelyzet jön létre, vagy árkarterezés történik. Ugyancsak ehhez kacsolódik a pénzintézeti tevékenység,amely olcsó hitel biztosít változó kamat mellett, és amikor a kereslet csökken emeli a kamatokat. Lásd a devizaalapú hitelezést. Ilyen esetekben kell az államnak beavatkoznia a piaci folyamatokba.

Végezetül meg kell említeni a fogyasztói árakat lényegesen befolyásoló tényezőket. Pl.
- a fogyasztók preferenciái,
- a fogyasztók jövedelme,
- más javak árai,
- a termelési költségek, vagyis a termelési tényezők árai és a technológia.
Az előzőben leírtakból az is leszűrhető, hogy a termelőknek és forgalmazóknak van lehetőségük költségtakarításra, a költségek optimalizálására.

,,Magyarországon államilag megállapított hatósági ára van például a gyógyszereknek, az energia- és közműszolgáltatásoknak. Más közszükségleti cikkek, például a távfűtés vagy a tömegközlekedés árának megállapítása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, természetesen a szolgáltatást nyújtó vállalattal való egyeztetést követően. ,,
Forrás Wiki

Még ezt a szalagformát is Amerikából hozta, nem saját ötlet.

Ti kommunisták szabott árral operáltatok, nem felülről korlátozott árral.
Megint összekeverted az állatok megült 148 millió embert egy nullával.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés