Magyar Nemzet: Átminősítené a turulszobrot a XII. kerület

2020. június 20. 6:47
A kerület vezetése egyidejűleg új második világháborús emlékművet is állítana.

Első világháborús emlékművé nyilvánítaná a budapesti XII. kerületi önkormányzat az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán lévő turulszobrot, amelyet a második világháború polgári és katonai áldozatainak emlékére állítottak 2005 októberében – írja szombati számában a Magyar Nemzet.

A lap információi szerint egyidejűleg pályázatot írnának ki egy új második világháborús emlékhely terveire. Az önkormányzat olyan szobrot szeretne, amely vallástól, nemzetiségtől, társadalmi hovatartozástól független lenne. A kerület az új alkotás helyszínéül a Csaba és a Maros utca kereszteződését, a Városmajori templom mellett található területet tartja a legalkalmasabbnak. Az ingatlan egyházi tulajdonban van. Az új szobor annak a több száz áldozatnak kíván emléket állítani, akiket a nyilasok gyilkoltak meg a Maros utca 16. szám alatt az egykori zsidó kórházban, a Városmajor utca 64-66. alatti Bíró Dániel Kórházban és az Alma utca 2. szám alatt működő zsidó szeretetotthonban 1945. január 12 és január 14-én.

Pokorni Zoltán polgármester már felkérte Cseh Gergő Bendegúzt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatóját, Kovács Tamás történészt, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóját, valamint Ungváry Krisztián történészt, hogy vizsgálják meg, kik azok, akik népellenes bűncselekményeket követtek el, és így méltatlanok arra, hogy a nevük szerepeljen mind a jelenlegi, mind a jövőbeni emlékművön. A vizsgálat négy háborús bűnökkel vádolható személyt talált, köztük Pokorni Józsefet, a jelenlegi polgármester nagyapját, aki nyilasként részt vett a városmajori tömeggyilkosságokban, nevét már el is távolították a turulszoborról. A turulszobor átminősítéséről szóló előterjesztésről csütörtökön szavaznak a helyi képviselő-testületben.

(MTI)

Összesen 147 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Az önkormányzat olyan szobrot szeretne, amely vallástól, nemzetiségtől, társadalmi hovatartozástól független lenne."

Akkor egy muszlim fekete milliomost ábrázoló szoborra van szükség. A világháborúhoz nincs köze, de ezek szerint az nem feltétel.

,,Az új turulszobor avatásán a szobrász a következőket mondta : nem akart agresszív , támadó
szobrot készíteni . . Nem tudom ő hol látott ilyet ??? Szégyen volt a nyilatkozata .,,

A szobrásznak igaza van.
A monda szerint és az ábrázoláshoz fűződő magyarázat szerint is a Turulmadár, vagy Kerecseny sólyom Magyarország védelmét jeleniti meg. Márpedig ami a védelemről szól nem lehet támadó.

Monda
,, A turul második szerepe a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul, és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt a turul, és a magyarok újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak.
Ennek a mondának a valóságos alapja az lehet, hogy a magyarok valóban addig a helyig vonultak Európában nyugat felé, ahol a kerecsensólyom fészkel.,,

,, Az országban 1896-ban, a millenniumi ünnepségek alkalmával hét helyen állítottak emlékművet a Wekerle-kormány megbízására: Dévény, Nyitra, Munkács, Brassó, Pannonhalma, Zimony és Pusztaszer helységekben – ebből csak Pusztaszer és Pannonhalma található a mai országhatárokon belül. A hét emlékműből hármon: a nyitrain (4 darab is), a munkácsin és a zimonyin volt turulszobor.
A dévényi, munkácsi, zimonyi és brassói emlékművek az ország „négy kapuját” szimbolizálták.[forrás?] Dévény, ahol a Duna hazánkba jő, az ország nyugati kapuja. Nyitra az északnyugati országrész püspökségi központja, a Vereckéhez közeli Munkácson Anonymus szerint Árpádék pihentek meg, Brassó a haza délkeleti kapuja, a zimonyi turul „áttekint a Száván, Nándorfehérvárra: a Hunyadi, Kinizsi, Dugovics védte falakra.” Pusztaszer emléke, hogy a honfoglalás közben Árpád megtartotta az első magyar országgyűlést. Pannonhalmán alapította Géza fejedelem 996-ban az első bencés apátságot, ez tehát a kereszténység felvétele miatt fontos.
Mindegyik „átnézett a határon”, azaz az országból kifelé fordult. Ausztriával, Oroszországgal, Szerbiával és Romániával szembefordulva jelezték, hogy megvédik a magyar állam integritását. A szobroknak belső figyelmeztető funkciójuk is volt: a nyitrai a felvidéki szlovákokat, a munkácsi a kárpátaljai ruténeket, a brassói az erdélyi románokat és szászokat, a zimonyi a délvidéki szerbeket és horvátokat volt hivatva a magyar állam területi egységére inteni.,,
Forrás Wiki

"Az önkormányzat olyan szobrot szeretne, amely vallástól, nemzetiségtől, társadalmi hovatartozástól független lenne. A kerület az új alkotás helyszínéül a Csaba és a Maros utca kereszteződését, a Városmajori templom mellett található területet tartja a legalkalmasabbnak."
" Az új szobor annak a több száz áldozatnak kíván emléket állítani, akiket a nyilasok gyilkoltak meg a Maros utca 16. szám alatt az egykori zsidó kórházban, a Városmajor utca 64-66. alatti Bíró Dániel Kórházban és az Alma utca 2. szám alatt működő zsidó szeretetotthonban 1945. január 12 és január 14-én."
Ez a két mondat egymásnak ellentmond!

"Az önkormányzat olyan szobrot szeretne, amely vallástól, nemzetiségtől, társadalmi hovatartozástól független lenne."
Ha már ilyen globális szempontok vezetik Pokornyt, Ungváry Krisztián bevonásával, legjobb lenne, ha egyetlen utalás olyanra, hogy MAGYAR, ne legyen az új műalkotáson.
De feltétlenül legyen rajta a Párizsi Nagypáholy jelmondata, a szabadságról, meg hasonlókról.
No és a BLM, ez semmiképp nem maradhat ki, elvégre a Londoni Nagypáholy nyomán a Premier Liga immár Black Lives Matter jelmondattal fut, MINDEN JÁTÉKOS HÁTÁN ott díszeleg.
És legyen rajta utalás azokért, akik a demokrácia védelmében adták életüket a magyar populista, hibrid revansizmus ellen.

Ennek a maradék impotens magyarnak már nem is kell semmilyen emlékmű, a turult nevezzék át verébnek, a magyarnak tök mindegy.

A genetikailag alattvalók ne akarjanak saját történelmet, emlékezetkultúrát. Vissza a sztyeppékre.... Hajrá keresztény Fidesz, hajrá Pokorni, Pokornit miniszterelnöknek!......éljenek a szabad madarak.

Ebben van valami. Egy olyan helyen, ahol vagy 300 zsidót lemészároltak, helye van egy zsidó emlékműnek, de francért kell idekeverni az egész II. világháborút?

De tényleg. Mégis ki a faszt zavart ez a szobor ma?

Az elvtársakat.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés