Nem ért véget a harc az állam és a Politikatörténeti Intézet között

2021. december 2. 7:00
Jelenleg két bírósági per van folyamatban a Politikatörténeti Intézet (PTI) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. között a szakszervezeti iratok kiadása és a dokumentumok őrzése kapcsán. Utóbbi esetben a baloldali kutatóintézet több mint félmilliárd forint megfizetését követeli az államtól. A vagyonkezelő képviseletében eljáró Varga István arcátlannak, a PTI főigazgatója viszont teljesen jogosnak tartja az összeget.

Bár a Politikatörténeti Intézet (PTI) évekig tartó pereskedés után végül elköltözött a korábban a Néprajzi Múzeumnak is helyt adó Igazságügyi Palotából, még mindig vannak elvarratlan szálak.

Ahogy az államot, pontosabban az MNV Zrt.-t képviselő Varga István fogalmazott; utóvédharcok folynak az állam és a PTI között, ami azt jelenti, hogy még két per van folyamatban, az iratok kiadása és őrzése kapcsán.

Varga István tájékoztatása szerint az első eljárást az MNV Zrt. kezdeményezte. Ebben a Fővárosi Törvényszék másodfokon meghozott, de írásba még nem foglalt ítélete szerint a magyar államnak a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségétől (MSZOSZ) kell kérnie az iratok kiadását, de a PTI-nek is az MSZOSZ-hez kell fordulnia az iratok őrzésével összefüggő költségek megtérítését. Ebben az ügyben várhatóan mindkét fél felülvizsgálati kérelmet terjeszt majd elő.

A magyar állam álláspontja szerint ugyanis a PTI-től mint birtokostól kérhető a megmaradó iratok átadása.

Az iratok őrzésével összefüggő másik eljárás (ebben a PTI a felperes) perfelvételi szakban van a Fővárosi Törvényszéken. A baloldali kutatóintézet az iratok őrzésével összefüggésben 565 millió forint megfizetését kéri az 1999-2020 közötti őrzés költségeinek megtérítéséért. A MNV Zrt- álláspontja szerint azonban egyrészről a 2015 előtt előterjesztett igények elévültek, másrészről 2012 óta a PTI úgynevezett rosszhiszemű jogcím nélküli birtokos, azaz követelése csak igen csekély részének megtérítésére tarthatna igényt.

Varga István arcátlanságnak tartja az intézet félmilliárdos követelését.

Az állam arra is hivatkozik a perben, hogy az intézet 1999 és 2012 között a letéti szerződés szerint évi 1,5 millió forintot kapott az MSZOSZ-től az őrzési díjakért, ami semmilyen módon nem emelkedhetett havi kétmillió forintra.

Vitatott költségek 

Az ügyvéd jelezte azt is, hogy a magyar állam beszámítást (követelés kioltására alkalmas ellenkövetelést) nyújtott be 214 millió forint erejéig, arra hivatkozva, hogy a PTI 2019. február 23-tól 2021. január 19-ig jogcím nélkül birtokolta az ingatlant és csak a végrehajtási eljárás során távozott onnan. Ezért használati díjat érvényesít az MSZP-közeli intézménnyel szemben erre az időszakra. „Az ügy pikantériája, hogy a PTI az iratok tárolásáért és a »raktárbérlésért« díjat akar érvényesíteni az állammal szemben, holott a Kúria döntésére is figyelemmel, az államtól ingyenesen kapta haszonkölcsönbe az ingatlant, így a helyiségek használatával összefüggésben költsége nem merülhetett fel” – mondta Varga.

Egry Gábor, a PTI főigazgatója lapunknak azt mondta: a per tárgyát képző szakszervezeti iratok az intézet tulajdonában voltak, ők őrizték azokat. 2012-ben a levéltári törvény majd egy alaptörvény-módosítás alapján ezeket gyakorlatilag államosították. Az alaptörvény módosítására szerinte éppen azért került sor, hogy ne kelljen az államnak kártérítést fizetnie. De a polgári jogban szerepel a felelős kezelés fogalma, amely szerint ha valaki más tulajdonát jó állapotban megőrzi, akkor a tulajdon visszaszolgáltatásakor követelheti, hogy a megőrzésre fordított költségeit a tulajdonos térítse meg. „Márpedig ezt az anyagot az intézet jó állapotban megőrizte, amelynek egy részét az állam elszállította, másik része még nálunk van” – mondta Egry Gábor. Hozzátette:

ők a szakértő által megállapított őrzési költségek megtérítését kérik.

A félmilliárdos követelés kapcsán is hangsúlyozta, hogy igazságügyi szakértő által megállapított költségről van szó. „Az elévülés egy vitakérdés, szerintünk akkor lehetne erről beszélni, ha mi nem jeleztük volna idejében az igényünket. Mi viszont ezt megtettük” – érvelt a PTI főigazgatója.

A rosszhiszeműségről Egry szerint értelmetlen beszélni, ezek az iratanyagok ugyanis folyamatosan kutathatók voltak. Jogunkban áll azt a feltételt szabni, hogy addig nem adjuk át azokat, amíg az állam meg nem téríti a költségeket – mondta a főigazgató. Az MSZOSZ-től kapott összegekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezet letéti díjat, nem pedig őrzési díjat fizetett, tehát nem egy szolgáltatást térített meg.

Feszültségekkel teli kiköltözés 

Az MSZP-hez köthető szellemi műhely és az állam közötti vita lassan egy évtizedre tekint vissza, az intézet csak egy többlépcsős pereskedés után hagyta el végül a Néprajzi Múzeum épületét, ahová a Kúriát akarják visszaköltöztetni.

A PTI az 1957-től a Kossuth téri igazságügyi palotában működő Párttörténeti Intézet átalakulásával jött létre a rendszerváltáskor. Az intézetet a Politikatörténeti Alapítvány (PTA) működteti, amelyet 1990 őszén hozott létre az MSZP, megállapodást kötve az alapítvánnyal az épülethasználati jogról. Ennek alapján ingyen használhatták az ingatlanrészt.

A PTI egyebek mellett az 1945 előtti munkásmozgalom, majd a kommunista állampárt, a szakszervezeti mozgalom valamint a különböző társadalmi és ifjúsági szervezetek iratait, dokumentumait őrizte a levéltári törvény módosításáig.

Az állam először 2012-ben akarta visszaszerezni az épületrészt, ám a PTI erre csak kompenzáció esetében lett volna hajlandó.

A vitából pereskedés lett: első körben 2016-ban az állam a PTI ingatlanhasználati jogának törléséért és az ingatlan kiürítésére való kötelezés érdekében indított pert.

A felperesek keresetükben arra hivatkoztak, hogy a használat alapjául szolgáló 1990-es majd ezt 1996-ban megerősítő szerződések több okból is jogszabálysértőek, így az intézet használati jogának bejegyzése érvénytelen.

A bíróság első és másodfokon is elutasította az állam keresetét. A Kúria azonban a felülvizsgálati eljárás során 2018-ban részben felülbírálta a korábbi döntéseket: a felperesek használati jog törlési keresetének helyt adott, a kiürítésre irányuló keresetet viszont alaptalannak találta.

Ezek után az MNV Zrt. 2019 elején felmondta a használati jogra vonatkozó megállapodást, harminc napos határidőt szabva a PTI-nek a kiköltözésre. Az intézet erre nem volt hajlandó, ezért

az állam a kiürítés érdekében újabb pert indított, amelyet jogerősen megnyert.

A kiköltözésre végül idén februárban került sor, de végül ez is vitáktól és odamondogatástól lett hangos. Az épületrész kiürítése után Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Hír Tv-nek nyilatkozva kijelentette: a PTI gyakorlatilag lerabolta az épületet, csillárokat, burkolatokat, bútorokat vittek el jogtalanul, hihetetlen pusztítást végezve. Egry Gábor visszautasította a vádakat. Az államtitkár szerint sok mindent állíthat az intézet főigazgatója, de attól még a tény tény marad: az intézet és jogelődjei teljesen lelakták az ingatlant, rengeteg kárt tettek benne.

A PTI végül a szocialisták által használt Villányi úti székházba költözött. Ennek kapcsán Egry a Népszavának nyilatkozva nem rejtette véka alá, hogy intézetük „eddig is a baloldal és az ellenzék szellemi megújításán dolgozott”. Hozzátette: „A fizikai közelségünk talán hozzájárul ahhoz, hogy új gondolatok termékenyítsék meg az MSZP-t”.

A PTI által jelenleg őrzött iratok egyébként a Villányi úton és két raktárban vannak. Utóbbi egyikében tárolják a vita tárgyát képező dokumentumokat.

Nyitókép: Dokumentumok PTI irattárában 2012-ben. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Összesen 55 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha volt is bennem kétség a cikk olvasása kapcsán, hogy esetleg a PTI-nek is lehet igaza, Egry nyilatkozata eloszlatta azokat: „eddig is a baloldal és az ellenzék szellemi megújításán dolgozott”. Hozzátette: „A fizikai közelségünk talán hozzájárul ahhoz, hogy új gondolatok termékenyítsék meg az MSZP-t”.

Az állam helyében kérnék 500 millió forintot, mert használták az iratokat.

Ugyanaz a csapat, csak egy részük narancsos logóval nyomja.

Pontosan így gondolja az úgynevezett művészvilág is, miért maradnának ki ebből az úgynevezett szellemi műhelyek is?

Ne adj tippeket:-)

A reakciókból látszik, hogy nagyon erős kapcsolati hálójuk van. Mondjuk szerintem is kár bármilyen engedményt tenni nekik, a kormány sajtója úgyse lehet már ennél rosszabb, akkor meg nem mindegy?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés