Az Egyesült Államokban a nagy gazdasági világválság óta csak két elnök pártja szerzett mandátumot a képviselőházban a félidős választások alatt. A következő félidős voksolásig már csak 15 hónap van hátra, melynek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, mivel
a jelenlegi Biden-kormány elveszítheti támogatását mind a képviselőházban, mind a szenátusban.
Jelen állás szerint a 2020-as, vitatott körülmények között lezajlott választások után a demokraták irányítják a törvényhozás mindkét testületét. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a képviselőházban a demokraták 11 helyet veszítettek, míg a republikánusok 12-t szereztek, ami sokkolónak számított, különösen Biden győzelmének fényében. Ezzel párhuzamosan a szenátusban 50-50 százalékos a megosztottság, ahol Kamala Harris alelnöké a döntő szavazat. A 2022-es félidős választásokon dől el tehát, hogy a Biden-kormány folytathatja-e relatíve zavartalan kormányzását.
A Kongresszus Fehér Házra gyakorolt hatása
Az, hogy a Fehér Házat irányító párt ellenőrzi-e a Kongresszust is, nyilvánvalóan nagyban befolyásolja a kormányzat képességét a programja megvalósításában és a kormányzat sikeres működtetésében. A végrehajtó hatalom, illetve a kongresszusi pártok erősségének változása olyan teljesítménymutatókkal is párhuzamosan fut, mint a gazdasági tendenciák, valamint az elnöki jóváhagyási arányok.
E körülmény akár dominóhatással is bírhat.
A kongresszusi összetételben bekövetkező marginális változások is befolyásolhatják a kormányzat képességét a politika hatékony irányításában, ami viszont hatással lehet a gazdaságra, a belföldi és külföldi kezdeményezésekre, valamint arra, hogy lesz-e verseny a hivatalban lévő párt jelöléséért. Például a globális minimumadó ötlete megbukhat, ha a republikánusok átveszik az irányítást a szenátus és a képviselőház felett. Ahogy Pat Toomey republikánus szenátor mondta egy nyilatkozatában:
Amint a republikánusok ismét átveszik az irányítást a kongresszusban, azonnal visszafordíthatják és vissza is kellene vonniuk ezeket a pusztító adóemeléseket”.
Ez lehetséges lenne, mivel a globális minimum adó kapcsán nincs szó semmiféle nemzetközi szerződés aláírásáról, így Amerika úgy változtatja adórendszerét, ahogyan csak szeretné. Toomey meglátása szerint a szóban forgó adó megöli az egészséges kapitalista versenyt a fejlett országok között. Nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államok a világ vezető hatalmaként kulcsszerepet játszana az említett globális adóemelés összetartásában. Amennyiben Amerika kihátrál a megállapodásból, akkor más nemzetek is követhetik a példáját, ami a felvetés elhalásához vezethet.