Hány magyar kell ahhoz, hogy leolvadjon a mézesmáz a román politikai állatok vérugató képéről?

2021. március 5. 15:07

Jean St'ay
Főtér
Az ember azt hinné, ebben az országban tényleg demokrácia van.

„Helyszín: az Európai Unió egyik tagállama, a kisebbségi jogok ver(het)etlen bajnoka, Isten Anyjának virágoskertje, egy független, szuverén, egységes, oszthatatlan, immár bő száz éve létező csodaország. A neve Románia. Államelnöke történetesen (ál)kisebbségi: szász. Jelenlegi kormányában ott van egy romániai magyar párt is (persze, tudjuk, 30 éve ugyanaz). Az ember azt hinné, ebben az országban tényleg demokrácia van. Meg kölcsönös tisztelet. Meg békés egymás mellett élés. Meg együttműködés. Meg öleld meg a magyarod, öleld meg a románod, ölelj meg mindenkit (amikor nincs pandémia), így szép az élet. Hát nem?

Na és akkor bekövetkezik egy olyan, demokráciákban eléggé megszokott esemény, hogy a választásokon győztes pártok kormánykoalíciója bizonyos politikai alkuk mentén kijelöli a megyék élére kerülő prefektusokat. És úgy alakul, hogy több romániai megye élére magyar prefektusok, illetve alprefektusok kerülnek. (Persze nem azért, mert magyarok, hanem azért, mert így zárultak a politikai alkuk.) És ezzel el is jutottunk a címbeli kérdéshez: hány magyar kell ahhoz, hogy leolvadjon a mézesmáz a román politikai állatok vérugató képéről?”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Inkább te vagy elmebeteg, mert azért a rományoknál a főhatalom nem ez, amiről szó van, hanem a Szekuritate, más néven:
2021. febr. 23. — Továbbra is börtönben marad a terrorizmus miatt elítélt Beke István, miután a Konstanca Megyei Törvényszék kedden jogerősen elutasította a szabadon bocsátását.
Beke petárdákkal akarta felrobbantani Romániát, ez volt a vád, ezért zárták be, évekkel ezelőtt, és ebből nem engednek: terrorista, petárdástul...

Jean St'Ay úr írásait rendszeresen olvasom. Véleményem szerint a magyar nyelvű publicisztika kiválósága.
Ez a cikk azonban rávilágít arra, hogy egyre inkább radikalizálódik. Amit tökéletesen megértek, támogatom, szeretnék vele egyszer beszélgetni.
Az írás tűpontos.
A történelemben a szerencse viszont forgandó- én magam ennyit tennék hozzá az íráshoz.
Kivárjuk!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés