Nagy Feró, Vitézy Dávid, állatvédelem és újbalos áttörés – itt az új Mandiner!

2021. február 25. 9:00
Mit gondol ma politikáról, hitről, járványról és zenészlétről Nagy Feró? Milyen ma Budapest tömegközlekedése Vitézy Dávid szerint? Milyen reformokra lenne szükség az állatvédelem terén? Amerikai és francia kultúrháború, tiszai szennyezés, napjaink gyermekirodalma, Prieger Zsolt és Csender Levente írásai – megjelent a Mandiner hetilap!

„Nem azért küzdöttem, hogy káosz legyen, hanem hogy rendben legyen ez az ország” – mondja a nemrég hetvenötödik születésnapját ünneplő Nagy Feró. Milyen eredményt jósol a 2022-es választáson? Ki a kedvenc politikusa? Megbánta-e, hogy a rendszerváltozás után belevágott a politikába is? A ma is aktív rocklegendával beszélgettünk a járványról, hitéről és arról, hogyan vészelik át a zenészek a vírushelyzetet.

Olyan szélsőséges baloldali nézetekkel találkozom, hogy olykor még én is megijedek

– fogalmaz interjúnkban.

Az Első karakterben Kacsoh Dániel emlékezik meg a kommunizmus magyarországi áldozatainak emléknapjáról, hangsúlyozva: különösen visszás, ha egy történelmi brand felélesztésével egyesek azt a hatást akarják kelteni, hogy Magyarországon az 1990 előtti viszonyok uralkodnak.

Közélet

Újabb lépés az élő környezetünkért: az állatvédelmet készül megreformálni a kormány. Hogyan szigorítaná a szakma a büntető törvénykönyvet? Hány kóbor kutya van Magyarországon? Miért káros az illegális szaporítók tevékenysége? Utánajártunk. „A kóbor kutyákra vonatkozó magyar szabályozás kifejezetten elmaradott a nyugati államokhoz képest” – mondja lapunknak Mészáros Gabriella, a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének elnöke. 

Nem igaz a vád, hogy a kormány kihagyná Budapestet az uniós források felhasználásából

– hangsúlyozza lapunknak Vitézy Dávid. Hogyan befolyásolja a társbérlet a fővárosi fejlesztéseket? Milyen a tömegközlekedésünk nemzetközi viszonylatban? Mi jellemzi a jövő magyar vasútját? Kiderül a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójával készített interjúnkból! „Mind a kormányzati, mind a fővárosi oldalon teljes egyetértés van a kötöttpályás hálózat, a vasút és a hévek fejlesztéséről” – hívja fel a figyelmet Vitézy.

„A szocializmust a tömeges hiány jellemezte, a kapitalizmust a relatív-manipulatív hiány” – írja Lánczi András filozófus publicisztikájában, aki az oltóanyagok elmaradása kapcsán kialakult közhangulatra reflektált. Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója a #acsaladazcsalad mozgalom kapcsán hívja fel a figyelmet: a csatlakozó liberális woke kapitalizmust zászlójukra tűző cégek nem foglalkoznak azzal, hogy a kormány nem jogokat korlátoz, hanem éppen ellenkezőleg, a gyermekek egészséges fejlődéshez való jogát védi.

Külhon & Külföld

Komplett szemétszigetek úsznak Ukrajnából, nehézfémszennyezés érkezik Romániából a Tisza felé ezekben a napokban. Külhon rovatunkban utánajártunk a hazánkat sújtó szennyezés ügyének.

Vigyázó szemünket manapság Amerikára kell vetnünk: a világ vezető hatalmának régóta tartó kultúrharcában az oktatástól a tudományon és a szórakoztatóiparon át a céges világig

minden fronton áttört az új szélsőbal,

politikai befolyását pedig Joe Biden elnök és a Demokrata Párt berendezkedésével erősíti meg. Bemutatjuk, hogy az újbalos woke ideológia hogyan formálta át az amerikai közéletet, a médianyilvánosságot, a vállalatok, az egyetemek, de még az iskolák világát is. „A konzervatív gondolat a megtűrtből a tiltott kategóriába kezd átcsúszni” – olvasható Szilvay Gergely írásában.

Az iszlamisták alattomosan, de hatékonyan folytatják ártó tevékenységüket, aláásva Franciaország egyes területein a társadalom alapjait – állapítja meg a francia kormány új törvényjavaslata. A kabinet szigorúbb ellenőrzés alá vonná az iszlamisták élettereit, közben Emmanuel Macronék elkezdték jobbról előzni Marine Le Pent. Íme a macroni stratégia részletei!

„Belarusz már inkább emlékeztet egy közép-ázsiai diktatúrára, mint európai államra” – írja véleménycikkében Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute geopolitikai kutatócsoport-vezetője. 

Precedens & Makronóm 

„Az Egyesült Államok egyre inkább kezdi elveszíteni demokráciajellegét, a politikai érdekérvényesítés nem a népképviseleti elv mentén, hanem a bíróságokon és a hivatalokon keresztül történik” – mondta lapunknak Christopher Caldwell amerikai újságíró. Az új könyvéről valló író az Európai Unió belső feszültségeiről és fakuló erejéről is beszélt interjúnkban.

„A keresztény társadalmi tanítás vallási meggyőződéstől és a vallásgyakorlástól függetlenül is megállja a helyét, hiszen alapvető megállapításai a kormányzás mikéntjére és a jó kormányzás társadalmi és gazdasági hatásaira vonatkoznak” – állapítja meg Orbán Balázs miniszterhelyettes véleménycikkében. 

Az amerikaiak többet mutatnak, mint amijük van, mi pedig azt is eltitkoljuk, ami a miénk – fogalmaz Makronóm rovatunkban Tálos Péter, a tajvani Foxconn csoport magyar alelnöke. A gazdasági szakemberrel a tajvani csodáról, a magyar pedagógiai szemléletről és a robotizált jövőről beszélgettünk. 

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Böszörményi Nagy Gergely Gad Saad, az evolúciós pszichológia fenegyerkének The Parasitic Mind című könyvét ajánlja, aki szerint

évszázadok óta nem tapasztalt szűklátókörűség jellemzi a fejlett világ egyetemeit,

a szélsőbaloldali kisebbség által kimunkált homogén ideológiai közeg infantilis, konformista értelmiséget termel, ami aláássa a nyugati civilizációt.

A Feminensben Varga Erikát, a Romani Design alapítóját és vezetőjét, divattervezőt, iparművészt ismerhetik meg. 

Budapesti történetek kisrovatunkban a budapesti fényreklámokról olvashatnak.

Prieger Zsolt jegyzetében a közelmúltban elhunyt Jálics Ferenc jezsuita atyára, Ferenc pápa lelki vezetőjére emlékezik.

Hogyan tud megújulni a mese műfaja a mai, megváltozott fogyasztói szokások közepette? Milyen gyerekkönyvek vannak ma a piacon? Élet rovatunkban minikörképet készítettünk az utóbbi évek magyar gyerekirodalmának fontosabb témáiról, aktuális kérdéseiről.

Egy jó gyerekkönyvnek képesnek kell lennie arra, hogy mind a gyerek, mind a szülő a maga szintjén fogadhassa be a szöveget

– olvasható Smid Róbert irodalom- és kultúratudós, kritikus összeállításában. 

A rovatban a neves brit kortárs festőművész, David Hockney magyarul megjelent beszélgetőkönyvét, A képek története gyerekeknek című kötetet, valamint az Amiről a fák suttognak dokumentumfilmet ajánljuk. A tárcát Csender Levente írta.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Névai Gábor ír arról, milyen világra készüljünk a járvány után. 

Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés