A Krím félsziget megszállása ma is tart

2021. augusztus 19. 19:05

Emine Dzsaparova
Index
Stratégia, konszolidáció és szinergia – ez a krími platform három alappillére.

„A krími platform fő célja a Krím megszállásának megszüntetése és visszatérése Ukrajna ellenőrzése alá. Milyen kilátásai vannak ennek a közvetlen, fő célnak?

Úgy gondoljuk, hogy a Krím félsziget megszállásának megszüntetése nem kizárólag Ukrajna házi feladata. Ugyanis a 2014-ben történtek – az Orosz Föderáció Ukrajna elleni agressziójának eseményei – már a kollektív biztonsági kérdések közé tartoznak, legyen szó nemzetközi biztonságról vagy regionális európai biztonságról. 2014 töréspontot jelentett a nemzetközi rendszerben, ugyanis a második világháború után lefektetett territoriális sértetlenség alapelvét megszegték. Oroszország az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsának tagja, atomhatalom, és ami a szempontunkból fontos, az az ország, amely garantálta Ukrajna biztonságát és sértetlenségét. Ezért a Krím félsziget ügyében azt gondoljuk, hogy közös felelősségről van szó. 

Stratégia, konszolidáció és szinergia – ez a krími platform három alappillére. Az ukrán nemzetbiztonsági tanács közel nyolcévnyi megszállás után most először fogadott el deokkupációs és integrációs stratégiát, ahol nagyon részletesen leírtuk, mik a feladataink, hogyan látjuk a helyzetet a Krímben, mit szeretnénk tenni mint ukrán állam és ukrán társadalom. A megszállás megszüntetése a fő feladat, fő cél, és ezt a célt diplomáciai úton kell elérnünk. A második alappillér a konszolidáció, amely köré szeretnénk gyűjteni a partnereinket párbeszéd révén. A harmadik pedig a szinergia, amely a célunk eléréséhez vezethet.

Pontosan hogyan képzelik el a krími platform működését?

Több verziót vizsgáltunk a formátum létrehozása előtt, különböző globális példákat is. Olyan rugalmas formátumot akartunk, amely minden lehetséges partnert magába tud foglalni. A szerkezet többszintű: kormányzati szint, parlamenti szint és szakértői szint. Minden szintnek megvan a maga feladata, amelyek kiegészítik egymást. Az augusztus 23-án tartandó fórum alapító esemény, amellyel formalizáljuk a krími platform létrehozását. Jelenleg negyvenkét résztvevővel számolunk – országok vagy nemzetközi szervezetek. Az országokat külügyminiszterek, védelmi miniszterek vagy állam- és kormányfők képviselik majd.

Miért nem fedik fel a fórum előtt a résztvevők pontos listáját, mitől tartanak?

Ennek egyetlen egyszerű oka van: Oroszország nem pusztán megfigyelője ennek a eseménynek. A hírszerzésünkön keresztül tudjuk, hogy a nagykövetségeik több irányban dolgoznak: egyrészt hogy diszkreditálják a platformot mint eseményt, hogy diszkreditálják azokat a célokat, amelyeket mi mint ország kitűzünk magunk elé, és amelyek köré a nemzetközi közösséget próbáljuk konszolidálni, illetve egyszerűen azt próbálják elérni, hogy az ország vagy ne vegyen részt a fórumon, vagy ha részt is vesz, a lehető legalacsonyabb szinten. Ezért, hogy maximálisan megőrizzük a párbeszédet a partnereinkkel, csak néhány nappal a fórum előtt fogjuk felfedni a résztvevők pontos listáját.

Maga a fórum arra hivatott, hogy elindítsa a krími platformot, majd ezután konkrét lépések várhatók. A Krím félsziget megszállása nem fejeződött be 2014-ben, ez egy azóta is tartó folyamat, amiről fontos beszélni. Nem csak emberi jogokról van szó, ez elsősorban militarizáció kérdése, amely biztonsági kockázatokat jelent az egész fekete-tengeri régióban és azon túl. Már most is azt láthatjuk, hogy a Krím Oroszország előretolt bázisává válik a közel-keleti és észak-afrikai régióban folytatott műveletek számára.

Oroszország azóta szisztematikusan dolgozik a legitimizáción, és rengeteg pénzt és erőforrást fektet abba, hogy elterjessze a saját narratíváját, hogy meggyőzze a világot arról, hogy minden szép, az emberek boldogok, felhúzták az összekötő hidat és a nemzetközi repülőteret, utakat, óvodákat és iskolákat építenek. De ha mélyebben nézzük meg mindezt, láthatjuk, hogy ennek nem humanitárius, hanem főleg katonai okai vannak. Ez az a kontextus, amelyet el kell mondanunk és állandóan napirenden kell tartanunk – az el nem ismerés politikája. A krími platform nagyító, amelyet a világ számára kínálunk.”

Fotó: STRINGER / AFP

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 124 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mi a probléma? Putyin az aljas, Szerbia integritását megrengető koszovói népszavazás és elcsatolás után jelezte, megjegyezte a nyugat új játékszabályát. A krími népszavazásnál 80%-nál többen szavaztak az Oroszországhoz tartozásra, ami tán még a koszovóiaknál is egyhangúbb döntése volt az ott élőknek. Tartsa tehát tiszteletben az ukrán fél is az ezzel a szép aktussal szentesített új rendet és figyelő szemüket Kárpátaljára vessék...

Adódik akkor a kérdés- ezek szerint az orosz többségű területek visszacsatolását- Krím pl- te sem ellenzed?

Putyin szerint az oroszok és ukránok meg egy nép.

Hogy mi óta?
A Krím félszigetet csak 1783-ban gyarmatosították az oroszok.

1897-ben lakosságának 36%-a volt tatár és csupán 33%-a orosz.

A kommunisták népírtása után 1959-ben 0% volt a tatár és 71% volt az orosz.
(Wikip. és Rand McNally Atlas of World History)

És ülnek még egy népirtással szerzett telken.

Természetesen más népek.

Neki az. [ A krími népszavazás validitását tekintve ;
De azé' mégsem a CNN ill. lokálisan a telex ,hanem joe biden (USA
alelnök--Elnök) demokratikusan választott mozgatórugó főnökei (deepstate, háttérhatalom, jogállami instrumentumok...) által validálandóak.]
És akkor most ugorjunk más kérdések diskurálására. :)

Éljen Koszovó függetlensége... :)

Amit a Máglyatűzben olvastam Ukrajnáról, hát az teljesen elkeserítő: az egy főre jutó GDP afrikai szinten van, emiatt hatalmas szegénység, mellette iszonyatos rongyrázás (aminek az anyagi forrása lényegében mindig drog- vagy fegyvercsempészés, maffiatevékenység) az országot nem vezetik, hanem egymással rivalizáló oligarchák szerzik meg, hogy a saját gazdagságukat építsék. Tényleg csak szívességet tennének vele, ha az őshonos nemzeti kisebbségek által lakott részeket leválasztanák, a maradékot pedig visszaadnák az oroszoknak.

Szarmaták, gótok, kunok, kazárok, stb. leszármazottai.
Miért nem nézel utána magad?

Az oroszok sikeres gyarmatosítók voltak, az eredeti lakosságok kiirtása se okozott gondot.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés