Kocsis Máté: Az identitások fellazítása a szuverenitás elvesztéséhez vezet

2021. július 23. 22:04
A Fidesz frakcióvezetője szerint a nemzeti, vallási és nemi identitások fellazítása, az elgyökértelenítés az első, de nagyon határozott lépés ahhoz, hogy az egyén és a közösség elveszítse szuverenitását.

Kocsis Máté a Sátoraljaújhelyen megrendezett Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem pénteki, a nemzetről és szuverenitásról tartott ötpárti kerekasztal-beszélgetésén azt mondta, hogy a mai európai közbeszéd, a liberális mainstream média mindhárom identitást támadás alá vette.    

„Minden mai aktuálpolitikai vita abból ered, hogy lopakodó, identitásfelszámoló, szuverenitásunkat folyamatosan támadás alatt tartó világot élünk, és a belpolitikába is ez gyűrűzik be

– közölte. A Fidesz, a KDNP, az LMP, az MSZP és a Jobbik országgyűlési képviselői részvételével tartott beszélgetésen Kocsis Máté arról beszélt, hogy a szuverenitás a nemzeti dimenzióban „egy nemzet felnőttkorát” jelenti, törékeny békeállapotot, amelyhez – tette hozzá – a szolgaságon és a lázadáson keresztül vezet az út.    

Ezt az utat a magyarok már végigjárták néhányszor,

ezért sem lehet meglepő a nemzeti szuverenitáshoz az európai átlagnál jobban ragaszkodó magyarok hozzáállása – mondta.    

A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, szuverén az lehet, akinek erős identitása van, és tudja, hogy miért akar önmagához, saját közösségéhez és nemzetéhez tartozni, ezt azonban nem adják ingyen. „A nagyhatalmak másokét veszik el”, a kis országok pedig a sajátjukért küzdenek – folytatta – , a magyaroknak pedig egyfajta adottságuk, hogy a szuverenitásukat harccal vívják ki. Magyarország álláspontját ezért „közép-európai szemmel” érdemes megítélni – jelentette ki.    

Kocsis Máté hozzászólásában felelőtlenségnek és legnagyobb „balekságnak” nevezte a szuverenitás önkéntes feladását.

Magyarország azzal az eltökéltséggel lépett be az Európai Unióba, hogy a szuverenitását nem adja fel, a jelenlegi európai vitákban azonban ennek „lépésről-lépésre történő feladását várják el tőlünk” – hangoztatta a Fidesz frakcióvezetője.    

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a globalizációt, az integrációt és a migrációt említette a nemzetpolitika aktuális kérdései és kihívásai között, hangsúlyozva, minden nemzetnek tisztában kell lennie saját képességeivel és értékeivel.    

Meg kell erősödnie a hitében, az önazonosságtudatában, mert csak így tud versenyképes lenni és megmaradni”

– mondta. Elképzelését felvázolva a kereszténydemokrata politikus azt mondta: Magyarország jövője mindenképpen az erős, szuverén állam, amely együttműködő, stabil az értékrendje és az identitástudata.    

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője szerint a nemzetpolitika soha nem lehet pártpolitikai viták tárgya, mint mondta, „mindannyiunk felelőssége, hogy ezen a területen sikeresebbek legyünk”. Azt mondta, az elmúlt időszakban az uniós politikusoktól „elképesztő nyilatkozatok és támadások érték a külhoni magyarokat”, ez a politikai elit nem mutat érzékenységet és kellő figyelmet az őshonos nemzeti kisebbségek problémáinak megoldása iránt.    

Szimbolikus jelentőségű volt a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezésének sikere, amit a pártpolitikán felülemelkedve sikerült megvalósítani – tette hozzá az LMP-s politikus.

Mesterházy Attila, az MSZP országgyűlési képviselője szerint definícióként és jogilag sem lehet pontosan meghatározni azt, hogy mitől szuverén egy ország, de vannak olyan nemzetközi összefogást igénylő témák, amelyekben mindenképpen együttműködés szükséges.    

A nemzetpolitikára térve úgy vélekedett, ez a terület már régen „kőkemény” pártpolitikai kérdéssé vált.

A magyar kormány olyan politikát alkalmaz a határon túli magyar szervezetekkel kapcsolatban, amely erősíti a függésüket Budapesttől – mondta az ellenzéki politikus, megjegyezve, az igazi cél az ilyen szervezetek önálló, saját képviselete lenne. A hatpárti ellenzéki együttműködésben a Jobbik a garancia arra, hogy a határon túli magyar közösségek jogit nem csorbíthatja semmi – mondta Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője a beszélgetésen. Az Országgyűlés alelnöki tisztségét betöltő ellenzéki politikus emlékeztetett: az elmúlt években több százezer magyar hagyta el az országot, kénytelen volt Nyugat-Európában állást találni.    

Rájuk tekintettel többek között levélszavazás rendszerének felülvizsgálatát és kiterjesztését szeretné elérni a Jobbik a 2022-es választás megnyerése esetén – tette hozzá Brenner Koloman.   

Brenner Koloman felvetésére Kocsis Máté úgy reagált, a KSH adatai szerint 2018 óta több fiatal érkezik haza külföldről, mint ahányan elhagyják az országot.    

Ide most haza lehet jönni, van miért hazajönni, a fiatalok tudnak családot alapítani, házhoz jutni, gyermekek után támogatáshoz jutni, autót vásárolni, ingyenesen nyelvvizsgázni és díjmentesen beszerezni a tankönyveket – sorolta a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.   

Simicskó István reagálásában elmondta, az uniót létrehozó tagállamok szuverének, és a jövőjük a legfontosabb kérdés az egész közösségben. Mesterházy Attila szerint az Európai Unió szupranacionális szervezet, Magyarország az önkéntes csatlakozásával bizonyos jogköröket, „szuverenitásunk egy darabkáját” átruházta egy nagyobb szervezetre. Keresztes László Lóránt véleménye szerint a kormány nem volt képes biztosítani a szülőföldön maradás feltételeit, Brenner Koloman pedig a szuverenitással kapcsolatban arról beszélt, az eltérő identitás miatt „kiegyezés” szükséges Nyugat- és Kelet-Európa között, a britek unióból történt kilépése, a Brexit után pedig ez a kérdés már stratégiai kérdéssé vált.

(MTI)

Fotó: Kocsis Máté, Facebook

Összesen 37 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés