Ukrajna teljes felbomlása nem reális, további bomlás, további gyengülés azonban benne van a pakliban.
„Meg is adtuk az interjúnak a kezdőlökést! Ukrajna megszűnéséről, vagy a formálódó orosz-kínai szövetségről gondolom nem csak egy politikai thriller kontextusában érdemes beszélni.
Ukrajna teljes felbomlása nyilván nem reális, további bomlás, további gyengülés azonban benne van a pakliban. A jelenlegi helyzet szerintem nem eszkalálódik idáig, de a jövőben előfordulhat olyan szituáció, amelyben az oroszok úgy érzik majd, nincs már veszítenivalójuk és megindulnak a geopolitikailag számukra fontos régiók felé. Ez azonban nem egész Ukrajna.
Ukrajna NATO- esetleg EU-csatlakozása nem akadályozhatja meg ezt a bomlást?
Amíg Oroszország elég erős ahhoz, hogy megszállva tartson ukrán területeket, addig a NATO és EU tagság lehetetlen. De nem csak ez akadályozza meg Kijevet az EU-csatlakozásban. Sokan elfelejtik, hogy Ukrajna egy nagyon szegény, de nagy, a megszállt területeket leszámítva is 37 milliós ország. A hétmilliós, messze nem ennyire szegény Szerbiát, vagy a 3,3 milliós Boszniát nem tudjuk felvenni jelenleg az Unióba. Mennyi esélye lehet Európa legszegényebb országának? Ukrajna sok évtizedes távolságban van az Uniótól, háború ide vagy oda. A NATO-csatlakozásnak pedig legfeljebb akkor van esélye, ha Oroszországban valami egészen radikális változás következik be.
Putyin helyett más lesz az elnök?
Nem erre gondolok, az az Ukrajnához való hozzáálláson nem változtat majd. Sokan félreértik, de az Ukrajnához való orosz viszonyulás nem személyektől függ. Az az igazság, hogy Oroszországban nincs olyan komoly politikus vagy stratégiai gondolkodó, aki elfogadná Ukrajna NATO-csatlakozását. Ez nem a Putyin-rendszer jellemzője. Jelcin idején ugyanúgy téma volt, mihez kezdjenek nem csak Szevasztopollal vagy a Krímmel, hanem Ukrajnával is.
Az orosz nemzeti önkép alapvetéseiről van szó, érdemes ezzel kapcsolatban Szolzsenyicint olvasni. Kijev mint város is az orosz nemzeti tudat része. Az orosz történelemből sem lehet Kijevet kiradírozni, nem is akarják és nem is fogják soha.
Mi a helyzet a stratégiai érdekekkel? Az ukrán-orosz határ több mint kétezer kilométernyi.
A Fekete-tenger feletti uralomhoz a Krím elengedhetetlen, azt pedig Moszkva nem kívánja kiengedni a kezéből. Ahhoz, hogy Oroszország megőrizze nagyhatalmi státuszát, szükségük van, így vagy úgy, Kelet- és Dél-Ukrajnára is, kell a lakosság, kell az ipar, kellenek az erőforrások. A Szovjetunió szétesése óta sem sikerült maradéktalanul pótolni az Ukrajnában elvesztett hadiipari kapacitásokat és technológiai tudást. Azt kell megérteni, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok alakulása szerint változik az orosz stratégiai érdek.
Ha Kijev beáll a sorba és nem megy továbbra is szembe az orosz érdekekkel, a Donbaszt visszakaphatja, ha ellenséges, Moszkvának lehet, hogy nem lesz elég az, amit eddig megszerzett.
A szárazföldi kapcsolat már nem olyan fontos, a Kercsi szorosban megépült a híd, de a Krímnek továbbra is vízre van szüksége, ahhoz pedig kell a Dnyeperből induló csatorna. És még egy dolog fontos, a Dnyeszter-mellék feletti orosz uralom.”
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Az amerikai lap szerint az Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea közötti kötelékeket az ukrajnai 2022-es invázió betonozta be.
Az orosz erők további előrenyomulása az elmúlt hónapok legnagyobb kudarca lenne a háború sújtotta ország számára.
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
Ukrajna egyelőre tagadja a terület elvesztését.
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
