Szűkülő mozgástér vagy bővülő források?

2020. július 23.
Kivérezteti a kabinet az önkormányzatokat? Kevesebb vagy több pénz jut a helyhatóságoknak a jövő évi költségvetésből? Hol húzódnak a helyi és az országos politizálás határai? A lokális szuverenitásról és a politikai kultúráról beszélgettünk Cser-Palkovics András és Márki-Zay Péter polgármesterekkel.

Maráczi Tamás interjúja a Mandiner hetilapban.

A polgármesteri szék cél vagy eszköz?
Cser-Palkovics András:
Szolgálat.
Márki-Zay Péter: Mind a kettő. Az a feladatunk ma, hogy kultúrát váltsunk ebben az országban, polgármesterként erre jó példát lehet mutatni.

Eszköz is lehet az országos politikai pozíció elnyeréséhez?
M.-Z. P.:
Erre a kérdésre azt szoktam válaszolni, hogy Hódmezővásárhely sem lehet szabad, ha az ország nem szabad. Azt szeretném, ha kultúraváltás történne. Fő célom, hogy a gyermekeim ebben az országban nőjenek föl, és itt érezzék jól magukat. Nekem nem identitásbeli vagy ideológiai problémám van a kormánnyal, hanem gyakorlati természetű: a korrupció – ez pedig kultúra kérdése.
Cs.-P. A.: Szerintem az ország most is szabad. Szabadon vitatkozunk, és ez megjelenik majd a nyilvánosságban. Az önkormányzati munkavégzésünk sincs korlátozva. Abban egyetértek, hogy az a cél, hogy a fiatalok itthon találják meg a jövőjüket – ezért is fontos az önkormányzati politika attitűdje.

Lenne olyan országos politikai feladat, amelyért átadná Fehérvárt?
Cs.-P. A.:
Nekem nincsenek országos ambícióim. Kétféle politikusi hozzáállás van: az egyik ugródeszkának tekinti a polármesterséget, becsülettel végzi a munkáját, de az országos közéletben vannak ambíciói, a másik típus a helyi közösség irányítását tekinti feladatának. Az új szabályozás nemcsak jogi összeférhetetlenséget hozott létre a polgármesteri feladatellátás és az országgyűlési képviselőség között, hanem el is választotta az országos pártpolitikát a helyi közélettől. Ez azért fontos, mert az én felfogásom szerint a polgármester egyfajta keveréke a köztársasági elnöki és a miniszterelnöki szerepnek. Egy településvezetőnek törekednie kell arra, hogy a pártpolitikai törésvonalakon átnyúlva meg tudja szólítani az ott élőket.

Az összeférhetetlenségi szabály választásra késztet minden politikust. Az önkormányzati politizálást választó kormánypártiak mintha ott is maradnának, az ellenzékiek egy része viszont az országos politika előszobájaként tekint rá.
Cs.-P. A.:
2014 óta nem lehet a két közfeladatot egyszerre ellátni, ami helyes. Mindenki tudja rólam, hogy harminc éve tagja vagyok a Fidesznek, de amióta polgármester vagyok, nincsenek pártos megszólalásaim. Nem az a feladatom, hogy egy pártot, hanem hogy egy város közösségét képviseljem. Ez ugyanakkor azt a felelősséget rója ránk, hogy nem léphetjük át az országos politika határát.
M.-Z. P.: Én természetesnek tartom, hogy vannak településvezetők, akiknek országos ambícióik vannak. Az ugródeszka kifejezés pejoratív – aki polgármesterként ugródeszkának tartja a saját városát, az lebecsüli a települését. Az én esetemben ilyenről nincsen szó. Nem tudok nemesebb feladatot elgondolni, mint Hódmezővásárhely polgármesterének lenni. Azonban ott van a felelősségünk, hogy jó irányba tereljük az országot. A polgármesterség ugyanolyan közéleti szerep, mint amikor valaki pártban politizál.

Fotó: Földházi Árpád
Cser-Palkovics András
1974-ben született Székesfehérváron. 1989-ben, az első választási kampányban a Fidesz aktivistájaként vett részt. A Pécsi Tudományegyetem jogi karának elvégzése után jogi előadóként kezdett dolgozni a Videotonban. 1999-ben pártja Fejér megyei szervezetének elnökségi tagja és a helyi Fidelitas alapító elnöke lett, majd a szervezet országos alelnökévé választották. 2002-től Székesfehérvár közgyűlésének tagja. 2006 és 2014 között országgyűlési képviselő, az első ciklusban a Fidesz országos szóvivőhelyettese volt. 2010 óta Székesfehérvár polgármestere.

Ön potenciális ellenzéki miniszterelnök-jelölt 2022-re. Karácsony Gergely nem vállalja, önön kívül pedig nem látni más jelöltet, akit a baloldal és a Jobbik is támogatna. Ez tehát az az országos felelősség, amely elől nem léphet el?
M.-Z. P.:
Nem vitatkozom a helyzetértékelésével. Egy új feladat elől az ember nem fut el. Ha én lennék a legalkalmasabb a feladatra, amely az ország és a gyerekeim jövője szempontjából kritikusan fontos, akkor nem tehetem meg, hogy nemet mondok. Függetlenként valóban nyitott vagyok minden párt irányába, de a pártok nem különösebben szeretik a függetleneket – minden párt a saját érdekeit akarja képviselni.

Akkor önnek 2021–2022 már nem Hódmezővásárhelyről fog szólni, hanem a kormányváltó választási kampányról?
M.-Z. P.:
Az elmúlt két évben ez megfért egymás mellett. Hódmezővásárhelyen bőven a heti negyvenórás munkaidőmet meghaladva dolgozom a városért, a szabad időmben pedig országos politikával foglalkozom. Rengeteg kampányrendezvényre hívnak, ha tudok, el is megyek.
Cs.-P. A.: Amiről itt polgármester úr beszélt, az nem polgármesterség, hanem parlamenti képviselői munka. Ez a két attitűd közötti különbség. Mind a kettő legitim; nem vitatom, hogy létezhet ilyen ambíció, de 2014 óta a kettő között választani kell.

„Egy településvezetőnek törekednie kell arra, hogy a pártpolitikai törésvonalakon átnyúlva meg tudja szólítani az ott élőket”

Címlapkép: Földházi Árpád

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés