Karácsony főépítésze nemcsak méheket, juhokat is legeltetne Budapesten

2021. június 18. 13:43
Bardóczi Sándor szerint a fásítások túl vannak értékelve, egy ősgyep mind a szén-dioxid megkötésében, mind a párologtatásban többet tud.

Idén tavasszal Budapesten is megjelentek a méhlegelőknek nevezett, látszólag kaszálatlan gyepfoltok, a magasabbra engedett lágyszárúak látványa azt jelzi, a magyar főváros másfél-két évtizedes késéssel csatlakozott ahhoz a nyugat-európai irányzathoz, amelynek célja az urbanizált terek ökológiai átalakítása, számol be a Qubit, amely Budapest főtájépítészével készített interjút. Bardóczi Sándor a városi rétek néven ismertté vált ökológiai kísérlet mellett a fővárosi természetvédelemről, a zöldítés klimatizáló funkciójáról és a fővárosi kaszálók legeltetéséről is beszélt.

A szakember elmondta, mára tudományos kutatások bizonyítják, hogy a város a globálisan dollármilliárdokban mérhető ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó beporzó rovarok, méh- és lepkefajok egyetlen menedékévé válik, hiszen

az ipari termelést végző agrárszektorban komplex szerekkel irtják őket.

Budapesten a Főkert által kaszált területek 4,5 százalékát jelölték ki a vadvirágos rét programban, 280 ezret a 6 millió négyzetméterből. A kerületek által kaszált területek, amelyek nem tartoznak a fővárosi önkormányzat kezelése alá, ennél sokkal nagyobbak – vázolta. A méhlegelők első kategóriájába az olyan, természetvédelmi oltalom alatt álló területeken kialakított gyepfoltok tartoznak, mint a Gellért-hegy keleti oldalának sziklái vagy a déli oldal meredek rézsűi. A 30 hektáros Gellért-hegyi közpark ugyanis egyben országos természetvédelmi terület. 

A második kategóriát a közparkokban hozták létre. A Hajógyári-szigeten is kijelöltek több foltot, miközben a sziget külső peremén álló galériaerdők védettségi eljárása is elindult, mert kiderült, hogy több szempontból is értékes terület – mondta Bardóczi.

A harmadik kategóriába a közutak szegélyein, elválasztó sávjaiban vagy meredek rézsűkön kialakított méhlegelők tartoznak. A járvány első hulláma 2020-ban olyan mértékben érintette a Főkertet, hogy a tavaszi ültetés elmaradt, és a kaszálás is sokat csúszott. A Szerémi úton lettek figyelmesek arra, hogy feljöttek a vadnövények, a virágjaikon pedig a legnagyobb forgalomban is méhek legelnek. 

Akkor fogalmazódott meg, hogy ha egy kaszálási kör elmaradása miatt ilyen eredmények születhetnek, meg kellene nézni, hogy működőképes-e máshol is a dolog – mondta Bardóczi. 

Budapest tájépítésze szerint minden pozitívuma mellett kissé túl nagy a felhajtás a fatelepítések körül.

Egy ősgyep mind a szén-dioxid megkötésében, mind a párologtatásban többet tud, mint egy fásítás – jelentette ki.

Bardóczi Sándor azt is elmondta, hogy az olyan természetvédelmi területeinken, ahol a biodiverzitás megőrzéséhez a kaszálórétek fenntartása a cél, szeretnék meghonosítani a legeltetést. Fontos, hogy a legelőnyomás elsősorban az ökoszisztémát szolgálja, és ne a nyájak vagy gulyák gazdasági haszna legyen a fontos. Nem az a cél ugyanis, hogy a szürke marhák vagy a juhok kielégítsék az éhező város igényeit, hanem a természeti értékmegőrzés.

Fotó: Bardóczi Sándor, Facebook

Összesen 127 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Remélem lesz külön sáv a birkáknak és a szürkemarháknak a bicikli sáv mellett, merhogy egészségesnek kell lenniük, így nap mint nap átterelik, áthajtják Budapesten őket. Szóval hihetetlen......

Ősgyep. Ha jól sejtem ma Csernobil a legzöldebb város.

https://cdn.portfolio.hu/artic..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés