Tovább késik Mindszenty bíboros boldoggá avatása

2021. június 12. 13:35

Írta: Joó István
Bár 2019-ben még Erdő Péter bíboros is reménykedett, hogy a budapesti Eucharisztikus Kongresszus kíséretében boldoggá avatják Mindszenty József hercegprímást, azonban ez most ősszel sem teljesül. A boldoggá avatási eljárás elakadásának kérdését az ügy hazai posztulátorával tekintettük át, Csehimindszenten pedig a néhai főpap másodunokaöccsével beszélgettünk.

A magyarországi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) eredeti, tavaly szeptemberi időpontja előtt másfél évvel, tehát 2019 februárjában maga Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek is bizakodó volt a tekintetben, hogy a kongresszus kíséretében megtörténhet Mindszenty József hercegprímás boldoggá avatása is. Konkrétan ezt nyilatkozta vatikáni látogatása után a távirati irodának: „Nagyszerű lenne, ha az Eucharisztikus Kongresszust boldoggá avatás is kísérhetné.” Szerinte ebben „bizakodni lehet”, bár Mindszenty boldoggá avatásához még egy csodát is el kell ismerni és ennek megállapítása orvosi bizottságra vár.

2020-ban végül el kellett halasztani a kongresszust a koronavírus miatt idén szeptember 5-12-re. Ám immár bizonyos, hogy boldoggá avatás nem lesz ezúttal sem, hiába ékelődött közbe egy évnyi időtöbblet is.

A vatikáni fázisában tartó boldoggá avatási eljárás ugyanis még nem fejeződött be.

A rendszerváltozás óta nem zárult le az ügy

Léteznek-e áthidalhatatlan hátráltató tényezők, melyek miatt az egyházüldöző kommunista rezsimmel bátran szembeszálló, hosszú ideig bebörtönzött, majd bécsi emigrációban elhunyt főpap boldoggá avatására irányuló törekvés – úgy érezhetnénk – sosem ér révbe? Nem kell-e gyanakodni, a Szentszék valójában mind a mai napig nem kívánja boldoggá, illetve szentté avatni Mindszenty Józsefet? E kérdéseinkkel Kovács Gergely viceposztulátorhoz, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány ügyvezetőjéhez fordultunk. Az alapítvány még 1994-ben kezdeményezte a boldoggá avatási eljárást, az első posztulátor, ügyvivő Szőke János szalézi szerzetespap volt, ő azonban 2012-ben elhunyt, és Kovács Gergely civil történész lett az utóda.

„Nincs szó Mindszenty atya boldoggá avatási eljárásában semmilyen elakadásról, amelynek az oka bármiféle, a Szentté Avatási Kongregáción belüli fenntartás vagy a folyamat lassítása volna. A kongregáció rendkívül gondosan és kizárólag szakmai alapon végzi a feladatát” – bocsátja előre Kovács Gergely okleveles posztulátor. Máris közbevetjük: nem utal erre az sem, hogy Ferenc pápa mindössze három órát tölt majd a 2021 őszi budapesti eucharisztikus kongresszus záró miséjén?

Kovács Gergely megjegyzi:

A boldoggá és szentté avatási ügyekben csak egyházi szempontok érvényesülnek,

a dél-amerikai születésű Szentatya pedig szociális elkötelezettsége és népies beállítottsága miatt nagyra értékeli Mindszenty bíboros főpapi örökségét. Ferenc pápa személyes rokonszenvet érez a néhai magyar hercegprímás személye, hasonló értékeket felmutató tevékenysége iránt. Erdő Péter bíborosnak elismerően szólt a boldoggá avatási eljárás során felterjesztett magyar dokumentáció alaposságáról is.”

A posztulátor felidézi azt a biztató körülményt, hogy 2019 február 12-én Ferenc pápa jóváhagyta az életszentség hivatalos szentszéki elismerését. Ez nagyon fontos eredmény, hiszen minden ilyen szentté avatási eljárásnak éppen az a legfontosabb eleme, hogy bizonyítást nyerjen: megtörtént-e a keresztény értelemben vett vértanúság, vagy megvalósult-e a jelölt életszentsége. Immár tehát

megvan a szentszéki határozat a hősies erénygyakorlásról.

Hozzáteszi: „A dekrétum, amelyet a minden szinten egyhangú döntést hozó Szentté Avatási Kongregáció fogalmazott és adott ki a pápa jóváhagyásával, olyan, mint egy dicshimnusz! Könyv alakban meg is jelentettük, több nyelven, mert fényes bizonyítéka, milyen nagyra értékelik és becsülik Rómában Mindszenty József hősies erénygyakorlását. Ez óriási siker; már csak a másik feltételnek kell teljesülnie, az úgynevezett csodás imameghallgatásnak.”

Kovács Gergely (fotó: MTI)

Nemet mondott az orvosbizottság

A posztulátor mindemellett rámutat arra is, hogy ez utóbbinak a jelenlegi hiányában keresendő az eljárás végkifejletét időlegesen feltartóztató körülmény. Bár volt a 90-es évek végéről olyan, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye által kivizsgált, majd Rómához fölterjesztett imameghallgatás, ami által révbe érhetett volna a folyamat, ezt szakmai okok miatt nem tudta elfogadni a Szentté Avatási Kongregáció orvosbizottsága. Erdő Péter bíboros azért volt bizakodó 2020 februárjában, mert a római orvosbizottsági döntés akkor még nem született meg.

A negatív orvosbizottsági döntésnek egyedüli oka az volt, hogy sajnos az ezredforduló idején Magyarországon nem voltak olyan orvosi vizsgálati módszerek, mint Nyugaton. Hiányoztak tehát (és visszamenőleg nem is pótolhatóak) bizonyos, a mi korunkban már követelményként támasztott olyan dokumentumok, amelyekkel az esetet közvetlenül nem vizsgáló római orvosok kellően bizonyítva látták volna a halálos betegség és a csodás gyógyulás megvalósulását.

A szakértők ezt úgy fogalmazták meg, hogy

szakmailag nem lehetett kellő bizonyossággal megítélni sem a szóban forgó rákos betegség kiterjedtségét, sem a gyógyulás teljességét.

Beszélgetésünk e pontján felmerül, hogy a kereszténység protestáns ága idegenkedik attól, hogy elhunyt emberekhez imádkozzék Isten helyett. Mindszenty boldoggá avatási eljárásának hazai posztulátora erre úgy reagál: „A csodát mi katolikusok is Istennek tulajdonítjuk. Imádkozni pedig azért imádkozunk a szentekhez is, mert ők már kétségtelenül Istennél vannak, befogadott családtagokként, akik közvetítői is lehetnek a kéréseinknek.”

De vajon meddig kell még várni a szóban forgó eljárási feltétel teljesülésére? Ezt természetesen előre nem lehet tudni, de Kovács Gergely hozzáfűzi: „A különböző imameghallgatásokat, imaszándékokat a Mindszenty alapítvány is figyeli és dokumentálja. Olyan jobban dokumentált és felterjesztésre érdemes esetre lesz szükség, ami tudományosan nem megmagyarázható.”

A hercegprímás szobra a csehimindszenti emlékházban (fotó: Ficsor Márton/Mandiner)

Túl kérlelhetetlen volt az igazságérzete?

Végül rákérdezünk arra is, amihez korábban a magyar katolikusok körében is gyakran kötötték Mindszenty József boldoggá avatásának lassúságát. (Annál is inkább, mivel 1997, Apor Vilmos püspök avatása, és 2018, Brenner János mártír káplán avatása között velük együtt összesen 10 magyart nyilvánított boldoggá a Szentszék.) Arról a feltételezésről van szó, mely szerint a – nyilasok börtöne után a kommunizmus által is bebörtönzött, 1956. október végén kiszabadult, majd az amerikai követségen egy irodaház fogságában élt, végül emigrációba kényszerült – bíborosnak úgymond nem felejtették volna el Rómában, hogy élete utolsó éveiben szembe ment a Szentszék „keleti”, szovjet uralom alá került országaival kapcsolatos egyházpolitikájával.

E feltételezés szerint az említett Ostpolitik jegyében VI. Pál pápa az '56-os forradalmat és szabadságharcot megtorló kádári diktatúrának engedve hajtotta végre 1974-ben a „széküresítést”, miután Mindszenty nem volt hajlandó magától lemondani az esztergomi érseki székről.

Kovács Gergely posztulátor hangsúlyoza, egyáltalán nem erről volt szó, és ezt a legújabb történeti kutatások és a boldoggá avatási eljárás anyaga alapján is állítja. VI. Pál és Mindszenty bíboros 1971-74 közötti levelezése is dokumentálja, hogy

az akkori pápa is rendkívül tisztelte a hitvalló magyar főpásztort.

Lemondását kizárólag Mindszenty „Emlékirataim” című memoárja miatt kérte. A pápa az 1973-ban neki megküldött szemelvények alapján nagyra értékelte ugyan ezt a művet, de a kiadását nem tartotta időszerűnek és a magyar katolikus egyház helyzetére nézve kedvezőnek. Az esztergomi érsek viszont ragaszkodott ahhoz, hogy minél előbb kiadhassa ezt az életírását, és már a kiadóval is megállapodott, amely abban az évben a Frankfurti Könyvvásáron kívánta a memoárt bemutatni. „Csak akkor, amikor ez világossá vált a levelezés során – magyarázza Kovács Gergely –, kérte Mindszenty bíboros lemondását a Szentatya, azzal az indoklással, hogy így szabadabban tud határozni a könyv kiadásáról. Ezzel jelezte, ahogy korábban kérte is, hogy hivatalban lévő érsekként ne adja ki az Emlékiratait.”

Kovács Gergely szerint a Szentszék keleti politikája egyfajta útkeresés volt egy ellehetetlenülni látszó helyzetben, amikor biztosítani kellett az egyes szocialista államokban az egyházak működését, és remény mutatkozott arra, hogy ezt diplomáciai eszközökkel érjék el. Ebben a kiélezett történelmi helyzetben több kár, mint haszon származott volna abból, ha a kommunista diktatúráról kendőzetlen képet festő memoár egy hivatalban lévő érsek tollából megjelenik. Rámutat:

bár Mindszenty maga nem mondott le, a helyzetet elfogadta, ahogyan engedelmes volt korábban is, amikor VI. Pál pápa kérésére elhagyta Magyarországot.

A boldoggá avatási eljárás magyar felelőse úgy ítéli meg, hogy mind Rómában, mind itthon, a magyar egyházban sikerült elválasztani a bíboros életszentségének témáját és a Szentszék korabeli, kelet-európai országokkal kapcsolatos politikáját. Úgy véli, a magyar katolikus egyháznak jó reménye lehet arra, hogy a nem túl távoli jövőben megtörténhet Mindszenty József (1892-1975) bíboros boldoggá, és később a szentté avatása.

Fukszberger Imre polgármester (fotó: Ficsor Márton/Mandiner)

Egész rokonsága hátrányt szenvedett 

A Vas megyei Csehimindszenten fölkeressük Fukszberger Imre polgármestert, akinek a nagyanyja Mindszenty József Anna nevű húga volt. Fukszberger Imre tehát a hercegprímás másodunokaöccse. A kemenesháti Bükföli-hegyen vagyunk, a régi Pehm-birtokon (Mindszenty magyarosította a nevét 1942-ben), amit ma az önkormányzat gondoz. Egy magasan fekvő, csaknem öt méter átmérőjű ősrégi gesztenyefa tövéből látjuk a Somló és a Ság tetejét, a sümegi várat, a zalai dombokat, a balatoni hegyeket, de még a bakonyi Kab-hegyet is.

„Nagy megtiszteltetés a Jóistentől – mondja a 61 éves férfi –, hogy vérségi kapcsolatban vagyok a hercegprímással. Ez lelki kapcsolat is. Ahogyan Mindszenty édesanyjának az volt a kötelessége, hogy az 1948-ban bebörtönzött gyermekét látogassa, nekem az, hogy mint polgármester, ebből a faluból egy igazi zarándokfalut csináljak, és a Mindszenty-tisztelet méltó helyre kerüljön.” 

A néhai katolikus főpap másodunokaöccse mesél arról is, hogy a Kádár-korban mennyire hazug képet festettek Mindszentyről. Famíliája hátrányt szenvedett a múlt rendszerben. „Édesapámék a környéken nem tudtak elhelyezkedni, Veszprémbe, Komlóra, Pécsbe jártak a régi Aszfaltútépítő Vállalathoz. Csak a közvetlen rokonságból hat ember összesen csaknem 300 évet húzott le az aszfaltútépítőnél. Engem sem vettek fel a közlekedési főiskolára, örültem, hogy útépítő technikusként végül egy keverőtelep vezetője lehettem a múlt rendszerben.”

Mindszenty szülői háza ma emlékház, állandó kiállítással. A hozzá kapcsolódó épületegyüttesben idén ősszel konferenciát terveznek annak alkalmából, hogy a hercegprímás kerek fél évszázada volt kénytelen elhagyni a hazáját.

Nyitókép: Mindszenty József bíboros a gimnázium udvarán 1947. május 17-én (Fortepan/Erky-Nagy Tibor)


 

Összesen 46 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A kommunisták kiszolgálói nem fogják előléptetni a legnagyobb anti-kommunisták egyikét.

Nagyon sok szempont alapján/szerint halad előre egy szentté avatási eljárás. De előbb-utóbb szentté fogják avatni, mert valóban az volt!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés