Izraelben meghalt Kasztner Rezső gyilkosa

2021. szeptember 27. 21:32
Izraelben 88 éves korában meghalt Zeév Ekstein, Kasztner Rezső második világháborús zsidó-mentő gyilkosa.

Kasztner Rezső a budapesti zsidó mentési bizottság nevében 1944-ben tárgyalásokat folytatott a náci német hatóságokkal, melyeken teherautók, illetve pénz fejében a vidéki zsidók deportálása után a budapesti zsidók megmentését próbálta elérni. Ekstein az ötvenes években egy időben volt a Sin Bet belbiztonsági szolgálat ügynöke, és egy földalatti jobboldali szervezet tagja, amelynek megbízásából 1957-ben háza előtt Tel-Avivban halálosan megsebesítette pisztolyával Kasztner Rezsőt,

aki mintegy két héttel később belehalt sebesülésébe. 

Kasztner Rezső a második világháború után Izraelben telepedett le, ahol a baloldali Mapaj párt tisztviselője lett, és újságíróként dolgozott. Megölése előtt a jeruzsálemi körzeti bíróság határozata azt mondta ki, hogy Kasztner a háború idején együttműködött a nácikkal, és „eladta lelkét az ördögnek”. Lelövése után tíz hónappal az izraeli legfelsőbb bíróság posztumusz felmentette a vádak alól,

de kimondta, hogy a háború után segített több nácinak megmenekülni az igazságszolgáltatás elől.

Kasztner Rezső a háború után több náci érdekében is vállalta a tanúságtételt, miután erre nekik ígéretet tett a vészkorszak idején.

Eksteint és két cinkostársát életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a gyilkosságért, de 1963-ban kegyelmi úton kiszabadultak. Zeév Ekstein, 88 éves korában hétfőn hunyt el. A halála előtt azt állította, hogy egy negyedik társuk is volt, akit azonban nem hallgattak ki.

Kasztner Rezsőnek az Adolf Eichmannal, a zsidók Auschwitzba szállításáért felelős tisztviselővel folytatott tárgyalásai eredményeképpen egy vonaton 1684 zsidó elhagyhatta Budapestet, amelynek utasai előbb Bergen-Belsenben egy külön lágerbe, majd két ütemben Svájcba távozhattak fejenként ezer dollárért. A Kasztner-vonaton menekült meg többek között 40 rabbi, köztük az ismert Joel Teitelbaum szatmári haszid főrabbi, Szondi Lipót pszichiáter, Zsolt Béla és Komlós Aladár írók.

Kasztner megítélése a mai napig vitákat vált ki Izraelben,

vannak akik árulónak tekintik, mások az egyik legjelentősebb második világháborús zsidó-mentőnek tartják.

Unokája, Meráv Michaeli, a szociáldemokrata párt jelenlegi elnöknője és közlekedési miniszter sokat tesz neve megtisztításáért.

(MTI)

Nyitókép: Kasztner Rezső. Forrás: Wikipédia.

Összesen 54 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Azért ez nehéz kérdés. Kasztner olyanokkal tárgyalt, akikről jól tudta, hogy őt magát is meg akarják gyilkolni. Nem egy szokványos üzleti helyzet. De kétségtelenül az emelte tárgyalópartnerré, hogy a vidéki zsidók elől elhallgatta, amit megtudott Auschwitzról. Ha vidéki zsidók leszármazottja volnék, nem kedvelném.

Úgy május elejétől ismerte az Auschwitz-jegyzőkönyveket. Pontosan tudta, mi folyik ott. Az volt az üzleti ajánlata, hogy ha egy vonat más irányba mehet, akkor hallgat róluk a vidéki zsidók előtt.

Nem mindenki gondolja úgy, hogy joga volt egy ilyen üzlethez. De kétségtelenül nem egyenlő felek között zajlottak a tárgyalások, hanem gyilkosok és egy kiszemelt áldozat között...

Mintha rosszul tennéd föl a kérdést. Kasztner nem fizetett, hanem elfogadta (és részben zsebrevágta) a pénzt. Ezért a valódi hasonlat (és így már nem is olyan nehéz): "az orvosokat és a kóklereket, akik százezreket elfogadnak az esetleges gyógyítás ígéretéért, hová kell sorolni?" Pontosan oda, ahová Kasztnert.

Szóval arra vagy kíváncsi, tagadom-e a Holokausztot. Nem, nem tagadom. Kisétálok Esztergomban a volt zsinagóga épületéhez és ott találok 400 nevet egy emléktáblán. Eddig senki nem próbálta cáfolni azt a közkeletű nézetet, hogy 1944-ig a zsinagóga látogatói voltak, utána elhurcolták őket, 1945-re halottak voltak és a zsinagóga bezárt.

Angolszász nyelvterületen nem kell teljes retardáltság a Holokauszt-tagadáshoz, de a magyar vidéken, ahol a zsidóság épített öröksége megvan, zsidók meg sehol, teljes retardáltság nélkül kénytelen vagy hinni a szemednek.

Ja, ha nem megy a szövegértés...

Első kérdésed:
"Mik azok az Auschwitz-jegyzőkönyvek? Konkrétan mik voltak bennük?"
Belinkeltem a szövegüket.

Második kérdésed:
"Pontosan mi "folyt ott"?"
Pl. annak a 400 esztergomi zsidónak a megsemmisítése, akik 1944 január 1-én még éltek, 1945 január 1-én pedig halottak voltak. Minthogy ez a 400 ember ott van az orrom előtt, és minthogy mindenfelé a magyar vidéken kb. ugyanekkor, ugyanígy tűnt el a zsidóság, retardált idióta volnék, ha kétségbe vonnám az Auschwitz-jegyzőkönyvek mondandóját.

Az én kérdésem feléd úgy szól, hogy szerinted hová lettek azok a zsidók, akikről Esztergomban emléktábla állítja, hogy 1944-ben egytől egyig meggyilkolták őket?

Bocs, de mi az, hogy "várod a választ"? Mi ez? Valamiféle kihallgatás? Ahhoz kicsit több verőlegényre volna szükséged.

Két első kérdésedet, amit föltettél, önként és dalolva megválaszoltam, most te jössz. Szerinted hová lett az a 400 esztergomi, akikről emléktábla állítja, hogy meggyilkolták őket, és akik már szemlátomást nem használják azt a zsinagógát, amit 1944-ig használtak? Pünkt 1945 óta nem használják. Semmi magyarázatot igénylőt nem látsz ebben? Jó, a macskám sem. Lehet kérdések nélkül is élni.

Ühüm, és azóta nem jelentkeznek. Roppant valószínűnek tűnik. Közben azért a vidéki zsidóságnak is olyan 20%-a visszatért a háború után. Igen, néhány esztergomi is. Most titokban tartják a kapcsolatot "Németországba távozott" rokonaikkal, és gonoszul tűrik, hogy mindenki más halottnak hiszi őket. Ilyenek ezek a zsidók. Hát, köszönöm a válaszodat, rendkívül meggyőzőre sikerült.

Azért néha eltűnődhetnél az alternatív elméleten. Eszerint az akkori városlakók szeme előtt vonatokra hajtották őket a csendőrök, majd Auschwitzban nagy részüket közvetlenül meggyilkolták, kisebb részüket fogságban tartották az éhhalál előidézéséhez tudományosan kikísérletezett méretű fejadagokon. Mivel azért a németeknek már kevés idejük volt, egy részük így is túlélte, de akik meghaltak, azokat elégették, így a sírjuk sajna ismeretlen.

E történetnek - szemben a tiéddel - számos tanúja van, jobbára a túlélők. Továbbá megválaszolja azt a kérdést, amit az alternatív elméletek sokkal kevésbé, hogy hová lettek, ha ők élnek? Hogy tudtak a halálukról szóló mesékkel egész városokat, egész országrészeket megtéveszteni. Jó, téged kivéve, te ugye átlátsz a szitán.

Jó, tehát deportálták őket. Idáig akkor eljutottunk. Ha a holttestüket nem lehet nyomtalanul eltüntetni, az élő testüket hogyan lehetne? Ha ott kakukkolnak valahol Németországban, New Yorkban, vagy Tel Avivban, miért nem hallatszik Esztergomig a kakukkszó? Nem veszed észre, hogy a fölvetésed mennyire önmagát cáfolja? 400 ember, érted. Holtan szerinted nem lehet őket elrejteni, de élve igen. Mi sem természetesebb.

Ha csak 5-ről bebizonyítja valaki, hogy 1946-ban élt, alapjaiban rendül meg a tudományos mainstreambe vetett bizalom. Senki nem próbálkozik ezzel. Nem találod különösnek? Tudom, nem. A logika nem erősséged.

Ami a 23 000 táborlakót illeti, föntebb megegyeztünk abban, hogy eredeti lakóhelyükről nem önként távoztak, hanem deportálták őket. Teljesen elképzelhetetlen, hogy akkor Auschwitzból tovább sem önként mentek, hanem tovább is vitték őket? Tudod, mint a náci filmekben. Őrök, géppisztolyokkal. Lehet ám, hogy egy táborba deportált fickó az nem egy szabadon lebegő értelmiségi, aki önként dönt úgy, hogy inkább a németek, mint a vörösök.

Fantasztikus mesékben hiszel. Problémázol azon, hogy pl. 600 000 vidéki magyar holttestét hogyan lehetett elégetni, de simán elhiszed, hogy ennyi túlélő eltűnhetett az 1944 előtti szomszédok és túlélő rokonok szeme elől (akikre nem mellékesen egy csomó ezmegazt bíztak a deportálás előtt). Az a helyzet, hogy a Holokauszt legelemibb bizonyítéka a magyar vidéken máig tök jól látható népességhiány. És ezzel a magadfajta zsenik általában semmit nem kezdenek.

Megneveznéd azt a túlélő zsidót, aki az esztergomi zsinagóga (jelenleg Technika Háza) falára hibásan került föl, mint meggyilkolt áldozat? Azt ugyanis egyáltalán nem állítottam, hogy minden esztergomi zsidó meghalt. Az a 400 halt meg, akiknek a nevét fölvésték a zsinagóga falára, a többiek meg elköltöztek.

OK. Ezek szerint nem hiszed el, hogy az 1944. március 19-i országterületen kb. egymillió zsidó élt, akik közül 1946. március 19-én olyan 400 000 volt megtalálható ugyanezen az akkor már csak földrajzilag megrajzolható területen. Ez a népességhiány.

Ma is látható nyoma pl. egy zsinagógaépület Esztergomban, amely 1944. március 19-én még üzemelt, azóta meg nem üzemel, de épületként megvan, és a falára fölvésték 400 ember nevét, akiket esztergomi helytörténészek állítása szerint 1944-ben depotrálás után meggyilkoltak.

Viszonylag egyszerűek a lehetőségek:
- ez a 400 ember sose élt
- ez a 400 ember ma is ott él Esztergomban
- ez a 400 ember szétszóródott a világban, és soha semmilyen életjelt nem adott magáról 1944 óta
- ezt a 400 embert tényleg meggyilkolták, ahogy az emléktábla állítja.

Ha az első 3 lehetőség bármelyikében hiszel, akkor véleményed és a fingod kb. egy szinten van: kétségtelen, hogy mindkettő kijön belőled, de több haszna nincs.

Eléggé mérsékelten érdekel, hogy mit akarsz, már megbocsáss.

De tudod, akiket meggyilkolnak, azoknak az esetek igen kis százalékában alakítanak ki olyan egyéni sírhelyet, ahol virág helyezhető el. Jössz pl. Drezdával. Ha egy elmebeteg "Drezdatagadó" virágot akarna elhelyezni az ott megöltek sírján, hová küldenéd?

Én mindenesetre szívesen elküldenélek Auschwitzba egy csokor virággal, már többek között azért is, mert ott van egy halom ún. "forrás", amivel a történészek bizonyítani szoktak.

Azért majd mellékelj egy videót arról, ahogy a drezdai szőnyegbombázás áldozatainak a sírjaira odateszel egy-egy csokor virágot. Természetesen síronként egyet, ahogy a Holokauszt áldozatainak a sírjára annyira szeretnél.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés