MNB: Tíz éven belül nem érdemes bevezetni az eurót Magyarországon

2020. január 24. 10:04
Az egy főre eső magyar GDP vásárlóerő-paritás ma az eurózóna átlagának kétharmada, a jegybank szerint ezt 90%-ra kellene feltornászni.

Az eurózónához való csatlakozás feltételeinek a felülvizsgálatát szorgalmazza a jegybank – derül ki az MNB által a hétfői Lámfalussy Lectures konferencián bemutatott szakmai kötetből, melynek címe: „Fenntartható felzárkózás euróval – Hogyan újítsuk meg a maastrichti kritériumokat?”.

Magyarország felzárkózása, fenntartható fejlődése a következő években csakis egy sikeresen működő euróövezet mellett folytatható” – hangsúlyozta a könyv bevezetőjében Matolcsy György. Az MNB-elnök szerint ugyan nem vagyunk az eurózóna tagjai, de nem vetjük el teljesen a későbbi csatlakozást és szeretnénk részt venni a valutaövezet reformjában.

Az elmúlt tizenöt évben az öt maastrichti kritérium teljesítése volt az euróval kapcsolatos beszélgetés középpontjában, ezeket a Maastrichti Szerződésben fogalmazták meg 1992-ben. A szabályok szerint minden tagállamnak ezeket a feltételeket kell teljesítenie, ha be akarja vezetni a közös devizát. A kritériumok sokáig elérhetetlennek tűntek Magyarország számára, mostanra azonban az ötből három feltételt teljesítünk, egy esetében pedig csak a magyar kormányon múlik, hogy mikor akar neki megfelelni.

Az öt feltétel közül – árstabilitás, kamatkonvergencia, rendezett költségvetés, fenntartható államháztartás és árfolyamstabilitás – jelenleg csak az inflációs feltétel nem teljesül, aminek értelmében a drágulás üteme nem haladhatja meg az EU három legalacsonyabb inflációval rendelkező országának átlagát.

Ugyanakkor a jegybank is kidolgozta a saját feltételrendszerét az eurózónához való csatlakozással kapcsolatban. Az MNB által támasztott 16 pontból jelenleg hatot teljesítünk, a kritériumok között pedig olyan feltételek is találhatóak, amelyek jelenleg beláthatatlan távolságban vannak.

Magyarország számára jelenleg a legproblémásabb terület az eurózónához való felzárkózás kérdése, ott három feltételből egyet sem teljesítünk. Az egy főre eső magyar GDP vásárlóerő-paritás ma az eurózóna átlagának kétharmada, a jegybank szerint ezt 90%-ra kellene feltornászni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mai spanyol vagy ciprusi relatív fejlettségi szintet kellene elérnünk. Erre az MNB szerint azért van szükség, mert 90 százalékos fejlettségi szint felett már elhanyagolható a belépésből fakadó inflációs többlet, vagyis nem ugornának meg az árak Magyarországon. Ugyanakkor az MNB előrejelzései szerint a 90%-os cél nagyon messze van és még gyorsabb konvergencia esetén is legkorábban 2030-ra érhetjük el.

Összesen 41 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés