Amerikai félidős választások – a Biden-adminisztráció mozgástere a tét

Az Egyesült Államokban a nagy gazdasági világválság óta csak két elnök pártja szerzett mandátumot a képviselőházban a félidős választások alatt. A következő félidős voksolásig már csak 15 hónap van hátra, melynek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, mivel

Jelen állás szerint a 2020-as, vitatott körülmények között lezajlott választások után a demokraták irányítják a törvényhozás mindkét testületét. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a képviselőházban a demokraták 11 helyet veszítettek, míg a republikánusok 12-t szereztek, ami sokkolónak számított, különösen Biden győzelmének fényében. Ezzel párhuzamosan a szenátusban 50-50 százalékos a megosztottság, ahol Kamala Harris alelnöké a döntő szavazat. A 2022-es félidős választásokon dől el tehát, hogy a Biden-kormány folytathatja-e relatíve zavartalan kormányzását.

A Kongresszus Fehér Házra gyakorolt hatása

Az, hogy a Fehér Házat irányító párt ellenőrzi-e a Kongresszust is, nyilvánvalóan nagyban befolyásolja a kormányzat képességét a programja megvalósításában és a kormányzat sikeres működtetésében. A végrehajtó hatalom, illetve a kongresszusi pártok erősségének változása olyan teljesítménymutatókkal is párhuzamosan fut, mint a gazdasági tendenciák, valamint az elnöki jóváhagyási arányok.

A kongresszusi összetételben bekövetkező marginális változások is befolyásolhatják a kormányzat képességét a politika hatékony irányításában, ami viszont hatással lehet a gazdaságra, a belföldi és külföldi kezdeményezésekre, valamint arra, hogy lesz-e verseny a hivatalban lévő párt jelöléséért. Például a globális minimumadó ötlete megbukhat, ha a republikánusok átveszik az irányítást a szenátus és a képviselőház felett. Ahogy Pat Toomey republikánus szenátor mondta egy nyilatkozatában:

Ez lehetséges lenne, mivel a globális minimum adó kapcsán nincs szó semmiféle nemzetközi szerződés aláírásáról, így Amerika úgy változtatja adórendszerét, ahogyan csak szeretné. Toomey meglátása szerint a szóban forgó adó megöli az egészséges kapitalista versenyt a fejlett országok között. Nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államok a világ vezető hatalmaként kulcsszerepet játszana az említett globális adóemelés összetartásában. Amennyiben Amerika kihátrál a megállapodásból, akkor más nemzetek is követhetik a példáját, ami a felvetés elhalásához vezethet.

Új kongresszusi körzethatárok – pórul járhatnak a demokraták?

A 2022-es félidős választások egyik legfontosabb eleme az új választókerületek kijelölése, ugyanis a legtöbb államnak az Egyesült Államok népszámlálásának befejezését követően tíz évente új kongresszusi körzethatárokat kell megrajzolnia. A legutóbbi népszámlálás 2020-ban, a járvány első hullámai alatt történt, így a népszámlálás időpontja viszonylag későn került nyilvánosságra. Ez problémát jelenthet, mivel az állami törvényhozók alternatív forrásokhoz fordultak, hogy a különböző állami alkotmányokban a számukra meghatározott határidőket teljesíteni tudják. Ezen államok közül 33-ban az állami törvényhozás játssza a meghatározó szerepet a kongresszusi választókerületek újrarajzolásában. Nyolc államban bizottságok jelölik ki a kongresszusi körzetvonalakat, de reálisan nézve ezeket is befolyásolják a törvényhozók, mivel ők választják ki a bizottságot. Két államban hibrid rendszert alkalmaznak, amelyben a törvényhozók megosztják az újrarajzolási hatáskört a bizottságokkal. A többi államban egy-egy kongresszusi körzetet alkotnak, így nincs szükség újrarajzolásra.

2021. július 6-án a republikánusok országos szinten az összes állami törvényhozási helyek 54,33%-át, míg a demokraták csak 44,87%-át ellenőrzik. A republikánusok 61 kamarában, a demokraták pedig mindössze 37 kamarában rendelkeztek többséggel. Ha megnézzük a billegő államokat, a republikánusok irányítanak az állami kamarákban, ahol kizárólag az állami törvényhozás húzza meg a vonalakat: Florida, Georgia, Iowa, New Hampshire, Észak-Karolina, Ohio, Pennsylvania, Texas és Wisconsin államokban. Ezzel párhuzamosan Nevadában a demokratáknak van ugyanilyen irányításuk, Minnesotában pedig e hatáskör megoszlik a két párt között. Ezekből az államokból Texas, Florida, Észak-Karolina legalább egy képviselői helyet nyer. Nem lenne meglepő, ha csak a körzetek átrajzolásával a republikánusok 6 helyet nyernének, a demokraták pedig ugyanennyit veszítenének; ez ugyan kevés lenne a képviselőházi republikánus többség eléréséhez,

A népszámlálási adatok azt is befolyásolják, hogy az egyes államok hány elektori szavazattal rendelkeznek. A választói szavazatokat a kongresszusi körzetek száma alapján számítják ki, amelyet hozzáadnak az egyes államok két szenátorához. Például a népszámlálás és a körzetek újrarajzolása előtt Texasnak 36 kongresszusi kerülete és a szokásos 2 szenátora volt, ami 38 elektori szavazatot jelentett elnöki szinten. A népszámlálás után Texasnak 38 kongresszusi kerülete és 2 szenátora lesz, így összesen 40 elektori szavazatot kap. Az új elektori térképen a 2024-es elnökválasztási versenyben a republikánusoknak vissza kell szerezniük a tradicionálisan republikánus Georgiát és Arizonát, valamint a 4 középnyugati billegő állam, azaz Minnesota, Wisconsin, Michigan és Pennsylvania, közül csak egy győzelem kell nekik az elnökválasztás során ahhoz, hogy meglegyen a 270 elektori szavazat 2024-ben. Ezzel szemben korábban csak Wisconsin vagy Minnesota megszerzése nem lett volna elég számukra a győzelemhez.

Egyre kevesebb amerikai támogatja Bident

A megkérdőjelezett választások, és a január 6-án Washingtonban történt események után sokan azt gondolták, hogy Trump elnöknek vége, és soha többé nem lesz releváns szereplője az amerikai politikának, illetve a republikánus pártnak. Ez azonban nem így van.

E tény azt mutatja, hogy a Republikánus Párton belül is sokan támogatják Trump-ot. A volt elnök kulcsfigura lehet a bázis összegyűjtésében és mozgósításában egy olyan választáson, amely általában alacsony részvételi arányokat produkál.

A részvételi arány 1986 és 2014 között 50% alatt maradt, de 2018-ban, amikor Trump volt az elnök, a szavazók 53,4%-a járult az urnákhoz. Egy jól időzített kampányesemény, amely segítene egyesíteni a bázist egy jelölt mögött, amint a választási folyamat megkezdődik, segíthet a republikánusoknak, mivel azonnal megkezdhetik a kampányt, és nem „ragadnak le” az előválasztási csatározásokban. A másik oldalon Biden népszerűségi mutatói lassan, de biztosan csökkennek. Jelenleg a megkérdezettek 52,4%-a helyesli, míg 43,1%-a nem támogatja Biden elnökségét.

Érdekesség, hogy az oly fontos gazdaság esetében a YouGov friss felmérése szerint az amerikaiaknak pusztán a 48%-a helyesli Biden gazdaságpolitikáját. Ez a két szám azt jelzi, hogy az amerikaiak kezdik megelégelni a Biden-elnökséget, és talán a republikánus többség megválasztásával a képviselőházban és a szenátusban üzenetet akarnak küldeni a Fehér Háznak. Végül pedig pénz nélkül a politikusok nem tudnak kampányolni. Ebből következik, hogy a jelölteknek minél több adománygyűjtést kell végezniük. Az Open Secrets friss adatai azt mutatják, hogy mindkét párt éppen jól áll. A Demokrata Párt több mint 63 millió dollárt gyűjtött 2021 első negyedévéig, ez kétszer annyit jelent, mint a 2016-os választások után ugyanebben az időszakban. A Republikánus Párt ezzel szemben áprilisig 57,6 millió dollárt gyűjtött, és a hónapot elképesztő, 90,5 millió dollárral zárta a bankban az első negyedévre.

Mindezen a tényezők azt jelzik, hogy a republikánusoknak jó esélyük van arra, hogy átvegyék az irányítást a képviselőház és a szenátus felett, és megállítsák a liberális Biden-kormányzatot. Ez nem lenne meglepetés, viszont a republikánusoknak meg kell dolgozniuk érte. A választások ugyan még távolinak tűnnek, a kampány csak most kezdődik, a politikai csatározások egyre hevesebbek az Egyesült Államokban. A Biden-adminisztráció szabadsága lesz a tét.

Szerző: Bakondi Bálint, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány junior elemzője

Címlapkép: Címlapkép: MTI/AP/Carolyn Kaster