„Merkel után nem jön azonnal az új szuperkancellár” – Boris Kalnoky a Mandinernek

2021. február 1. 12:54
Bizonytalanul érzik magukat a németek a választási szuperév kezdetén – mondja lapunknak Boris Kalnoky korábbi német tudósító, az MCC Média Iskolájának vezetője. Kalnoky szerint a németek nemzeti büszkeségét sérti a döcögős oltási kampány, az AfD már nem tud újat mutatni, egy baloldali-liberális szövetségkötés pedig meglepetést okozhat az idei német választási szuperévben. Interjúnk!

Boris Kalnoky székely apa és sziléziai anya fiaként született Németországban 1961-ben. Világ körül eltöltött gyerekkora után 1986-ban diplomázott, majd a Die Welt újságírója lett. Az évtizedek során e lapnak vagy szabadúszóként írt cikkeket, elsősorban régiónkról, Magyarországról. Kalnoky 2020-tól az MCC Média Iskolájának vezetője lett.

***

Németország egy választási szuperév előtt áll. Hogyan érzk magukat a németek 2021 elején?

Bizonytalanul. A koronaválság, a kirajzolódó gazdasági válság, Németország Európában betöltött helye ebben a villámgyorsan változó világrendben – rengeteg a kérdés, kevés a válasz. Emellé jön a politikai vákuum fenyegetése is, ami akkor élesedik, amikor Merkel októberben, 16 év után visszavonul. A szövetségi köztársaság története azt mutatja, hogy a Merkelhez hasonló, domináns figurákat kisebb formátumok követik. A szövetségi köztársaság megalakulása óta eltelt 72 évből 46 három kancellár kormányzása alatt telt el: Adenauer tizennégy, Kohl és Merkel pedig tizenhat évig kormányoztak. Adenauer és Kohl után tiszavirágéletű szereplők következtek a hatalomban. Azt hiszem,

Merkel után nem azonnal jön majd a következő szuperkancellár.

Hogyan reagált a német társadalom a tavalyi koronaválságra?

A közvélemény és a média a kormány vonalát támogatja. Németország nagyon jól kezelte a válságot. Emellett viszont nagyon sokan nem voltak hajlandók betartani a szabályokat – elsősorban a nagyvárosok bevándorlónegyedeiben élő fiatalok, de sok szélsőjobbos és szélsőbalos is, akik mindenen felháborodnak, amit a kormány mond. De most nagy a felháborodás, a média kivonul a barikádokra: miért oltunk ilyen lassan? Hirtelen mindent górcső alá vesznek, az egészségügyi minisztert egymásnak ellentmondó kijelentései miatt kritizálják. Az oltások megkezdésének azt kellene jelentenie, hogy a járványt belátható időn belül ellenőrzésünk alá vonhatjuk. Egy kicsit olyan ez, mintha nagy veszélybe sodródnánk, és csak azután kezdenénk sírni, hogy már elmúlt. Egyébként meg nagyon kényelmes Merkelt kritizálni: októberben így is, úgy is visszavonul.

A szövetségi kormány oltási stratégiája eléggé megosztó. Tényleg „oltási katasztrófa” előtt áll Németország?

Németországban valamivel gyorsabban oltanak, mint Magyarországon, ahol nincs is ilyen vita. „Oltási katasztrófa” – ilyet a Spiegel és a Welt címlapjain olvas az ember. Ez viszont csalódásokat tükröz. Mindenki visszatartotta a lélegzetét, hogy vajon mikor lesz oltóanyag. Mert a rémálom akkor biztosan véget ér. Ehelyett viszont akkor is emelkedtek az esetszámok és a halálozási arány, amikor az oltások lassan kezdetüket vették. Ehhez társul a megsértett nemzeti büszkeség is: a németek előszeretettel tekintenek világbajnokként az országukra, és

úgy érzik, hogy mindez jobban is mehetne, ha Németország nem tett volna kerülőt az Európai Unión keresztül.

Ez egy gazdag ország, a Biontech nevű német cég pedig elsőként állított elő oltóanyagot. Egy nemzetállam hagyományos eszközeivel Németország elérhette volna, amit az Egyesült Államok, Izrael és Anglia elért, vagyis sokkal gyorsabban olthatott volna sokkal többet.

„Azt hiszem, Merkel után nem azonnal jön majd a következő szuperkancellár.” Fotó: BERND VON JUTRCZENKA / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Angela Merkel

A döcögős oltási kampány politikai következményei súlyosak lehetnek. Kit terhel a felelősség?

Egyelőre nem látok ilyeneket, kivéve Spahn egészségügyi miniszter gyengülését, akit valaha potenciális kancellárjelöltként tartottak számon. A média Merkelre reagál, de ő októberben úgy is visszavonul. Az Egyesült Államokban a válság talán hozzájárulhatott Trump választási vereségéhez, de ott volt egy használhatónak tűnő kihívó is. Németországban nem egyértelmű, ki csinálhatta volna jobban a dolgot, mint a CDU. Viszont már találkozni olyan elemzésekkel és szakértői véleményekkel,

amik óva intik a CDU-t a túl nagy önhittségtől.

Ha az oltási kampány nem pörög fel hamarosan, ha a következő hónapokban tényleg elkezd szenvedni a gazdaság, akkor lehetnek meglepetések októberben.

Az uniópártok viszont továbbra is jól szerepelnek a felmérésekben. Jó jel ez az idei választási év előtt?

Válsághelyzetben a választók ösztönösen a bevált vezetők felé tendálnak, nem akarnak kísérleteket. Sok országban látjuk ezt. Kivéve ott, ahol a vezetők egyáltalán nem váltak be: aki járványhelyzetben kudarcot vall, annak a választók benyújtják a számlát.

A szövetségi választások előtt több tartományban, keleten és nyugaton is parlamenti választásokat tartanak. Itt lehetnek meglepetések?

A március 14-i választások a most piros-zöld-sárga (szocdem-zöldek-liberális vezetésű) Rajna-vidék-Pfalzban és a zöld-fekete (Zöldek_CDU kormányzatú) Baden-Württembergben kifejezetten fontosak.

A Zöldeknek mindkét választáson meg kell mutatniuk, hogy képesek kormányozni és választást nyerni.

A két tartományban leginkább zöld-piros-liberális koalíciók születhetnek, Rajna-vidék-Pfalzot 2016 óta kormányozza egy ilyen. Ez szövetségi szinten is meglepetést okozhat: az SPD viszi a szociális ügyeket, a Zöldek a most olyan népszerű környezetvédelmi kérdéseket, a liberálisok pedig a gazdaságot. Hol marad hely így a CDU-nak?

És mi a helyzet Türingiában? A kormányváltás ott elég kalandosra sikerült, azóta pedig olyan az erfurti parlament, mint egy csatatér. Hogy néz ki a folytatás Bodo Ramelow számára?

Kalandosan, az biztos. Még azt sem tudjuk, technikailag hogyan lehet lebonyolítani a választást, mert a választási törvény megújítása majd csak márciusban lesz esedékes. A 2019-es választások csak hosszú vajúdás után vezettek egy piros-piros-zöld (Baloldal-szocdemek-Zöldek) kisebbségi kormányhoz, ezért tartanak most előrehozott választásokat. Ez most egyszerre zajlik majd a Bundestag-választással, úgyhogy az össznémet közhangulatot nem befolyásolja. Ramelow most népszerűtlenebb, mint korábban volt, de a pártok erősorrendje nem nagyon változott. Ha a szabad demokraták (FDP) nem ugorják meg az ötszázalékos bejutási küszöböt, a mostani kisebbségi kormányból többségi kormány lehet. A CDU-nak és az AfD-nek matematikailag többsége lenne, ha az FDP bejutna, és tartalmilag nem is állnak túl távol egymástól. De ez a berlini pártközpontokban tabutéma.

A CDU nemrég Armin Laschetet választotta elnökévé. Csodacsatárt igazoltak?

Először meg kell mutatnia, hogy képes vezetni. Egyébként éppen Merkel volt az, aki a hivatalba lépése után egyből keresztbe tett neki azzal, hogy kancelláriaminisztere, Helge Braun váratlanul az államadósságra vonatkozó alkotmányos szabály (Schuldenbremse) alkotmánymódsítást igénylő felfüggesztését javasolta. Laschetnek gyorsan meg kellett mutatnia, hogy ő vezeti a pártot, és nem közvetetten Merkel. Gyorsan és elegánsan el is utasította a javaslatot.

Laschetnek kevés ellensége van, nem konfrontatív a stílusa, egy igazi gyakorlatias politikus.

Könnyű őt lebecsülni. Ez egy jó kiindulóhelyzet. De azt, hogy bírja-e a gyűrődést, és elég körültekintő-e ahhoz, hogy egy ilyen nagy pártot és adott esetben egy ilyen nagy országot stratégiai vízióval, sikeresen vezessen, még meg kell mutatnia.

„Laschetnek gyorsan meg kellett mutatnia, hogy ő vezeti a pártot.” Fotó: MICHAEL KAPPELER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Armin Laschet (CDU)

Laschet azt mondta, hogy „aki egy 18 milliós ipari tartományt kormányoz, annak a kancellárságot is el kell tudnia vállalni”. Szóval akkor el van intézve a K-kérdés?

Armin Laschet potenciális riválisa Markus Söder bajor miniszterelnök. Laschet a CDU-elnökségért folyó versenyben inkább segítőkésznek mutatta magát: csapatjátékosnak, és azt sugallta, hogy a CDU-elnökség nem jár együtt a kancellárjelöltséggel. Most, hogy bezsebelte az elnökséget, már máshogy játszik: abból indul ki, hogy Söder őszinte volt, amikor azt mondta, hogy inkább Bajorországban szeretne maradni.

Most ambiciózusnak mutatja magát,

és minden olyan CDU-szimpatizánst igyekszik meggyőzni, aki jobban örülne Söder jelöltségének. A probléma az, hogy a választók is jobban örülnének Södernek. Mindenesetre Laschet elnökké választása javított a párt népszerűségén. Ez egy fontos érv mellette.

És mi a helyzet az AfD-vel? A párt volt már minden a gazdasági liberálistól a populistáig. Tud valami újat mutatni az AfD?

– Nem hiszem. Az AfD-nek egy reménye maradt, mégpedig az, hogy a választásig egy újabb válság majd hozzá tereli a választókat. Egy nagy terrortámadás, egy új menekültválság.

Azt hiszem, az AfD potenciálja korlátozott.

Az FDP viszont új korszakba lépett Christian Lindnerrel. Mit várhatnak a liberálisok ebben az évben? Hol van most az FDP helye a német politikában?

A liberálisoknak elsősorban készen kell állniuk arra, hogy harmadik partnerként koalícióra léphessenek, mintegy ellensúlyként egy fekete-zöld vagy egy fekete-piros koalícióban. De meglepetést is okozhatnak, ha például együttműködésre lépnek az SPD-vel és a Zöldekkel, mint Rajna-vidék-Pfalzban, 2016-ban. Vannak erre utaló jelek.

„A bázis Olaf Scholztól balra áll.” Fotó: KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Olaf Scholz (SPD)

A baloldalon jó ideje látni az SPD agóniáját. Állhat még szép jövő a szociáldemokraták előtt?

A szociáldemokatákat és a CDU-t az elmúlt 15 évben alig lehetett megkülönböztetni, de ez leginkább az SPD-nek ártott: nem voltak saját és elsősorban eredeti témáik, és olyan arcok sem, akik bevihették volna ezeket a témákat a köztudatba.

Olaf Scholz pénzügyminiszternek van karaktere, tapasztalata, és a „régi” SPD-t képviseli,

de a bázis tőle balra áll. Csakhogy balra már nem nagyon van hely, ahová mozdulni lehetne, mert ott van a Linke és a Zöldek is. Az SPD így csak potenciális koalíciós partnerként állhat a CDU és a Zöldek rendelkezésére.

Ha már „zöldhullám”: sokat hallani arról, hogy most már a Zöldek az új polgári párt Németországban, sőt, hogy ők az új közép, mert jól értik az idők szavát. Tényleg így van? Miért ilyen népszerűek, és mit hozhat nekik a jövő? Kancellárságot?

A koronaválság eddig több hasznot hajtott a CDU-nak, mint a Zöldeknek, akik azelőtt dinamikusan növekedtek. De kit érdekel az éghajlat, ha közben sorra halnak a szomszédok és a rokonok a vírustól? Ha az oltási kampány hamarosan nem lesz hatékonyabb, az sokba kerülhet a kormánypártoknak, amiből a Zöldek is profitálhatnak. Egyébként igen, a Zöldek ma egy polgári párt. Jómódú városiak, de nem gyári munkások,

akik világmegváltónak akarják érezni magukat.

A kancellárság pedig csak egy zöld-piros-sárga koalícióban lehetséges. Szürreálisan hangzik, de mozgalmas időket élünk.

(Nyitófotó: MCC)

Összesen 42 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az, h. itt van és ahol, az magáért beszél. Nagy szó. A helyzet meg tényleg ilyen, Nem az volt a kérdés, h. a Kálnoky család minek örülne. Ahogy ez az egész kinéz, nem is olyan egyszerű.

Szerintem nagyon jó, h. itt van, meg kell becsülni, mert az, h. itt van, mégiscsak más, mintha ott lenne, ahol eddig.

Már a rosszindulat hiánya is jólesik. Kevés a pozitív élmény.

Eléggé borúlátó vagyok, mert az ellen-oldal stíljét fölvenni részben lehetetlen, mert nehéz szemétnek állni, úgyszólván szinte lehetetlen, születni kell arra, h. valaki azt produkálja, amit a balosok. Viszont az Index és a Telex hasítanak, közönségben NINCS hiány.

Talán mégis van valami kiút.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés