Elemzők: az év eleji emelések mérséklik a bérdinamika lassulását

2020. június 30. 12:01
Virovácz Péter, Regős Gábor és Horváth András is megszólalt.

A koronavírus-járvány gazdasági hatása kétségtelenül lassítja a keresetek növekedési ütemét, a megmaradt növekedés még az év eleji béremelésekből maradt vissza – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH kedden kiadott keresetstatisztikáját kommentálva. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint áprilisban 7,8 százalékos a keresetek éves emelkedése és a koronavírus-járvány gazdasági következményei miatt a növekedési ütem lassult az előző év azonos időszakában mért 9 százalékhoz képest.

Virovácz Péter

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy ítélte meg, hogy a koronavírus munkaerőpiaci hatása egyelőre mérsékelten jelentkezett a bérkiáramlásban, a bérnövekedés üteme áprilisban lassult az első negyedévben mért átlagos 9 százalékos ütemhez képest. A versenyszférában az elbocsátások nem feltétlenül csak az alacsonyabb keresetűekre vagy nem csak az átlagnál alacsonyabb átlagkeresetű szektorokra koncentrálódtak. A költségvetési szférában ezzel szemben a bérrendezések hatására gyorsult a keresetek emelkedése, e mögött elsősorban a közigazgatásban dolgozók béremelése húzódhat meg. AZ ING Bank elemzője úgy látja, hogy az év eleji bérrendezések hatását a koronavírus munkaerőpiacra gyakorolt befolyása mérsékli. Habár a gazdaság újranyitása révén ismét emelkedhet a betölthető álláshelyek száma, a munkavállalók közti verseny lefelé nyomhatja a bérnövekedési ütemet. A következő hónapokban tovább lassulhat a bérdinamika és az idei év egészében 6-8 százalék között alakulhat a mutató – vélekedett Virovácz Péter.

Regős Gábor

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató, makrogazdasági üzletágvezetője is a koronavírussal magyarázza a bérdinamika áprilisi lassulását és a megmaradt növekedést szerinte is az év eleji béremelkedések okozták. Az ING bank szakértőjével ellentétben fontosnak tartja azonban, hogy a növekedés egy része az összetételhatásból ered: az átlagosnál alacsonyabb keresetű ágazatokban (pl. turizmus, vendéglátás) történtek jelentősebb leépítések, illetve nagyobb arányban bocsátották el az alacsonyabb végzettségűeket. A koronavírus a béreket elsősorban a prémiumok visszaesése és a túlórák elmaradása révén fogja vissza. Regős Gábor hangsúlyozta, a bérek emelkedésének újraindulása akkor várható, ha a foglalkoztatás ismét visszatér korábbi magas szintjére és a gazdasági növekedés is tartósan újraindul. Előbbi a munkaerő iránti magas kereslet fenntartásához, utóbbi a megnövekvő bérköltség kitermeléséhez szükséges – tette hozzá.

Horváth András

Horváth Andrásnak, a Takarékbank vezető elemzőjének várakozásait felülmúlta a bruttó bérek áprilisi emelkedése. A világgazdasági dekonjunktúra – a bázishatás mellett – már az év első hónapjaiban is éreztette hatását a bérdinamikán és ez most áprilisban el is érte a mélypontját, bár nemzetközi összehasonlításban továbbra is dinamikus a növekedés, főként, hogy lassuló inflációval társul – állapította meg.

A bérek lefele meglehetősen rugalmatlanok, emlékeztetett, így véleménye szerint a munkaerő kínálat megugrása láthatóan az eddigi jelentős bérnövekedési dinamikát némileg lassítja, de a fordulatnak minimális az esélye. Becslése szerint a 8 százalékot megközelítő lehet az idei éves növekedési ütem és számos tényezőt sorolt fel, amelyek az idei teljes év bérdinamikáját együttesen meghatározzák. Ilyen a munkaerőkínálat növekedése és az új belépők gyengülő alkupozíciója, a bizonyos szektorokban továbbra is meglévő erős kereslet, a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettség, és az erősen forgalomérzékeny szektorokban a kiesés miatt átmenetileg csökkentett bérszint.

(MTI)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés