Én katona vagyok, nem pedig műemlék – Strobl Alajos élete

2020. július 30. 14:06
Írta: Sal Endre
Megesett, hogy lovagi páncélban korcsolyázott a Városligetben, sokszor ment lóháton az epreskerti műtermébe, s annyira szerette a hazáját, hogy az I. világháború kitörése után önként jelentkezett katonának. Ő a legendás szobrászművész, Strobl Alajos, aki megalkotta a hamarosan megújuló Mátyás kútját is a Budavári Palotanegyedben.

Strobl Alajos 1856. június 21-én született Liptóújváron. Fiatalon a chemnitzi kályhagyárban volt inas, majd hamar kiderült, a szobrászkodásban fog kiteljesedni. Bécsben tanult, majd egyre több megrendelést kapott Budapesten is. Harminc éves korára országosan ismert lett.

Az ő műve többek között Arany János szobra a Nemzeti Múzeumnál, a Halászbástyánál található Szent István szobor és Ferenc József őt kérte fel 1899-ben, hogy készítse el a budai Várban Mátyás kútját, a csodás szoborcsoporttal.

A kút azt a jelenetet örökíti meg, amikor Mátyás király a budai erdőben vadászat közben megpihent Szép Ilonka kútjánál. A legenda szerint ugyanis a király egyízben álruhában vadászott és megismerte Szép Ilonkát. A lány nem tudta, hogy kivel van dolga, szerelemre gyúltak, ám Mátyás végül nem a szívére hallgatott, így nem a lányt vette el feleségül. Strobl a monumentális szoborcsoportnál ezt a történetet is megjelenítette.

A szerelem eljött Strobl Alajos életébe is: felesége kezét különleges körülmények között kérte meg. Történt, hogy elment egy koncertre, ahol egy női kórus énekelt. Ott pillantotta meg a későbbi feleségét. A koncert után kinyomozta, hogy ki volt az a szép hangú teremtés, bemutatkozott és hamarosan megkérte a kezét.

Legendák keringtek a városban róla. A Bajza utcai Epreskertben alakította ki a műtermét, ahol szinte állandóan alkotott. Idős korában sokat lovagolt,

az epreskerti műtermébe is lóháton járt.

A tanítványait bosszantotta, hogy lóháton ment be a terembe is és úgy nézte végig a félkész szobrokat és mondott kritikát róluk. Éppen ezért egyszer egy ágyat húztak a bejárathoz. Strobl megérkezett, de egyáltalán nem hátrált meg. „Azt hiszitek, hogy nem ugratok át ezen az ágyon?” – kérdezte eltökélten, a tanítványok pedig a következő pillanatban eltolták az ágyat az ajtóból.

1899-től az Epreskertben dolgozott a Mátyás kút szobrain is. A „kürtös alakot” pedig még a szoborcsoport átadása előtt, 1901-ben kiállították a Műcsarnokban, ahol Ferenc József is megtekintette. A császár el volt ragadtatva a szobortól, s a művésztől is, nem véletlen, hogy mikor Strobl róla is szobrot készített, hajlandó volt órákat a műtermében ülni s várni, hogy megszülessen a mű. Strobl tisztában volt a zsenialitásával és szerette a feltűnést is. Így esett meg, hogy egy alkalommal lovagi páncélban ment a városligeti jégpályára korcsolyázni, mert nem akarta megütni magát. Nagy feltűnést keltett a szerelésével, ráadásul többször el is esett.

1902 áprilisában az Alkotmány című lap már arról számolt be, hogy a Budavári Palotában épül a Mátyás kútjának alapja, amelyet már az átadás előtt a római Trevi-kúthoz hasonlítottak. Ferenc József is elégedett volt vele, Strobl viszont szinte minden átadott szobrából kiszeretett, mindig talált egy-két hibát. Strobl Alajosra jellemző módon, amikor egyszer feltörték a műtermét és értékes bronz- és márványszobrokat vittek el, csak annyit mondott közömbösen:„Nem baj, hiszen úgyis másképp képzeltem el őket.”

A Mátyás kútja azonban a budai Vár egyik ékköve lett, a II. világháború alatt más műemlékekhez hasonlóan megsérült. 1945-ben, a háború után a Világosság című lap írta meg, hogy a szoborcsoport olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy „alig lehet ráismerni.” Később restaurálták, azonban mára már megkopott, de nemsokára régi fényében csilloghat.

Látogassa meg a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalát.

A Nemzeti Hauszmann Program keretében ugyanis most zajlik a kút teljes gépészeti és esztétikai felújítása.

A bronzszobrok a korábbi felújításoknak köszönhetően viszonylag jó állapotban vannak, ám például a két vadászkutya pórázát és a Mátyás király kezében tartott számszeríj húrját pótolni kell, mellette pedig rendbe teszik a kút vízellátó rendszerét is.

A legtöbbet foglalkoztatott szobrászként Strobl dúsgazdag lett, megtehette volna, hogy hátradől és élvezi a sikert, ám az I. világháború kitörése után önként jelentkezett katonának. Ötvenkilenc évesen. A fronton nagyon vigyáztak rá, több katonának is az volt a feladata, hogy a művész ne kerüljön bajba. A különleges bánásmódból nem kért, egy alkalommal meg is jegyezte: „én katona vagyok, nem pedig műemlék.”

Kevés barátja volt, hiszen sokszor alkotott magányosan, de Jászai Mari színésznő közel állt a szívéhez. Így történhetett meg az is, hogy kitalálták, elgyalogolnak Olaszországig. Meg is tették, az éjszakákat általában kolostorokban töltötték. Az sem véletlen, hogy Strobl Jászai Mariról is szobrot készített.
Strobl Alajos végül 1926 decemberében, 70 évesen aludt el örökre. Igazi életművész volt. Ahogy a halála után írták a lapok: „Állandó extázisban élt, fantáziája olyan tenger volt, amely csak dagályt ismert. A pátosz permanenciájában élt, dolgozott, beszélt, tervezett, étkezett és bizonyára még álmában is patetikus látomások környékezték.”

Szintén a halálát követően jelent meg a rá jellemző történet, amely szerint az I. világháború alatt a vezérkari főnökség asztalánál vacsorázott a fronton, főhadnagyként. Ez feltűnt egy osztrák tisztnek, aki odalépett hozzá és megkérdezte: „Mi vagy te otthon, ha szabad megkérdeznem főhadnagy úr?”– kérdezte. „Strobl, Alois Strobl…” – jött a válasz. „Na, igen kérlek, de mi a hivatásod?” – folytatta az osztrák katona.
Strobl Alajos ekkor az asztalnál ülő vezérkari főnökre, Franz Conrad von Hötzendorfra mutatott, majd megszólalt: „Ami itt Hötzendorf, az vagyok én otthon a szobrászok között.”

 

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés