Mik az Alaptörvény morális és kulturális értékválasztásai?

Dr. Schanda Balázs alkotmánybíró, a Pázmány jogi karának tanszékvezető egyetemi tanára a 2011-ben elfogadott magyar Alaptörvény morális és kulturális értékválasztásairól és ezekkel kapcsolatos társadalmi kérdésekről beszélt az Orbánhegy Kollégiumban rendezett beszélgetésen szerdán.

A „játéktér” kereteit, külső határait szoktuk alkotmányban rögzíteni, amely ideális esetben egy széles konszenzus leképeződése, mely konszenzus létrejöhet egy adott, katartikus történelmi pillanatban, vagy akár évtizedek is kellhetnek a kialakulásához – fejtette ki Schanda az Alaptörvény és más nemzeti alkotmányok mibenlétét. „Ha egy ország sikeres, akkor az emberek előbb-utóbb úgy tekintik, hogy azok a keretek, amik működtetik, jók – a siker általában legitimál egy alkotmányt” – mondta. Szerinte erre a németeknél találhatunk klasszikus példára: a Weimari Köztársaságot kudarcnak tekintjük, a háború utáni Németországot pedig egy sikertörténetnek. Ez azonban nem a két időszak alkotmányainak különbözősége miatt alakult így, hanem mert az első rendszer katasztrófába torkollott, míg a másik sikeres lett.

Ha egy rendszer katasztrófába torkollik, akkor az visszavetül alkotmányára,

Keresztény vagy semleges az Alaptörvény?

A beszélgetés központi kérdése bárkiben felmerülhet, aki a magyar alkotmány szövegének olvasásába akárcsak belekezd. Az idézőjel nélkül álló „Isten áldd meg a magyart!” felkiáltás után a normaszöveget felvezető preambulum, a Nemzeti Hitvallás ugyanis több ízben is szót ejt a kereszténységről: rögzíti, hogy Szent István király „hazánkat a keresztény Európa részévé tette” és elismeri a kereszténység „nemzetmegtartó szerepét”.

Schanda a kórházak elnevezésének példájával igyekezett megértetni az alkotmány keresztény, illetve semleges mivoltát, melyek – például Szent Margit, Szent László vagy a tatabányai Szent Borbála kórház – visszanyerték a korábban róluk leválasztott „szent” előtagot. Ez a névválasztás szerinte a kórházak működésére a legkevésbé sem hat se morális, se bioetikai szempontból – puszta hagyománytisztelet. „Amikor Demszky Gábor idején a négyes metró fúrópajzsát megindították Kelenföldről, hívtak hozzá papot, hogy áldja meg.”Szerinte ezek az esetek nem biztos, hogy élő keresztény hitet fejeznek ki.

Az Alaptörvényt nyitó „Isten áldd meg a magyart!” felkiáltásról úgy gondolja,„zseniális húzás a szövegezők részéről odacsempészni Istent oly módon, hogy idézőjel nélkül is valamennyien tudjuk: ez idézet egy olyan versből, ami mindannyiunkat összeköt”.

Szerinte a nem vallásos személyekre nézve sem kirekesztő ez, mint ahogy az „Isten éltessen!” születésnapi köszöntés sem szolgáltat alapot a kirekesztettség érzésére – ugyanakkor az is biztos, hogy

A Nemzeti Hitvallás egyszerű történelmi tényt rögzít, amikor megállapítja, hogy Szent István a keresztény Európa részévé tette hazánkat, a nemzet megmaradása szempontjából pedig instrumentálisan tekint a kereszténységre, annak megtartó szerepét emeli ki a múltra nézve – mondta.

Az Alaptörvény hetedik módosítása hozott újítást azzal, hogy a magyar állami szervek kötelességévé tette hazánk „alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának” védelmét. Ez a megfogalmazás szerinte nem a keresztény vallásról szól, hanem a fennálló állapotot, hazánk kulturálisan keresztény mivoltát rendelné védeni, a keresztény kultúrának pedig sok eleme szekularizálódott és nem kötődik már szorosan a keresztény meggyőződéshez. Egyes „piacképes” hagyományok elszakadtak a saját alapjukat képező vallástól és univerzálissá váltak, például a nem vallásosak is ünnepelnek névnapot és hozzájuk is jön a Mikulás, jóllehet, ezek az ünnepek eredetileg a katolikus valláson alapultak – mondta.

Az állam semlegességének követelménye szerinte nem egy semleges világnézetet takar, hiszen „ha lenne semleges világnézet, az államnak ezzel szemben is semlegesnek kéne lennie”. A semlegesség azt jelenti, hogy az államnak hivatalos világnézete vagy vallása nincs és intézményesen sem fonódik össze vallási szervezettel, „ehhez viszont ragaszkodnék” – mondta.

Abortusz-vita

Felmerült a kérdés, hogy az Alaptörvény a konkrét, kereszténységre utaló rendelkezésein túl értékválasztásaiban mennyire tükrözi a keresztény elveket és gondolkodásmódot. A korábbi Alkotmány nem tartalmazott határozott rendelkezést arról, hogy mikortól számítja az emberi élet és a jogalanyiság kezdetét, ezért az Alkotmánybíróság 1991-ben kelt határozata szerint „a törvényhozónak kell értékelnie a magzattal kapcsolatos természettudományos és etikai álláspontokat, továbbá mérlegelnie a magzatról való gondolkodás megváltozásának ellentétes társadalmi irányzatait, s eldöntenie, hogy ezek változását indokolt-e jogilag is követni. A fentiek szerint az Alkotmányból nem következik, hogy a magzat jogalanyiságát el kellene ismerni, de az sem, hogy ne lehetne a magzatot jogilag embernek tekinteni”.

Ezzel szemben Lábady Tamás alkotmánybíró párhuzamos indokolásában le tudta vezetni ugyanazon Alkotmány szövegéből a magzat jogalanyiságát és így ezáltal az élethez való jogát, érvelése pedig Schanda Balázs szerint „valószínűleg a legszebb szöveg, ami valaha a Magyar Közlönyben megjelent”. Az Alaptörvény már konkrét rendelkezést tartalmaz erre nézve, miszerint „minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”.

Az alkotmánybíró szerint ez a rendelkezés bár talán jó szándékú, de az életvédelem szempontjából visszalépés – az állam egyébként korábban is fennálló életvédelmi kötelezettségét rögzíti, viszont

míg az előző alkotmány nyitva hagyta ezt az értelmezési lehetőséget.

„Nyilvánvalóan nehezen beszélünk erről a kérdésről elfogulatlanul, hiszen mindannyian voltunk magzatok” – mondta. Érdekes szerinte, hogy gyakran ragasztják be családi fényképalbumokba a magzatról készült ultrahang felvételt, tehát „a kívánt magzatot embernek tekintjük”. Mint mondta, melegvérű állatok esetében törvény tiltja, hogy fájdalmat okozzunk, amikor „valamilyen legitim cél érdekében végzünk velük – például meg akarjuk őket enni”. A művi abortuszok jelentős részét az első trimeszter végén hajtják végre, amikor a magzatnak már kiépült központi idegrendszeri működése van – tehát fájdalmat érez. „Miért védünk jobban egy macskát? Aki komolyabban belegondol, talán átérezheti ennek a súlyát.”

Alaptörvény kontra melegházasság

Schanda szerint

Konkrét példaként erre az azonos neműek házasságának kérdését hozta. Míg korábban a különneműség követelménye evidencia volt, ezen közmegegyezés mögül sok országban kihátrált a társadalmi többség és őket követte a jog is – mondta.

Szerinte ma Magyarországon az Alaptörvény által is megfogalmazott különneműség követelményemögé a társadalom markáns többségét fel lehet sorakoztatni, viszont „ha ez megszűnik és az ellenkező oldalon lesz markáns többség, akkor ez az alkotmányi rendelkezés le fog dőlni – ne legyenek illúzióink az Alaptörvénnyel kapcsolatban, nem tudunk egy ma meglévő konszenzust pusztán jogi eszközökkel hosszú távon is megvédeni”.