Érdekes megfigyelésekre juthatunk, ha az alkotmányszövegben a politikai közösség vezetőit keressük. Esetükben nem a közigazgatásban bevett politikai vezető és szakmai vezető megkülönböztetésre gondolok. Az ilyen vezetői pozíciót azzal lehetne jellemezni, hogy sem az alkotmány, sem törvény nem vár el szakmai tapasztalatot vagy végzettséget a poszt betöltéséhez (nem úgy, mint például a Kúria elnöke esetében), s az illető nem „csupán” egy körülhatárolt hatáskörű intézmény élén áll (mint az Országgyűlés elnöke). Ilyen politikai vezetőből három van: az államfő, a miniszterelnök és a polgármester.
Érthető, hogy az államfő hatásköreivel és jogállásával részletesen foglalkozik az alaptörvény. Hatásköreinek jó része mégis papíron hever. Parlamentáris kormányformánk köztársasági elnökét a parlament választja. Nem része a végrehajtó hatalomnak. Ceremoniális feladatai vannak, kivéve azokat a ritkább eseteket, amikor saját szerepfelfogásával reflektorfénybe kerülhet. Csak ő tehet javaslatot a legfőbb ügyész személyére és más tisztségekre, némi vétójogot gyakorolhat a törvényalkotási eljárás végén stb. Az alaptörvény kitüntető figyelme mégis az államfői pozíció speciális funkciójának szól: kifejezi a nemzet egységét.
A hatalmi rendszer meghatározó szereplője a kormányfő. Ezt igazolja vissza az alaptörvény, amikor a végrehajtó hatalom általános, a közigazgatás legfőbb szerveként határozza meg a kormányt, amelynek feje a miniszterelnök. Ő határozza meg a kormány általános politikáját, miniszterei neki felelősek. Nem egyszerűen egy szerv irányítását kell ellátnia, hanem az állam és a politikai közösség vezetését, kezdeményezőként és nem csupán reagálóként, felelősséggel és nem csupán feladatkörrel. A rendszerváltás óta nyolc miniszterelnököt ismerhettünk meg, mindegyiküket sajátos kihívások elé állította a történelem – hadd ne hozzak példát arra, ki hogyan állta a sarat.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Ha kihirdetik a szükségállapotot és elhalasztják a választásokat, akkor viszont elvész ennek a reménye és a folyamatok kiléphetnek a politikai rendszer jogi-politikai keretei közül, jöhet az erőszak és Magyarországtól az összes még meglévő uniós pénzt megvonnák.
Szokatlanul éles vita zajlott a Mandiner stúdiójában Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár (KDNP) és Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő között.
Kell-e attól tartanunk, hogy a sokat emlegetett „lengyel modellt” Magyar Péterék idehaza is alkalmazzák? Miért érdemes Varsóra vetni a választás előtt a szemünket? Szakértőkkel ennek jártunk utána. Mutatjuk!
Aki a Tisza Pártra akar szavazni, az számoljon azzal, hogy egy ukrán fedett műveletre szavaz – hívta fel a figyelmet Kacsoh Dániel Reakció című műsorában Lánczi Tamás.
Keresztény emberként van dolgunk a politikával.
A Tisza Párt elnöke kétharmados felhatalmazásról és az Alaptörvény módosításáról is beszélt hallgatósága előtt.
Egy gyors alku körvonalazódik, kérdés, ki fizeti meg az árát.
Tóth Máté kifejtette, Magyar Péter nem ugyanazt képviseli a nyilvánosság előtt, mint amit valójában gondol.
