Rudolf Péter, negyedik hullám, öttusareform, megfigyelő szoftver és klímaperek – megjelent a Mandiner!

2021. november 25. 8:00
Használ-e egy intézménynek Rudolf Péter szerint, ha a liberális gondolat mellett a konzervatív is helyet kap? Ki láthat bele a telefonunkba? Mi lesz az öttusával a lovaglás nélkül? Interjú Galgóczy Árpáddal, lengyel-belarusz helyzet, Nézőpont-születésnap és zöldbuszok – megjelent a Mandiner hetilap!

Nemzeti liberális vagyok, mint Deák Ferenc, a „haza bölcse”, mindig keresem a kapcsolódási pontokat az ellentétes nézetek között – mondja Rudolf Péter. A Kossuth-díjas színésszel, színházigazgatóval címlapos interjút olvashatnak a kettészakadt színházi szakmáról, metoo ügyekről, családról és az elbizonytalanított fiatal generációról.

„A hatalom és az egyén viszonya mindig része lesz a színházcsinálásnak”

– fogalmaz interjúnkban.

Vezércikkünkben, az Első karakterben Kacsoh Dániel ír a Városháza-ügy kapcsán arról: a balliberális oldal politikusai nem bírják ki, folyton el akarják adni a nemzeti vagyont.

Közélet

Változatos eszközökkel, de a korábbiaknál jóval nagyobb rutinnal veszi fel a harcot az elharapódzó járvánnyal szemben hazánk és egész Európa. Újfajta kihívásokkal is meg kell küzdeni, miközben olyan megoldások is vizsgáznak, mint a kötelező oltás bevezetésének lehetősége a munkahelyeken – közélet rovatunkban helyzetjelentést olvashatnak a kontinensen dúló járványhelyzetről.

„Hazánkban feleannyian szorulnak kórházi kezelésre, mint a harmadik hullám csúcsán” – olvasható összeállításunkban.Mi nem titkos munkát végző szervezet vagyunk, a politikai elemző üzenetek megfogalmazása a küldetésünk – mondja a Nézőpont Intézet vezetője. Mit szól a kormányközeli jelzőhöz? Mekkora kihívást jelentenek az álhírek? Milyen stratégiával készülnek a jövőben? Mráz Ágoston Sámuellel beszélgettünk a közvéleménykutató cég 15. születésnapja alkalmából. 

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója publicisztikájában a 100 éve született Horváth János közgazdászra, egykori parlamenti képviselőre és példás életútjára emlékezik.

Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ vezető elemzője az új európai jobboldal formálódása kapcsán ír a magyar-spanyol együttműködésről, azon belül a Vox-szal való szövetség előnyeiről.

Külföld

Lengyel szomszédait és az egész EU-t akarta csapdába csalni Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök, de aztán túltaktikázta magát, s végül Moszkva koppintott az orrára. Külföld rovatunkban körképünket olvashatják a lengyel-belarusz helyzetről.

Új fejezethez érkezett a titkosszolgálatok és a privát szférájukra érzékeny felhasználók macska-egér harca: az Európai Bizottság a telefonunkba belelátó CSS technológia kötelezővé tételét kezdeményezheti. Körbejártuk, hogy mivel járna a lépés.

Több mint három éve tart a német CDU válsága, s útkeresése talán még sokkal régebb óta húzódik – Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója véleménycikkében állít fel diagnózist a párt állapotáról. 

Precedens & Makronóm

Magáncégek elleni „klímaperek” sorozata indult el Európában Írországtól Németországig. A bíróságok sokszor a hatályos jogszabályokon túlmutató kibocsátáscsökkentési  követelményeket kérnek számon a vállalatokon, mintegy jogalkotói szerepbe helyezve magukat, ami jogállamisági aggályokat is felvet – precedens rovatunkban megvizsgáltuk a jelenséget.

„A független magyar politika előbb-utóbb mindig kitermeli a maga meghatározó pártját” –  írja Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója publicisztikájában, amelyben az elmúlt években kialakult politikai berendezkedést jellemzi. 

„A közlekedési szektor a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékáért felel az országban, ezért is fontos az elektromos hajtás elterjedésének támogatása” – fogalmaz makronóm rovatunkban Steiner Attila klímapolitikáért felelős államtitkár, akivel zöldcélokról és az energiaválságról is beszélgettünk.

Sport

A lovaglás kiebrudalásával a Nemzetközi Öttusaszövetség, úgy tűnik, túl messzire megy. Világszerte sportolók széles köre áll ki a változás ellen; úgy érzik, ezzel az öttusát magát számolnák fel. Fábián László és Martinek János öttusázó bajnokainkkal is értékeltük a helyzetet. 

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Böszörményi Nagy Gergely egy esszégyűjteményt ajánl a héten, amely konzer­vatívok és környezetvédők profetikus összefoglalója a globalizációról.

A Feminens oldalán Legeza Mártát, a kosárfonás fiatal mesterét ismerhetik meg.

Új hazai kutatóközpont lendítheti előre az idegrendszeri betegségek kutatását és a látást helyreállító eljárások fejlődését – a részletekről tudomány kisrovatunkban olvashatnak.

Uri Dénes Mihály jegyzetében nagyapja családi házába hívja nosztalgiára az olvasót.

Galgóczy Árpád a második világháború után fegyverrel küzdött a szovjet hadsereg ellen. 1947-ben gimnáziumi diákként ítélték húsz év kényszermunkára a gulágon. Hét évet töltött a Szovjetunióban embertelen körülmények között. 1954-ben amnesztiával szabadult, de a hazatérésre újabb hat évet kellett várnia. A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából összetartásról, áldozatvállalásról és a magyarok végtelen nemzet- és hazaszeretetéről beszélgettünk a József Attila-díjas műfordítóval élet rovatunkban.

A Magyar Passióról olvashatnak kritikát, a tárcát Száraz Miklós György írta. A rovatban a száz évvel ezelőtt, 1921. november 27-én született Pilinszky János költészetéről is megemlékezünk.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója ír arról, hogy mi a különbség aközött, hogy valaminek értéke vagy ára van.

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés