Kié az egyetem?
Az SZFE diákjai annyira magukénak érzik az egyetemet, hogy úgy gondolják, ők – és tanáraik – a kizárólagos jogosultak arra, hogy megmondják: ott milyen képzés folyjék, milyen szellemben. Az állami beavatkozást, beleszólást illetéktelen behatolásnak és önkénynek értelmezik.
Fleck Zoltán, az ELTE jogi karának jogszociológusa már a saját diákjaival kíván beszélgetni arról, hogy szerinte az ELTE-t is eléri majd az alapítványosítás és állami beleszólás, ezért hallgatói fórumot hirdetett, hogy úgymond előre felkészüljenek a diákok a behemót beletenyerelésére.
Felmerül bennem azonban a kérdés: miért is a diákoké és a tanároké egy állami fenntartású egyetem? Mennyire szólhat bele az a fenntartó az egyetem életébe,
Ki az egyetem éthoszának letéteményese?
Nem gondolom, hogy az állami fenntartónak az egyetemi élet és oktatás minden apró részletébe bele kellene szólnia, és ugyan végső soron igaz, hogy olyan muzsika szól, amilyet a rendelő fizet, de azért a dolog többnyire árnyaltabb.
Olyan nincs, hogy egy tulajdonosnak úgy kell biztosítania egy intézmény fenntartását, hogy egyáltalán semmibe nem szólhat bele; vagy ha beleszól, azt minden esetben jóvá kell hagyatnia az alkalmazottakkal. Ugyanebben tévednek a „távozó indexesek” is. Ha más nem, a struktúrába és a vezetők személyébe biztos, hogy van beleszólása a fenntartónak.
Az alapítványi fenntartásba adás ráadásul nem jelenti a képzési struktúra és a képzés szellemiségének megváltoztatását, a kettő összekapcsolódása az SZFE esetében teljesen esetleges, mindkettőre sort lehetne keríteni a másik nélkül is. Az alapítványi fenntartás még csak azt sem jelenti, hogy az állam odadobja a piaci erőknek az egyetemet, ugyanis épp a két szféra pozitívumait próbálja egyesíteni a negatívumaik nélkül: biztos állami finanszírozás, plusz némi piaci eredetű pénz, mínusz közbürokrácia. Az alapítványi fenntartás miatt azoknak a marxista oktatóknak is több fizetést lehet majd adni, akiknek a státusza eddig közalkalmazotti volt, és kötve voltak a közalkalmazotti bértáblához.
Magyarán az alapítványi struktúra biztos finanszírozást és rugalmasabb működést, bérezést jelent.
Nem értem, hogy ezen mi nem tetszik az érintetteknek. Persze tudom, a Corvinus és az SZFE kapcsán is sokan jöttek azzal, hogy az állam odadobja a piac kegyetlen erőinek az egyetemet. Ez azonban egyrészt nem igaz, másrészt furcsa, ha egy közgazdaságtudományra specializálódott egyetem fél a piac erőitől.
És itt érkeztünk el a függetlenség és függőség kérdéséhez. Aki állami beavatkozástól független egyetemet akar, az alapítson piaci alapon fenntartott egyetemet, és keressen hozzá finanszírozókat, á la Egyesült Államok.
Ja, hogy akkor ki lesz téve a kezdeményezés a piac erőinek? Ilyenkor szoktak állami védelmet és pénzt kérni, hogy függetlenek legyenek a piactól.
Kérem, ilyen nincs, függési viszonyok mindig vannak: vagy a piactól, vagy az államtól, esetleg magánadományozóktól.
De hogy a Corvinus, az SZFE vagy az ELTE a diákoké lenne? Ugyan már. Magukénak érzik, és kicsit az övék is – de nem csak az övék, és nem fújhatják ők a passzátszelet.
Elvégre az ember azért megy egyetemre, mert valamit meg akar tanulni. Viszont azt az egyetem tudja, hogy mit kell megtanítani neki, tehát az a hallgatói elképzelés, hogy majd ők megmondják, kitől és mit hajlandóak tanulni, meg alternatív tanrendet csinálnak, kissé sántít.
Mindenesetre az államilag fenntartott egyetemekhez az államot sokkal régebb óta fűzi kapocs, mint azok kurrens tanárait és diákjait. Nem kell, hogy mindent az állam határozzon meg,
Lehet persze mondani, hogy a fenntartó az állampolgárok pénzéből tartja fenn az egyetemet, de akkor az egyetem az állampolgároké, ha tetszik, a nemzeté, és megint csak nem a diákoké és tanároké. Az állampolgárokat pedig a megválasztott kormány képviseli egy képviseleti demokráciában.
Amelyik diáksereg saját egyetemet szeretne, az alapítson egyet, és szerezzen hozzá pénzt magának.
Összesen 148 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Azok, akik az állami beleszólástól tartanak, természetesen az EU esetében abszolút jogosnak érzik, ha mondjuk soha sehol nem definiált, meglehetősen flexibilis úgynevezett jogállami kritériumokhoz és európai értékekhez köti a források elosztását...
Az EU folyamatosan tesz kísérleteket arra, hogy jogköröket vegyen el a nemzetállamoktól. A brüsszeli központi doktrínák azért kedvesek az SZFE autonómiáját féltőknek, mert megegyeznek az ő ideológiájukkal. Így megy ez. Ha a központ nekünk rokonszenves irányt szab, akkor az a többség jogos akarata, és máris kevésbé vagyunk érzékenyek holmi más véleményekre. Ha viszont a központi irányelv nekünk nem rokonszenves, azonnal szabadságharcot hirdetünk. A kormány Brüsszel ellen, az SZFE szabadságharcosai meg a kormány ellen.
"Az állami beavatkozást, beleszólást illetéktelen behatolásnak és önkénynek értelmezik."
De azért a pénzt elfogadják. Sőt, követelik maguknak.
Szerintem az Alapítványi működésnek nincs köze a gazdasági versenyszférához, piachoz. Az Alapítvány lehet zárkörű és nyitott. A nyitott azt jelenti, hogy adománnyal bárki csatlakozhat.
,,A magyar jog szerint magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy.,,
Jelen témában az Alapítvány a fenntartói feladatokat veszi át az egyetem működés tekintetében és ehhez kapcsolódnak a jogosítványai.
Szerintem, ha 2020. október végéig nem jön létre megállapodás a tűntök és az alapítvány között, akkor fel kell függeszteni egy tanulmányi évre az egyetem működését. Ezalatt az egy év alatt pedig rendezni lehet a mostani egyetem státuszát, esetleg egy új alapokon induló államilag finanszírozott egyetemfelállítását.
A tüntetők által az egyetem elfoglalása szerintem bűncselekmény és velük szemben ennek figyelembevételével kellene jogi úton eljárni.
Ami pedig az enyém-tied-övé kérdéskört illeti, egyetértek Szilvay Gergely megfogalmazásával.
Azért álljunk meg egy szóra és ne mossuk össze a kétféle CEU egyetemet.
Ugyanis van egy magyarországi Alapítványi egyetem, amellyel az Amerikában bejegyzett, de ott nem működő egyetemnek együttműködési megállapodása volt.
Röviden: két egyetemről van szó és az alapítványi egyetem továbbra a Magyarországon működik, míg a másik elköltözött.
Szilvay e témában is fején találta a szöget! Az itthoni balos ellenzéki felforgató akciók máshonnan importált ötletei szembesülnek az ilyen alapvető és egyszerű igazságokkal, melyekről Szilvay is ír. Ezeket kell állhatatosan az ellenzéki fejükre olvasnunk.
Méltóztassál Szilvay szövegét értelmes módon felfogni...
Miért nem X-elitek ki ezt a szaralakot.
Tűréshatáron kívüli.
Sokkal nyugodtabb a mandizás, ha lehúzod őket a vécén.
Az SZFE mára egy nagy hurok lett a szervezők nyakán.
Kiderült mára a politikai felkészítés, Soros-pénzen, kiderült a totális kirekesztő diktatúrájuk...
Ebben a helyzetükben, akár kívülről, más Soros-csatornán kreálva, megoldás számukra csak az előremenekülés lehet:
újabb provokáció, "fasiszta, rasszista betörőcsapat" megszervezése, amely megtámadja az elbarikádozott szabadságharcos egységet...
Csak, figyelmeztetem erre
A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOT,
mert a bolsi-libsi-internáci, az
MINDIG ELŐRE MENEKÜL, lételeme az örökös provokáció,
erre képzi őket a momentán zsidó Alinsky "megoldási" projektje...
Ez most nem a legszerencsésebb írás. Azt kellene végiggondolni, hogy mit jelent az autonómia, aktuálisan az egyetemi autonómia. Mit jelentett évszázadokon át, mi van a mai törvényekben és min változtattak most. Nyilvánvaló, hogy a kereteket (oktatási rend, tanárok/vezetők megbízása, anyagi feltételek) mindig, mindenkor a fenntartó határozta meg, és csak ezeken belül dönthettek szabadon a vezető testületek, bizonyos kérdésekben a diákokat is meghallgatva. Ez nem is lehet kérdés. Ha pedig túlléptek a hatáskörükön, akkor a fenntartó beavatkozott.
Most az egyetem szenátusa a törvényekre, azok megszegésére hivatkozik, a diákok és a kuratórium tagjai pedig politikai beszédmódot adnak elő. A hatáskörökről majd dönt a bíróság. Az a kérdés, ki dönt a pénzről. Megkapta-e ma az egyetem az állami támogatás szokásos havi részletét? Ha igen, mire, hiszen nem folyik tanítás. Ha nem, meddig tud kitartani a 'tanköztársaság', hiszen egy idő után nem lesz forrás bérekre, rezsire. Vajon mekkora az egyetem tartaléka a folyószámlán?
A közalkalmazotti bértáblára történt hivatkozás nem pontos. A bértábla csak a minimumot írja elő. Ennél több bért eddig is lehetett fizetni, ha ki tudták gazdálkodni. Saját bevételt, még akár vállalkozási bevételt is be lehetett illeszteni a működésbe, csak rendkívül bürokratikusan, szinte teljesíthetetlen előírások alapján. A pénzügyi előírásokat a hivatalok testére szabták, s tavaly óta minden előző évben el nem költött bevételt (az intézmények saját - piaci - bevételét is!) a következő évben elvonja az állam a költségvetési szervektől. Ilyen béklyók között és lehetetlen előírások mellett nem lehet gazdálkodni, ezért van szükség az átszervezésre és ezért nem tiltakoznak sehol ellene az SZFE-n kívül. Az ELTE-n sem fognak, pedig ott is erős az ellenzéki befolyás.
Ahogy látom, az SZFE-n a színészképzés csak egy kisebb hányad, a többséget a produkciókat előállítók képzése teszi ki. Azt feltételezem, hogy az ide felvételizők egy szűk társadalmi csoportból kerülnek ki, azokból a családokból, ahol ilyen indíttatást kapnak a gyerekek. Ez a társadalmi csoport pedig értékrendjét tekintve alighanem masszívan baloldali, s ez magyarázza a diákság egyoldalú és teljes körű ideológiai ellenállását, nem az egyetemen folyó állítólagos ideológiai nevelés. Nyilván ilyen is van, hiszen a tanárok kiválogatása egyoldalú, ám, ha a hallgatók és a tanárok a közéleti-politikai kérdésekre eleve azonosan rezonálnak, akkor nincs szükség különösebb ráhatásra az órákon, tehát igazat is mondhatnak, amikor tagadják ennek létezését. Azt a néhány más közegből jött jobbára vidéki származású színésznövendéket pedig észrevétlenül bedarálja az iskola légköre.
Ha így van, ahogy gondolom, elég kilátástalan feladatra vállalkozott Vidnyánszky és a kuratórium.
Bejelentkezés