Szabad Györgyre emlékeztek a Fiumei sírkertben

2020. február 5. 11:14
Az első, szabadon választott Országgyűlés elnöke nevét ezentúl egy irodaház is hirdeti a Kossuth téren.

Szabad Györgyre, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnökére emlékeztek szerda reggel Budapesten, a Fiumei úti sírkertben. A megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke megkoszorúzta a Széchenyi-díjas történész, akadémikus síremlékét.

Méltánytalan homályban maradt Szabad György

Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere néhai politikustársát méltatva hangsúlyozta: Szabad György, „aki okkal sorolható a nemzet nagyjai közé”, történészként a képviseleti demokráciával foglalkozott, közéleti szereplőként pedig annak megvalósítására törekedett. „A képviseleti demokrácia az, amelynek keretében a nemzeti érdek a legnagyobb eséllyel érvényesíthető” – idézte Kónya Imre Szabad Györgyöt, akinek nevét szerdán vette fel az Országgyűlés Hivatalának új, Kossuth téri épülete.

Személyes emlékeit is felidéző beszédében Kónya Imre arról is beszélt, hogy Szabad György a Magyar Demokrata Fórumban „olyan mozgalmat keresett, amely azonos súllyal képviseli a nemzetet és a demokráciát, és amely képes biztonságot nyújtani a nemzet minden egyes tagjának”.

Kónya Imre méltatása szerint Antall József későbbi miniszterelnök megjelenéséig Szabad György volt az Ellenzéki Kerekasztal vezéregyénisége, majd 1989 szeptemberében közösen írták alá a szabad országgyűlési választások megtartáshoz szükséges törvényeket szentesítő politikai megállapodást. Kiemelte, Antall József tevékenységének történelmi jelentőségét ma már hajdani politikai ellenfelei is elismerik, Szabad György személye azonban „méltatlanul homályban maradt”.

Ránk vár a feladat, hogy a rendszerváltozás kiemelkedő személyiségének gazdag életművét széles körben megismertessük –hangoztatta Kónya Imre, aki szerint a legfontosabb, hogy átadják Szabad György „mélyen átélt legfőbb üzenetét”, a nemzet és demokrácia iránti elkötelezettségét. Az eseményen az egykori házelnök özvegye, Szabadné Suján Andrea és leánya, Szabad Júlia is elhelyezte az emlékezés virágait. A megemlékezésen részt vett mások mellett Boross Péter egykori miniszterelnök, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője és Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter.

Kövér: Szabad ragaszkodását tragikusan próbára tette a 20. század

Átadták az Országgyűlés Szabad György nevét viselő irodaházát a budapesti Kossuth téren szerdán. Avatóbeszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke kiemelte: Szabad György mindig tudta, miként lehet a történelmi lehetőségből történelmi valóságot építeni.

Szabad György eszménye volt a népfelség, azaz a demokrácia elve, a nemzeti függetlenség és a nemzeti összetartozás gondolata, a polgári értékrend, valamint a magyarok és zsidók közötti értékteremtő sorsközösség a hazában – fogalmazott Kövér László. Hozzátette: Szabad György – a rendszerváltozás utáni első szabadon választott törvényhozás elnöke – ragaszkodását tragikusan próbára tette a 20. századi történelem, de ő nem bizonyult hűtlennek soha, nem ringatta magát illúziókba, és soha nem bocsátkozott önáltató kompromisszumokba. Életpéldájával arra tanított bennünket, hogy eszményeink alkotó hazafisággal mindig valóságteremtő erővé alakíthatók – hangoztatta Kövér László.

A házelnök kitért arra is: a Szabad György Irodaház kilencezer négyzetméteren az Országgyűlés Hivatala háromszáz munkatársának biztosít helyet, és több mint háromezer szakember két esztendőnyi munkájának az eredménye.

Szabad György Aradon született 1924-ben, családja 1932-ben Kolozsvárról Budapestre települt át. A történész 1982-től volt az MTA levelező, 1998-tól pedig rendes tagja, kutatási területe a magyar polgári átalakulás kora volt. Számos szakkönyv és ismeretterjesztő munka, tudományos közlemény szerzője. 1956-ban két forradalmi bizottság is tagjai közé választotta. 1987-ben az MDF alapító, 1989-1994-ben elnökségi tagja volt, majd átlépett a Magyar Demokrata Néppártba. Az 1990-es szabad országgyűlési választások nyomán Szabad György az Országgyűlés első alelnöke lett, majd 1990. augusztus 3. és 1994 júniusa között az Országgyűlés elnöke volt.

(MTI)

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Én nem felejtem. Van tőle aláírásom.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés