A magyar vidék legnagyobb fejlesztési tervét is bejelentette a kormányfő, amely a következő 8-10 évet határozza majd meg. A kormányfő hozzátette: ez egy verseny a külföldi beruházások hazánkba hozásáért, amelyben „egy robusztus beruházásösztönző program mellett döntöttünk”.
Itt a jobb- s baloldal elválik, hiszen utóbbiak az adónövelés, az újraelosztás növelése és a segélyek eszközeihez nyúlnak – szögezte le. 2019-ben Koreából, 2020-ban Kínából érkezett a legtöbb beruházás; a kormányfő említette a Szijjártó Péter által bejelentett történelmi koreai gigaberuházást is. Hozzátette:
„a hagyományos autóipar helyett az autóipar új generációinak előállításában próbál hazánk vitézkedni”,
,azaz a korábbi jelentős regionális pozíciók megőrzését az elektromos autók kapcsán is igyekszik megőrizni, itt a BMW debreceni gyárát említette példaként.
A kulcsszó a minőség
A miniszterelnök kiemelte: a magyar export elérte tavaly is a 100 milliárd eurós szintet, ezzel a világ 34. legnagyobb exportőre, noha a 100 évvel ezelőtti események miatt nyersanyagunk sincs, lakosságszámban pedig a 94-dikek vagyunk a világban, ezért
ez egy fantasztikus teljesítmény a magyar gazdaság részéről.
A gazdaság visszaesésünk több országnál, mint például Németország, kisebb lesz – tette hozzá a kormányfő, aki a magyarországi gazdaságban a magyar tulajdon arányának növeléséről is beszélt: e célkitűzésnél stratégiai ágazat volt az energiaszektor, a bankszektor és a média ebből a szempontból; e három ágazatban ez sikerült az elmúlt tíz évben, a negyedikben, a bolti vegyes kiskereskedelem azonban nem.
Hozzátette: 50 százalék fölé kell növelni amagyar tulajdon részarányát olyan új, stratégiai ágazatokban, mint az infokommunikációs, az építőanyagipari és a vasúti kötöttpályás járműgyártás szektoraiban.
A magyar gazdaság sikere a kormányfő szerint három kategória sikerességén múlik, ezek
- a munkásaink
- a vállalkozóink, és
- a gazdaságpolitikusaink minősége
Azaz pontos, tanulékony és öntudatos dolgozók kellenek, „mert ha a dolgozó emberek testtartása egyenes, az ország testtartása is egyenes
a magyar munkások nem kócerájokban, hanem a világ legmodernebb gyáraiban dolgoznak,
ezért a munkaerőért jönnek ide az adókedvezmények mellett a beruházók”. Ha a dolgozók hozzáállása, akik ezt a kormányt megválasztották, nem ilyen lenne, „akkor nem nemzeti, hanem globalista, internacionalista, sorosista kormány lenne” – fogalmazott a kormányfő.
A vállalkozók kapcsán Orbán azt mondta: ők legyenek kezdeményezők, ütésállók és legyenek magyarok – utóbbit ki is fejtette, mondván, ez azt jelenti, hogy „amikor jól megy nekik, áldozzanak a hazára: kultúrára, sportra, egyházra”.
A gazdaságpolitikusok pedig legyenek bátrak, kiszámíthatóak és csapatjátékosok: itt a kormányfő méltatta többek között a kamarai elnököt, a jegybankelnököt és a pénzügyminisztert.
„Ha az együttállása megvaósul ennek a háromnak, fontos, hogy a miniszterelnök ne rontsa el, ami akkor történik, ha hallgat az okosakra; most azért vagyunk itt, hogy hallgassunk az okosakra” – fogalmazott a kormányfő.
Varga: Vissza a növekedési pályára
Az eseményen Parragh László, a MKIK elnöke mellett Varga Mihály pénzügyminiszter is beszélt.
„Nincs olyan ország, amelyet ne ért volna el a vírus, hazánk gazdaságának egyfajta satufék volt a járvány” – mondta Varga Mihály, aki szerint a magyar gazdaságnak is kétarcú éve volt 2020, ahol az elmúlt évek lendületét megakasztotta a járvány. A vsszaesés már a 3. negyedévben is kisebb volt, mint az elsőben,
5-6 százalék közötti éves visszaesést prognosztizált a miniszter.
A tárcavezető szerint a koronavírus nemcsak az elmúlt egy év, hanem a következő hónapok gazdasági lehetőségeit is alapvetően meghatározza, de
az emberi életek védelme mindenek felett áll, ennek költségvetési akadálya nem volt és nem lesz,
a költségvetés forrásigénye biztosított, az államadósság, bár nőtt és nőni fog, az uniós átlag alatt maradt.
Míg a hiány az európai országok szintjén alakult, hazánk jól teljesít nemzetközi beruházásokterén, hiszen a tavalyi év 1-3. negyedévében uniós összevetésben második helyen állt. Emellett a munkahelyek megőrzése terén is kedvezőek a számok, közel 4,5 millió ember áll foglalkozásban.
A kérdés immár az, mikor folytatódhat a járvány előtti növekedés: ez a vakcinációtól függ, a magyar kormány eddig 68 milliárd forinttal támogatta az egészségügyi fejlesztéseket a COVID_járvány kapcsán. Hozzátette: folytatni kell a gazdaság támogatását, a kutatás-fejlesztéstől az értékesítésik szélesíteni kell a magyar termékláncot, beszélt automatizációról is, mint a versenyképesség egyik kulcseleméről. A miniszter örömmel nyugtázta az országon belüli korábbi kelet-nyugati beruházási különbségek mérséklődését is.
Parragh: Támogatni kell a válság sújtotta ágazatokat
„A gazdaságnak élni és működnie kell”;
„a magyar gazdaság nincs bajban, bizonyos ágazatok vannak bajban, ezeken segíteni kell”
– mondta Parragh László, aki szerint 2008 után a válságból lassabban jött ki, mint Németország, de utána rendkívüli GDP-növekedést mutatott fel, ami még a tavalyi évben is magasabb volt a németnél. A beruházási ráta a legmagasabb az EU-ban, 2016 óta kilőtt – „látszik Szijjártó Péter munkájának az eredménye” – tette hozzá, kiemelve: 2020-ban alig 21 ezer fővel dolgoznak kevesebben, mint egy évvel korábban, és az egymillió munkahelyre vonatkozó ígéret is teljesült. A most egész világot érintő globális egészségügyi vészhelyzet első hulláma után nyáron a számok megint megindultak felfelé, majd a második kezelése is erősebb gazdasági fókuszt kapott. Parragh hozzátette:
„bízunk abban, ha tavasz végére, nyár elejére, még ebben az évben szép számokat tudunk produkálni”.
.Az elnök visszaemlékezett arra a tízéves együttműködésre, amit a kamara a Fidesszel kötött, emlékeztetve arra, hogy a kormányzati intézkedések és a kamarai javaslatok szoros szimbiózisban érvényesültek, és új megállapodást javasolt a következő évekre a digitalizáció, a zöld és fenntartható gazdaság megteremtésére, a hazai tulajdonarány növelésére, és olyan ágazatok megerősítésére, mint az élelmiszeripar, építőipar, járműipar, védelmi- és űripar. Veszélyként említette a nem teljesítő hitelek, és a lánctartozások gyakoribbá válását, a munkanélküliség és munkaerőhiány együttes jelenlétét és az exportlehetőségek csökkenését. A válságkezelési javaslatai között szerepelt a legkisebb vállalkozásoknak nyújtandó gyorshitelek is. Hozzátette:
„amikor véget ér a COVID-helyzet, aki gyorsan reagál, az lesz a nyertes: gyors intézkedések és célzott források kellenek”.
Parragh emellett az eddigi gyakorlat folytatását kérte a miniszterelnöktől, a kormányfő pedig kijelentette, a továbbiakban is számít a közös munkára a kamarával.
Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd