Megviselte, de nem törte meg a magyar fiatalokat a járvány

2021. július 21. 19:20
„Megérteni a megérthetetlen generációt” – fogalmazta meg a Magyar Fiatalok 2020 című nagymintás kutatás célját nyitóbeszédében Rácz Zsófia helyettes államtitkár; a tizenkétezer, 15-29 év közötti személy megkérdezésével készült kutatás gyorsjelentéséből alapvetően pozitív kép rajzolódik ki a magyar fiatalok közérzetével és jövőképével kapcsolatban, de akadnak kihívások is, derült ki a kutatást vezető Székely Levente beszámolójából; ahogy az is kiderült: dimenziót vált a magyar ifjúságkutatás az MCC és a Nézőpont nagyszabású projektjeinek köszönhetően.

2020 végén, azaz a pandémia kellős közepén kérdeztek meg 8 ezer anyaországi és 4 ezer határon túli magyar fiatalt arról, hogyan látják jelenüket és jövőjüket. A nagyszabású munkát 2000 óta minden negyedik évben elvégzik, így tényleges tendenciák is látszanak – ennek a kutatásnak a gyorsjelentését mutatták be fokozott érdeklődés mellett a Millennium Házában, a Városligetben.

Az eseményt Rácz Zsófia helyettes államtitkár nyitó- és záróbeszéde keretezte, aki huszonnégy éves fiatalként közvetlen rálátással is bír a vizsgált korosztályra.

Mint hangsúlyozta: a kutatással cél volt, hogy „megértsük a megérthetetlen generációt”, hiszen „rólunk fiatalokról sokan sokmindent gondolnak és tudni vélnek”, de szlogenek és szteretípiák helyett

érdemes a Magyar Fiatalok 2020-hoz hasonló, áttekintő és döntést segítő kutatásokra alapozni a kormányzati intézkedéseket, hogy azok valós segítséget nyújtsanak a fiataloknak.

Mint mondta, a koronavírus-járvány a fiatalok életére is nagy hatással volt „sokszor éreztük úgy, hogy bizonyos pillanatok vagy események nem térnek vissza a mi életünkben”, de a magyar gazdaság újraindításához, rugalmas újrakezdéshez a fiatalok erejére és képességére is számít az ország.

Székely Levente kutatásvezető elmondta, egy körülbelül kétmilliós sokaságból vették a 12 ezer fős mintát – 1,6 millió anyaországi és mintegy 340 ezer külhoni magyar köréből, reprezentatív módon, s noha „mindenki fiatal, aki annak érzi magát”, itt a megszokott 15-29 éves kor közötti korosztályra fókuszáltak. A kutatás a megszokotthoz hasonló módon számos dimenziót vizsgált.

A családi állapot kapcsán Székely elmondta, a fiatalok többsége házasságpárti, zömmel gyermekeket is terveznek vállalni, átlagosan 2 gyereket vállalnának, ez 2012ben még csak 1,5 volt, ehhez képest ez egy jóval magasabb eredmény, és átlagosan igaz minden vizsgált régióra.

Meglepetés: a járvány ellenére töretlen a bizakodás

A kutatás, mint elmondta, cáfolta a „lusta fiatalok” sztereotípiát, legalább felük aktív a munkaerőpiacon, ezt az arányt 2016-ban sikerült elérni és ez tovább erősödött 2020-ra,

annak ellenére, hogy 2020 őszén kérdezték a fiatalokat, a koronavírus-járvány második hulláma közepén.

Pozitív eredménynek nevezte, hogy a fiatalok elhelyezkedési esélyei, munkahelyi biztonság terén javult a fiatalok véleménye, csökkent a borúlátóak aránya, tendenciózusan 2012-höz képest.  

A kutatásvezető örvendetesnek nevezte, hogy tízből nyolc (7,9) fiatal beszél idegen nyelvet, ez a 2000-es 42 százalékos adat csaknem duplája. Erre az örvendetes adatra záróbeszédében egyébként Rácz Zsófia is visszatért, kiemelve a támogató kormányzati intézkedéseket; ugyanakkor mi megkérdeztük arról is, milyen hatással lehetett minderre a tavalyi és idei nyelvvizsga-amnesztia, és mennyiben láthatóak valóban a nemrég, 2018-ban kezdődő, a nyelvtanuláshoz fűződő támogatások a helyzet javulásában. A helyettes államtitkár elmondta, előbbi a pandémiára tekintettel a nehezebb helyzetbe került fiatalok megsegítésére hozott intézkedés volt, utóbbi kapcsán pedig beszédes, hogy százezer fiatalnak tudták megkönnyíteni a nyelvvizsga megszerzését, ami szintén a kormány támogató hozzáállását jelzi.

Az infokommunikációs ellátottság is javult, 2020-ra a magyarországi fiatalok szinte mindegyike rendelkezik internettel,

okostelefonnal és számítógéppel, a közösségi médiajelenlétük is kimondottan erős. Javult saját anyagi helyzetük megítélése, a fiatalok kétharmada így érzi, komoly anyagi gondok nélkül él, ami ugrásszerű javulás az évtized elejéhez képest, s általában is elégedettek az anyagiakkal a fiatalok, a jövőkép és a munkalehetőségek terén is optimistábbak – tette hozzá, kis visszaesés jelent meg ugyanakkor a baráti és családi kapcsolatokban.

Székely Levente (fotó: Trenka Attila / Mandiner)

Szesz és dohány helyett energiaital az új veszély

A káros szenvedélyek is visszaszorulóban vannak, a napi dohányzó fiatalok aránya a 204-es 34 százalékról 17-re mérséklődött, az alkoholfogyasztás és a drog is valamelyest visszaszorult, aggasztó ugyanakkor az energiaitalok előretörése (2012-ben 3 százaléknyi, 2016-ban 10, 2020-ban 13 százaléknyi fiatal ivott napi szinten energiaitalt, ezen nem változtatott a törvényi szabályozás, a fiatalok gyakorlatilag üdítőként fogyasztják), ahogy az is, hogy

a fiatalok harmada egyébként úgy gondolja, könnyen hozzáférne kábítószerekhez, ha akarna.

Beszélt a határon túli fiatalokról is, akik elégedettsége még magasabb is az anyaországiaknál, főként az említett családi és baráti kapcsolatoknál. A magyarországi fiatalokat egyre inkább érdekli a politika a 2012-es mélypont óta, noha a fő tendencián ez nem változtatott, még mindig 3 alatti az átlag a méréshez használt ötfokozatú skálán – sorolta, hozzátéve, a demokrácia iránti elköteleződés is nőtt, a zöm ezt tartja az egyedüli járható útnak, ez szintén 2012 után nőtt meg 41-ről 57 százalékra. A hazai demokrácia kapcsán azonban megosztottak, valamivel többen vannak az elégedettek, mint az elégedetlenek (48 százalék a 46-tal szemben), ugyanakkor a magyar identitás erős,

ötfokozatú skálán 4,38-as átlaggal értettek egyet a fiatalok azzal a kijelentéssel, hogy „magyarnak érzem magam”.

Az egyházi vallásosság ugyanakkor 5 százalékra szorult vissza, dacára annak, hogy a fiatalok ötöde vallásos családból jön, a maguk módján vallásosak aránya viszont karcolja a többséget – Székely szerint ebben a pandémiának is szerepe lehet.

A kutatásvezető nem nevezte meglepőnek, hogy a határon túli magyar fiatalok vallásosabbak az anyaországiaknál, Kárpátalja vezet, ahol a megkérdezettek harmada egyháziasan vallásos.

A koronavírus-járvány keresztülhúzta a tavaszi adatfelvételeket, ugyanakkor lehetőséget adott arra is, hogy e témában is kérdezzék a fiatalokat; e téren az online töltött idő növekedése, az anyagi körülmények főként negatív változása és például a sportolási szokások változása vagy a családi-baráti kapcsolatok javulása is érdekes szempont a kutatásvezető szerint. Később kérdésünkre elmondta, a nehézségek miatt előbb át kellett ütemezni a kutatást, s kétszer annyi idő volt maga az adatfelvételi munka a kérdezőbiztosoknak is, mint korábban, ráadásul volt olyan interjú, amelyet nem is tudtak személyesen felvenni, s még olyan is, ami januárra csúszott – ugyanakkor ez egy kiváló lehetőség is volt, hogy ne találgatni kelljen az adatokból a pandémia hatásai kapcsán, hanem közvetlenül rákérdezhessenek az érintett fiataloknál. Mint később elmondta,

meglepte, hogy a fiatalok mindössze 44 százaléka mondta azt, hogy hatással volt rá a járvány,

külhoniak esetében ez az arány magasabb, de ez betudható a csúsztatott adatfelvételnek.

A pandémián túl is vettek fel új dimenziókat a kutatásba, Székely Levente kitért például a szabadidő kérdésére: egy átlagos magyarországi fiatalnak hétköznapokon 4, hétvégén 6,5 óra szabadideje van – e téren a külhoniak valamivel jobb helyzetben is vannak, mint az anyaországiak.

A bemutatót panelbeszélgetés követte, ahol a kutatás többi résztvevője – Domokos Tamás, a Kodolányi Egyetem tanszékvezetője, docense, szociológus és Kántor Zoltán kutató, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője – is kifejtette gondolatait. Mint Domonkos a korábbi demográfiai mélypontra célozva megjegyezte fogalmazott, „valami véget ért”, megálltak a negatív tendenciák; Kántor Zoltán a külhoni fiatalok kapcsán beszélt arról, hogy a jelentősen más életlehetőségek, gazdasági helyzet ellenére mentalitásbeli különbség nem nagyon tapasztalható, ugyanakkor körükben a házasság népszerűsége jóval magasabb az anyaországiakénál.

Ijesztőnek nevezte viszont, hogy bár magas arányban járnak magyar iskolába a fiatalok, nem mindenki tesz így, ugyanakkor viszont otthona  zöm magyarul beszél és ez fontos. Domonkos az önkéntesség kultúrájának hiányát rótta kissé fel a fiatalok tekintetében – záróbeszédében Rácz Zsófia ezt árnyalta azzal, hogy a kormány igyekszik közelebb hozni az önkéntesség évével is a fiatalokhoz az ezt szervező szervezeteket, illetve sokan önkénteskedtek a pandémia alatt efféle támogatás nélkül is, akik nem jelentek meg feltétlenül a statisztikákban.

Rácz Zsófia helyettes államtitkár (fotó: Trenka Attila/Mandiner)

A gyermekvállalással kapcsolatos szándékokat – a tervezett gyermekek magas arányát, páronként kettőt – Domokos is örvendetesnek nevezte,

„a család ott van a fiatalokban”;

viszont kockázatosnak, hogy kitolódik az első gyermek vállalásának ideje, ami nehézségeket okozhat a tervek beváltása kapcsán; Székely pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy nem biztos, hogy kizárólag anyagi természetűek az akadályok minden tervezett gyerek megszületésénél, lehetnek más motivációk is.

A rendezvény végén fajsúlyos bejelentésre is sor került: Szalai Zoltán az MCC igazgatója bejelentette, hogy

Székely Levente vezetésével a Mathias Corvinus Collegiumban megalakul a Szociológia Műhely

– így a Kárpát-medence legnagyobb tehetségkutató- és gondozó intézete ilyen jellegű oktatási, kutatási és ismeretterjesztési munkába is kezd – a fiatalokkal pedig Székely foglalkozik majd. Azt már Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója tette hozzá: ugyancsak Székely vezetésével

az MCC és a Nézőpont közös ifjúságkutató intézetet is létrehoz,

hogy a négyévenkénti kutatás mellett folyamatosan figyelemmel kísérhesse a fiatalok életét.

Szalai Zoltán, az MCC igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója (fotó: Trenka Attila/Mandiner)

Kérdésünkre egyébként később Rácz Zsófia azt is elárulta, a párválasztási, családtervezési nehézségek kapcsán teljes mértékben „magára ismert” az eredményekben, ugyanakkor, bár ő maga nem hódol káros szenvedélyeknek, látja, hogy az energiaital milyen mértékben elterjedt a fiatalok körében, amit komolyan kell venni hiszen később súlyos egészségügyi problémákhoz is vezethet.

Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés