„Megérteni a megérthetetlen generációt” – fogalmazta meg a Magyar Fiatalok 2020 című nagymintás kutatás célját nyitóbeszédében Rácz Zsófia helyettes államtitkár; a tizenkétezer, 15-29 év közötti személy megkérdezésével készült kutatás gyorsjelentéséből alapvetően pozitív kép rajzolódik ki a magyar fiatalok közérzetével és jövőképével kapcsolatban, de akadnak kihívások is, derült ki a kutatást vezető Székely Levente beszámolójából; ahogy az is kiderült: dimenziót vált a magyar ifjúságkutatás az MCC és a Nézőpont nagyszabású projektjeinek köszönhetően.
2020 végén, azaz a pandémia kellős közepén kérdeztek meg 8 ezer anyaországi és 4 ezer határon túli magyar fiatalt arról, hogyan látják jelenüket és jövőjüket. A nagyszabású munkát 2000 óta minden negyedik évben elvégzik, így tényleges tendenciák is látszanak – ennek a kutatásnak a gyorsjelentését mutatták be fokozott érdeklődés mellett a Millennium Házában, a Városligetben.
Az eseményt Rácz Zsófia helyettes államtitkár nyitó- és záróbeszéde keretezte, aki huszonnégy éves fiatalként közvetlen rálátással is bír a vizsgált korosztályra.
Mint hangsúlyozta: a kutatással cél volt, hogy „megértsük a megérthetetlen generációt”, hiszen „rólunk fiatalokról sokan sokmindent gondolnak és tudni vélnek”, de szlogenek és szteretípiák helyett
Mint mondta, a koronavírus-járvány a fiatalok életére is nagy hatással volt „sokszor éreztük úgy, hogy bizonyos pillanatok vagy események nem térnek vissza a mi életünkben”, de a magyar gazdaság újraindításához, rugalmas újrakezdéshez a fiatalok erejére és képességére is számít az ország.
Székely Levente kutatásvezető elmondta, egy körülbelül kétmilliós sokaságból vették a 12 ezer fős mintát – 1,6 millió anyaországi és mintegy 340 ezer külhoni magyar köréből, reprezentatív módon, s noha „mindenki fiatal, aki annak érzi magát”, itt a megszokott 15-29 éves kor közötti korosztályra fókuszáltak. A kutatás a megszokotthoz hasonló módon számos dimenziót vizsgált.
A családi állapot kapcsán Székely elmondta, a fiatalok többsége házasságpárti, zömmel gyermekeket is terveznek vállalni, átlagosan 2 gyereket vállalnának, ez 2012ben még csak 1,5 volt, ehhez képest ez egy jóval magasabb eredmény, és átlagosan igaz minden vizsgált régióra.
Meglepetés: a járvány ellenére töretlen a bizakodás
A kutatás, mint elmondta, cáfolta a „lusta fiatalok” sztereotípiát, legalább felük aktív a munkaerőpiacon, ezt az arányt 2016-ban sikerült elérni és ez tovább erősödött 2020-ra,
Pozitív eredménynek nevezte, hogy a fiatalok elhelyezkedési esélyei, munkahelyi biztonság terén javult a fiatalok véleménye, csökkent a borúlátóak aránya, tendenciózusan 2012-höz képest.
A kutatásvezető örvendetesnek nevezte, hogy tízből nyolc (7,9) fiatal beszél idegen nyelvet, ez a 2000-es 42 százalékos adat csaknem duplája. Erre az örvendetes adatra záróbeszédében egyébként Rácz Zsófia is visszatért, kiemelve a támogató kormányzati intézkedéseket; ugyanakkor mi megkérdeztük arról is, milyen hatással lehetett minderre a tavalyi és idei nyelvvizsga-amnesztia, és mennyiben láthatóak valóban a nemrég, 2018-ban kezdődő, a nyelvtanuláshoz fűződő támogatások a helyzet javulásában. A helyettes államtitkár elmondta, előbbi a pandémiára tekintettel a nehezebb helyzetbe került fiatalok megsegítésére hozott intézkedés volt, utóbbi kapcsán pedig beszédes, hogy százezer fiatalnak tudták megkönnyíteni a nyelvvizsga megszerzését, ami szintén a kormány támogató hozzáállását jelzi.
okostelefonnal és számítógéppel, a közösségi médiajelenlétük is kimondottan erős. Javult saját anyagi helyzetük megítélése, a fiatalok kétharmada így érzi, komoly anyagi gondok nélkül él, ami ugrásszerű javulás az évtized elejéhez képest, s általában is elégedettek az anyagiakkal a fiatalok, a jövőkép és a munkalehetőségek terén is optimistábbak – tette hozzá, kis visszaesés jelent meg ugyanakkor a baráti és családi kapcsolatokban.
Szesz és dohány helyett energiaital az új veszély
A káros szenvedélyek is visszaszorulóban vannak, a napi dohányzó fiatalok aránya a 204-es 34 százalékról 17-re mérséklődött, az alkoholfogyasztás és a drog is valamelyest visszaszorult, aggasztó ugyanakkor az energiaitalok előretörése (2012-ben 3 százaléknyi, 2016-ban 10, 2020-ban 13 százaléknyi fiatal ivott napi szinten energiaitalt, ezen nem változtatott a törvényi szabályozás, a fiatalok gyakorlatilag üdítőként fogyasztják), ahogy az is, hogy
Beszélt a határon túli fiatalokról is, akik elégedettsége még magasabb is az anyaországiaknál, főként az említett családi és baráti kapcsolatoknál. A magyarországi fiatalokat egyre inkább érdekli a politika a 2012-es mélypont óta, noha a fő tendencián ez nem változtatott, még mindig 3 alatti az átlag a méréshez használt ötfokozatú skálán – sorolta, hozzátéve, a demokrácia iránti elköteleződés is nőtt, a zöm ezt tartja az egyedüli járható útnak, ez szintén 2012 után nőtt meg 41-ről 57 százalékra. A hazai demokrácia kapcsán azonban megosztottak, valamivel többen vannak az elégedettek, mint az elégedetlenek (48 százalék a 46-tal szemben), ugyanakkor a magyar identitás erős,
Az egyházi vallásosság ugyanakkor 5 százalékra szorult vissza, dacára annak, hogy a fiatalok ötöde vallásos családból jön, a maguk módján vallásosak aránya viszont karcolja a többséget – Székely szerint ebben a pandémiának is szerepe lehet.
A kutatásvezető nem nevezte meglepőnek, hogy a határon túli magyar fiatalok vallásosabbak az anyaországiaknál, Kárpátalja vezet, ahol a megkérdezettek harmada egyháziasan vallásos.
A koronavírus-járvány keresztülhúzta a tavaszi adatfelvételeket, ugyanakkor lehetőséget adott arra is, hogy e témában is kérdezzék a fiatalokat; e téren az online töltött idő növekedése, az anyagi körülmények főként negatív változása és például a sportolási szokások változása vagy a családi-baráti kapcsolatok javulása is érdekes szempont a kutatásvezető szerint. Később kérdésünkre elmondta, a nehézségek miatt előbb át kellett ütemezni a kutatást, s kétszer annyi idő volt maga az adatfelvételi munka a kérdezőbiztosoknak is, mint korábban, ráadásul volt olyan interjú, amelyet nem is tudtak személyesen felvenni, s még olyan is, ami januárra csúszott – ugyanakkor ez egy kiváló lehetőség is volt, hogy ne találgatni kelljen az adatokból a pandémia hatásai kapcsán, hanem közvetlenül rákérdezhessenek az érintett fiataloknál. Mint később elmondta,
külhoniak esetében ez az arány magasabb, de ez betudható a csúsztatott adatfelvételnek.
A pandémián túl is vettek fel új dimenziókat a kutatásba, Székely Levente kitért például a szabadidő kérdésére: egy átlagos magyarországi fiatalnak hétköznapokon 4, hétvégén 6,5 óra szabadideje van – e téren a külhoniak valamivel jobb helyzetben is vannak, mint az anyaországiak.
A bemutatót panelbeszélgetés követte, ahol a kutatás többi résztvevője – Domokos Tamás, a Kodolányi Egyetem tanszékvezetője, docense, szociológus és Kántor Zoltán kutató, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője – is kifejtette gondolatait. Mint Domonkos a korábbi demográfiai mélypontra célozva megjegyezte fogalmazott, „valami véget ért”, megálltak a negatív tendenciák; Kántor Zoltán a külhoni fiatalok kapcsán beszélt arról, hogy a jelentősen más életlehetőségek, gazdasági helyzet ellenére mentalitásbeli különbség nem nagyon tapasztalható, ugyanakkor körükben a házasság népszerűsége jóval magasabb az anyaországiakénál.
Ijesztőnek nevezte viszont, hogy bár magas arányban járnak magyar iskolába a fiatalok, nem mindenki tesz így, ugyanakkor viszont otthona zöm magyarul beszél és ez fontos. Domonkos az önkéntesség kultúrájának hiányát rótta kissé fel a fiatalok tekintetében – záróbeszédében Rácz Zsófia ezt árnyalta azzal, hogy a kormány igyekszik közelebb hozni az önkéntesség évével is a fiatalokhoz az ezt szervező szervezeteket, illetve sokan önkénteskedtek a pandémia alatt efféle támogatás nélkül is, akik nem jelentek meg feltétlenül a statisztikákban.
A gyermekvállalással kapcsolatos szándékokat – a tervezett gyermekek magas arányát, páronként kettőt – Domokos is örvendetesnek nevezte,
„a család ott van a fiatalokban”;
viszont kockázatosnak, hogy kitolódik az első gyermek vállalásának ideje, ami nehézségeket okozhat a tervek beváltása kapcsán; Székely pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy nem biztos, hogy kizárólag anyagi természetűek az akadályok minden tervezett gyerek megszületésénél, lehetnek más motivációk is.
A rendezvény végén fajsúlyos bejelentésre is sor került: Szalai Zoltán az MCC igazgatója bejelentette, hogy
– így a Kárpát-medence legnagyobb tehetségkutató- és gondozó intézete ilyen jellegű oktatási, kutatási és ismeretterjesztési munkába is kezd – a fiatalokkal pedig Székely foglalkozik majd. Azt már Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója tette hozzá: ugyancsak Székely vezetésével
hogy a négyévenkénti kutatás mellett folyamatosan figyelemmel kísérhesse a fiatalok életét.
Kérdésünkre egyébként később Rácz Zsófia azt is elárulta, a párválasztási, családtervezési nehézségek kapcsán teljes mértékben „magára ismert” az eredményekben, ugyanakkor, bár ő maga nem hódol káros szenvedélyeknek, látja, hogy az energiaital milyen mértékben elterjedt a fiatalok körében, amit komolyan kell venni hiszen később súlyos egészségügyi problémákhoz is vezethet.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A magyar emberek nem akarnak morális és ideológiai okokra hivatkozó politikusok miatt drágább rezsit fizetni.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Ebbe tönkre fognak menni a magyar családok
A rendezvény műsorvezetői székében most debütált az ismert tévés, a Mandiner újdonsült munkatársa, Hajdú Péter.
A Medián megint kitett magáért.
Kerkez Milos után újabb magyar válogatott labdarúgó léphet pályára nemzetközi meccsen az AZ Alkmaarban. Az ukránok ihatják meg a levét a 19 éves támadó, Kovács Bendegúz debütálásának.
Mindent privatizálnának, semmi nem maradna az állam kezében.
