Kövér László: A nemzeti önazonossághoz való jognak az egyetemes emberi jogok részévé kell válnia

2020. június 4. 11:59
A nemzeti önazonosság védelméről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott politikai nyilatkozat vitája volt terítéken a parlamentben.

A nemzeti önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részévé kell tenni, mert ez az ügy egyidejűleg szolgálja a magyar nemzet, a szomszédos nemzetek és Európa jövőjét – mondta Kövér László házelnök az Országgyűlés csütörtöki emlékülésén, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.

A parlament ülése a történelmi zászlók bevonulásával és fanfárral kezdődött. Ezt követően megkezdték a nemzeti önazonosság védelméről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott politikai nyilatkozat vitáját. Kövér László nyitóbeszédében kiemelte: a politikai nyilatkozatot olyan okokból javasolják elfogadásra, amelyek a múltban, a jelenben és a jövőben rejlenek. Kifejtette: a trianoni diktátum által a magyarságnak okozott tragédia „nemcsak nemzetközi szerződésekkel többször megpecsételt és lezárt történelmi múlt, hanem velünk együtt élő folyamatos jelen, ami nem kívánt esetben megismétlődő jövővé is válhat”.

A múltat megváltoztatni nem tudjuk, csak annak legfájóbb következményein kísérelhetünk meg változtatni

Úgy vélte, amíg a külhoni magyarságnak „keserves létküzdelmet” kell vívnia, hogy megőrizhesse anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjének otthonosságát, a trianoni döntés nem a történelemkönyvek lezárt fejezete, hanem a teljes magyar nemzetet érintő, nyitott, jelenbeli létkérdés. A házelnök hangsúlyozta: a magyar jövő csak akkor lehet biztonságos, ha minden jelen- és jövőbeli magyar nemzedék szívébe és eszébe vési, hogy mindig csak az lehet az övé, amit meg tud védeni. Aki nem kész és nem képes megvédeni azt, ami a sajátja, az el fogja veszíteni – fogalmazott. Azt mondta, a múltat megváltoztatni nem tudjuk, csak annak legfájóbb következményein kísérelhetünk meg változtatni, de erre akkor van esély, ha tanulunk a múltból.

Kövér László tanulságként említette, hogy a nemzetek önrendelkezésének eszméjét „közös sírba temették a magyarok ezeréves országával, és a síron kivirult a nemzettagadás mérgező virága”. „A nemzetünket fenyegető veszély nem múlt el, sőt erősödik, de fenyegeti már a bennünket száz éve legyőzőket is” – vélte.

Közölte: a másik tanulság, hogy mindig súlyos ára lehet, ha nem figyelünk arra, mi zajlik körülöttünk a nagyvilágban. Trianon „nemcsak a múltban esett történelmi igazságtalanság okozta fájdalom szinonimája, nemcsak a jelenben bennük élő egyfajta kollektív lelkiismeret-furdalásé, hogy miként hagyhattuk, hogy ez megtörténjen velünk”, hanem a jövőre vonatkozó parancs is: ez még egyszer nem történhet meg velünk – jelentette ki.

Kellenek a nemzetközi szövetségesek

Kövér László szerint a harmadik tanulság, hogy a nemzetközi porondon szövetségesek nélkül nem lehet sokra jutni. Trianonban a magyar államot életképtelenségre, a magyar nemzetet szétszakítottságra, Magyarországot politikai egyedüllétre ítélték – tette hozzá. Hangsúlyozta: azonban a magyarság egy évszázadnyi áldozatos munkája életképessé tette a magyar államot, a nemzet határokon átívelő összetartozása pedig erősebbnek bizonyult azon erőknél, amelyek azt fel akarták számolni. Kiemelte: a Kárpát-medencében és tágabban Közép- és Kelet-Európában az együtt és egymás mellett élő nemzetek vagy együtt fognak nevetni, vagy együtt fognak sírni, „együtt leszünk nyertesek vagy mindannyian veszteseknek bizonyulunk”. A házelnök úgy fogalmazott, „mi, magyarok, akik elveszítettük a huszadik századot, nem akarjuk elveszíteni a huszonegyediket”, de azt sem akarjuk, hogy a szomszédaink elveszítsék.

Kijelentette: a nyilatkozat arra tesz kísérletet, hogy szövetségeseket találjunk a szomszédos nemzetekben és államokban, illetve Európa többi nemzetei és államai között. A külhoni magyarság küzdelme nemzeti önazonossághoz való jogáért ugyanis európai ügy – fűzte hozzá. Kövér László kifejtette: az előttünk álló időkben hasonló identitásküzdelem vár minden európai nemzetre, mint amilyet a külhoni magyarság vív száz éve. Európa stratégiai szuverenitását nem tudja megvalósítani csak a politikai és gazdasági önrendelkezés vagy a katonai önvédelem eszközeivel, az eredményes európai önvédelemhez kell az identitás fundamentuma is - mondta. Úgy vélte, ilyen fundamentum nincs a keresztény hitből fakadó normarendszer és a több évszázados nemzeti kultúrák mellőzésével. „Európa határai addig tartanak, ameddig a temetőkben kereszt van a sírhelyeken, Európa addig marad önmaga, amíg európai nemzeti közösségek lakják, és meghatározóan alakítják a sorsát” – mutatott rá.

Hála az elszakított nemzeti közösségeknek helytállásukért, hűségükért a magyar nemzethez és a szülőföldjükhöz

Az Országgyűlés elnöke a magyar állam nevében „legmélyebb hálánkat és legmagasabb elismerésünket” fejezte ki a Trianonban elszakított nemzeti közösségeknek helytállásukért, hűségükért a magyar nemzethez és a szülőföldjükhöz, és mert lojális és értékteremtő polgáraivá váltak azon államoknak, amelyek fennhatósága alá kényszerítette őket a történelem.

Arról is beszélt, hogy nemzeti identitása az állam polgárainak van, és ez az identitás, mint tudatállapot és értékrend az anyanyelvükből, a kultúrájukból és a szülőföldjükből fakad. Ezen identitások védelmére hivatott a nemzeti állam – tette hozzá. Azt mondta, a nyilatkozat szerint a nemzeti önazonossághoz való jog azt biztosíthatja mindenkinek, hogy anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjüknek otthonosságát szabadon megörökölhesse, szabadon továbbadhassa utódainak.

A nyilatkozat szerint a nemzeti önazonossághoz való jog az általános emberi méltóság védelmének nélkülözhetetlen eszköze, amely erősítheti a békét, biztonságot és stabilitást – magyarázta. Kövér László kiemelte: a nyilatkozat ezért fordul felhívással a szomszédos országok parlamentjeihez és kormányaihoz, az EU intézményeihez és az ENSZ-hez is, hogy a nemzeti önazonossághoz való jogot tegyék közösen az egyetemes emberi jogok részévé. Kitért rá: a magyarság ezeréves Kárpát-medencei történelméből száz nehéz év van a hátunk mögött, és „a magunk által alakítható jövő áll előttünk”. A szétszakítottságban is megmaradni tudás teljesítményéből erőt merítve, az egymást követő nemzedékek erőfeszítéseit összeadva kell együtt sikeressé tenni a magyarok következő évszázadát – mondta.

Áder János: Trianon az ország gazdasági gyarapodását törte derékba

A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is – mondta a házelnököt követően Áder János államfő. „Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk" – hangoztatta. A köztársasági elnök kijelentette: senki nem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak, ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak.

Száz évvel ezelőtt Magyarország gyászolt, emlékeztetett Áder János, hiszen egyetlen magyar sem tudta feldolgozni a veszteséget, a megaláztatást, a törvénnyé tett törvénytelenséget. Azt, hogy az ország elveszítette a területének kétharmadát, népessége pedig 18 millióról 7 és fél millióra zsugorodott. Több mint három millió magyar került a határon kívülre, Románia egyedül nagyobb területhez jutott, mint amekkora Magyarországnak megmaradt. „Gabonatermő területeink jelentős része, erdeink 90 százaléka, vasúthálózatunk kétharmada a szomszédos országokhoz került” – vette számba a veszteségeket az államfő, hozzátéve: Trianon az ország gazdasági gyarapodását törte derékba.

Elkerülhető lett volna a világháború? Ki miért felelős? Miért lett a trianoni döntés Magyarország számára mérhetetlenül igazságtalan? – sorolta az államfő azokat a kérdéseket, amelyeket már a negyedik generáció tesz fel. Tisza István akkori miniszterelnök eleinte ellenezte a hadba lépést – emlékeztetett –, de Bécs meggyőzte, majd négyévnyi háborúskodás után Magyarország vesztes félként nem kerülhette el a súlyos büntetést, hiszen a semleges országokat csak területi igények elismerése árán lehetett hadba léptetni. Magyarország a területének 67 százalékát és lakosságának 60 százalékát veszítette el, a szintén vesztes Németország csupán a területének 13 és a lakosságának 4 százalékát – ismertette Áder János, ami azt mutatja, hogy a népek önrendelkezésére vonatkozó wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták. Magyarország sorsáról nem 1920-ban döntöttek, hanem sokkal korábban, „sunyi háttértárgyalásokon”.„Felkészületlen politikusok, politikai kalandorok, önjelölt próféták, fizetett ügynökök, elfogult, részben korrumpált szakértők, magyargyűlölettel fertőzött újságírók közös munkája mindaz, amit ma trianoni diktátumnak hívunk” – fogalmazott.

Trianon pedig sem békét nem hozott, sem a térség fejlődését nem segítette, de az etnikai feszültségeket sem csökkentette - vont mérleget az államfő. A döntés egy soknemzetiségű országból több soknemzetiségű országot kreált, ezzel pedig újabb viszálykodás magvait hintette el.

Magyarországot a második világháború óta újra és újra megvádolják a határok megváltoztatásának szándékával

Áder János ugyanakkor rámutatott arra is: a világháború befejezése és a trianoni döntés közötti időben Magyarország helyzetét az ország politikai vezetőinek katasztrofális ténykedése csak tovább súlyosbította, amikor „a konzervatív tehetetlenség, a liberális tehetségtelenség és a bolsevik utópia adott randevút egymásnak”. Az államfő súlyos felelőtlenségnek ítélte például a határok megvédésének, a diplomáciai háttérmunkának az elmaradását, vagy a titkosszolgálati jelentésekét a háttértárgyalásairól és háttér-megállapodásairól. Egy vesztes háború, két forradalom okozta káosz, Trianon súlyos társadalmi-gazdasági következményei után a csőd szélére jutott nemzet mégis élni akart, Bethlen István kormánya pedig sikerrel vezette ki a nemzetet a válságból.

Áder János szólt arról is, hogy Magyarországot a második világháború óta újra és újra megvádolják a határok megváltoztatásának szándékával, holott amikor erre a történelem lehetőséget kínált, Magyarország sosem élt területi követelésekkel: sem a Ceauşescu-rezsim bukása, sem Jugoszlávia szétesése, sem a Szovjetunióból kiváló Ukrajna megszületése, sem Csehszlovákia kettéválása idején. „Mi tiszteletet adunk a szomszédainknak, de azt kérjük, ők is tiszteljenek minket és az országukban élő magyarokat” – mondta. „Mi tiszteletet adunk a Magyarországon élő nemzetiségeknek, és azt szeretnénk, ha ők is tisztelettel fordulnának felénk.”

A cél az, hogy erősebb kötelék szövődjön magyar és magyar között

„Amit a nagyhatalmak elrontottak, nekünk kell kijavítanunk. Ha így teszünk, a trianoni átok lekerül rólunk” – fogalmazott, de leszögezte azt is: nem leszünk partnerek az elhallgatásban, a történelemhamisításban, az anyaországon kívül élő magyarok megtagadásában. Partnerek leszünk viszont az őszinte beszédben, a történelmi esélyek kihasználásában, a magyarok és magyarok, a magyarok és más nemzetiségűek közötti kötelékek erősítésében.

Június 4-e tíz éve a nemzeti összetartozás napja – hívta fel a figyelmet –, a cél az, hogy erősebb kötelék szövődjön magyar és magyar között. Ezt szolgálja az egyszerűsített honosítás vagy a határon túli közösségek, intézmények támogatása, a határon túli magyar vállalkozások versenyképességének segítése, az egyházi, közösségi élet színtereinek megújítása.

„Tíz éve azon dolgozunk, hogy szociális juttatásokkal, ösztöndíjakkal és a magyar iskolák megerősítésével adjunk távlatot ott, ahol a magyar fiatalok megtartásához elsősorban oktatás és munkahely szükséges” – sorolta a megtett intézkedéseket. Kitért arra is, hogy az Országgyűlés tíz év alatt megtízszerezte a nemzeti összetartozás kiteljesítésére szánt forrásokat. Az államfő beszéde végén felidézte Széchenyi István Hitel című könyvében írt szavait: „Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; én azt szeretem hinni: lesz!”

(MTI)

 

Összesen 135 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Végre értelmes állami megemlékezés történt!

Válaszok:
nick89 | 2020. június 4. 14:29

Alapvetően szép nagy feladat lenne az egész unió számára.
Ha nyeu-ba betelepszik a zulu kaffer, az az ő bajuk lesz.

A Korrupcióellenes Ügyészségnek is hiányát érzem.

Nagyon jó és igaz beszéd volt. Meghallgatom mégegyszer!

Először is minden tiszteletem az elszakított területeken magyarságukat, csángó mivoltukat, zsidóságukat, nyelvüket, kultúrájukat megőrző honfitársainknak. Azoké, akik minden szenvedés, megalázás, mellőzés ellenére maradtak. S viszik tovább az elkorcsosult, egyre gyökértelenebb, "ejropér" anyaországiakkal szemben a hagyományos értékeket. Akár üres templomok, zsinagógák, imahelyek ellenére is.

A hazaszeretet, a nemzet , a család, a vallás iránti elkötelezettség, ragaszkodás, értékmegőrzés tekintetében óriási a kontraszt az elszakított területeken élő, a magyar kultúrkörhöz tartozóak és az anyaországban kommunista, majd balliberális értéktörlésen átesett, a minden gyökeret elvágó mai balliberális, hazaáruló nemzedék között.

A mai károlyik, kun bélák, szamuelyk , linderek itt vircsaftolnak közöttünk. Azért jó volt látni, hogy nem mocskolták be a mai parlamenti emlékülést.

A balliberálisok elfelejtik, hogy Trianon a z elszakított területeken élt zsidóság számára is óriási traumát jelentett, s mint minden igazságtalan békekötés, előre vetítette a következő háborút, az üldöztetéseket.

Kahána Bernát, a "Brassói Lapok" zsidó származású tulajdonosa a román zsidóüldözés következtében kénytelen volt nem zsidó munkatárs nevére átadni a tulajdonjogot, majd jöttek a romániai pogromok, Jászvásár, folytatódtak azt követően, amikor a románok a németek oldalán beléptek a háborúba, s a megszállt területeken már a Wermacht tiltakozott a román katonaság által végrehajtott zsidóellenes mészárlások miatt, majd mindezek ellenére mi történt?

Második Trianonként, ezek a románok a második világháborút követően is visszakapták a tőlünk elrabolt területeiket.

Nos ezekkel a románokkal ünnepelt Medgyessy, s bizonyára most ünnepelne a hazaáruló gyurcsány, ha éppen ő lenne a miniszterelnök.

Ez a mai európai értékrend, a nemzetközi nagytőke érdekrendszere, amihez vagy igazodik valaki, vagy jön az EU, a Néppárt, Soros civil kivégzőosztagai.

A feladat nem kevés, meg kell maradni száz év múlva is ebben az országban, minden itt élő, egyenrangú népcsoportnak, vallásnak, felekezetnek, kultúrának, nyelvnek, identitásnak, egymást gazdagítva, s kizárva az ezt aláásó idegen balliberális ügynököket, pártokat.

S Orbán Viktor felébredhetne végre, hány ciklusra van még szüksége ahhoz, hogy készüljenek nagy történelmi magyar filmek? A Trianonról sem készült, és semmi másról, helyette épültek a stadionok. A mai fiatalság nemzettudatát nem a stadionok fogják tudni megőrizni, felvirágoztatni. Példaképnek ott vannak a lengyelek.

Hogy száz év múlva is emlékezzen valaki Trianonra, ahhoz el kellene kezdeni foglalkozni a fiatalság hazafias nevelésével, az oktatás e szempontú átalakításával, a nemzet pusztításán dolgozó pedagógusok kiszorításával. A hazaáruló balliberális médiával szemben egy versenyképes, felkészült média megteremtésével. A plakát nem elég.....

Barany szólt a minap az erdélyi szászokról, akik elárulták az ott élő magyarokat. Heinrich Zillik nagyon jó kapcsolatot ápolt az erdélyi írókkal, mindaddig, amíg Hitler szelleme át nem hatotta az erdélyi szászokat, s magát Zillichet el nem repítette Berlinig, s a korábbi barát kijelenthette, hogy a magyar nem államalkotó nemzet Erdélyben, s mindent a németektől kaptak. Csak azért írom, mert változatlanul egyedül vagyunk Európában.

Az arctalan nemzetközi tőke és a nemzetközi baloldal liberálkommunista koalíciója épp most akarja a világmegváltás részévé tenni a nemzetek megszüntetését. Erről szólnak az amerikai zavargások is.

Egyébként végre egy politikus "konzervatív tehetetlenség" formájában pedzegeti a borzalmas dualizmusvégi magyar elit felelősségét is. Semmi értelme Tisza Istvánból nemzeti hőst fabrikálni. Egyedül ő volt abban a helyzetben, hogy fordíthatott volna a dolgok folyásán. Ehelyett játszotta az atyáskodó katonatisztet Erdélyben, veszekedett az országot szétszakítani akaró szerbekkel és horvátokkal, majd bezárkózott a pesti villájába és várta a gyilkosokat.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2020. június 4. 15:08

A Kövér- fiúk, mint adócsalók:
A történet 1995 nyarán kezdődött, amikor Simicska egyik bizalmi embere, Schlecht Csaba tizenhárom, Fideszhez köthető céget adott el egy Kaya Ibrahim nevű németországi török férfinak. A cégek összesen mintegy 300 milliós köztartozást halmoztak fel, és vélelmezni lehetett: azért kell így megszabadulni tőlük, hogy ezeket a tartozásokat ne kelljen kifizetni. Bár a cégek papíron Schlecht tulajdonában álltak, azokat egy héttel korábban Simicskától, valamint a fideszes Kövér László testvérétől, Kövér Szilárdtól, valamint Varga Tamástól vette meg, utóbbit Fidesz-közelinek tartott vállalkozóként ismerték akkoriban. Miután a cégek Kaya Ibrahimhoz kerültek, egy fillért nem fizettek vissza az államnak. De nemcsak Kaya Ibrahim „vásárolt" fel ilyen cégeket, hanem a horvát állampolgárságú Josip Tot is, két évvel később, 1997 őszén. A Josip Tothoz került cégek is anélkül váltak kámforrá, hogy egy vasat is fizettek volna az államnak.

A történet 1995 nyarán kezdődött, amikor Simicska egyik bizalmi embere, Schlecht Csaba tizenhárom, Fideszhez köthető céget adott el egy Kaya Ibrahim nevű németországi török férfinak. A cégek összesen mintegy 300 milliós köztartozást halmoztak fel, és vélelmezni lehetett: azért kell így megszabadulni tőlük, hogy ezeket a tartozásokat ne kelljen kifizetni. Bár a cégek papíron Schlecht tulajdonában álltak, azokat egy héttel korábban Simicskától, valamint a fideszes Kövér László testvérétől, Kövér Szilárdtól, valamint Varga Tamástól vette meg, utóbbit Fidesz-közelinek tartott vállalkozóként ismerték akkoriban. Miután a cégek Kaya Ibrahimhoz kerültek, egy fillért nem fizettek vissza az államnak. De nemcsak Kaya Ibrahim vásárolt fel ilyen cégeket, hanem a horvát állampolgárságú Josip Tot is, két évvel később, 1997 őszén. A Josip Tothoz került cégek is anélkül váltak kámforrá, hogy egy vasat is fizettek volna az államnak.

Lehet, hogy a homo sapiens fajhoz akarsz tartozni.
De más a vágy és a tény.
A homo sapiens, - az Értelmes Ember - az alapból nem lop.
Ez számodra, számotokra áttörhetetlen akadály.

Nagyjából igen, ez volt Tisza, akiben rosszindulat, aljasság egyetlen százalékban sem volt.
Ami azért nem szégyen.
Az már szégyen, hogy nem olvasott 1789-et, ami megbocsáthatatlan egy 20. századi, főként egy magyar 20. századi miniszterelnök esetében.
De ez, az akkori magyar arisztokraták gondolkodásmódjának is kritikája egyben.
A múltban, a múltból akartak megélni, ami: IDIÓTASÁG.
De legalább ekkora IDIÓTASÁG Károlyi Mihály holttestét a Fiumei úti magyar temetőben tartani.
A magyar még mindig nem tanult, nem kapott a fejére eleget, barátként keblére veszi a gyilkosait, köszönti, elbeszélget, földdel takarja bajában, ma is, ugyanúgy, mint Tiszáék tették.
Ilyen hibákat egyetlen kultúrnemzet nem tenne, mint a magyar.
Mindenki, aki a magyar élet ELLEN DOLGOZOTT, dolgozik, csak kitaszítást érdemel a magyar életből. Semmi mást.

Ezt olvastad, mert ez is fontos:
Áder János Trianonról:
„Felkészületlen politikusok, politikai kalandorok, önjelölt próféták, fizetett ügynökök, elfogult, részben korrumpált szakértők, magyargyűlölettel fertőzött újságírók közös munkája mindaz, amit ma trianoni diktátumnak hívunk” - fogalmazott.
És ugyanez, szó szerint, ami MA BRÜSSZELBEN TÖRTÉNIK.
Akkor a cionisták, ma G. Soros, aki tagadja, hogy cionistaként ügynök, ám ugyanazt teszi, mint elődei.
A célpont ezúttal is: Magyarország.

A " szabadság, egyenlőség, testvériség" szellemében, amelyet döntően zsidó gondolkodók, propagandisták, ügynökhadseregek erőltettek a keresztény világra, több gyilkolás, szenvedés, megalázás, gyötrelem, aljasság zúdult az emberiségre, mint a világtörténelemben addig összesen.
Ennyit a talmudi "Mi a Világot tesszük jobbá" aljasságáról.

Palika1955 nem hülye.
Csak beteg, reménytelenül és súlyosan.
Ezért már senki nem foglalkozik a szerencsétlennel.
A bolond azt hiszi, az amerikai tévékben ma éppen a Világok harca legújabb részeit vetítik.

Hát igen!
Egyformák ezek mind.

Mi van abban felemelő, hogy állnak a villamosok...
ugyanis az emberek mentek tovább, nem álltak meg.
A harangzúgás, na az felemelő volt.

Kövér és Áder kitűnő beszédeket mondtak.
A járművek és az emberek tovább sétáltak. Már akik az utcán voltak, révén, hogy még nem múlt el a járvány.

Te csak egy igen ostoba, humortalan, buta fizetett troll vagy, aki rohadjon meg, hogy ilyennel keresi a kenyerét.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés