Szakértők: A muszlim bevándorlóknak vallásilag tilos az integrálódás

2018. december 10. 11:37
Míg mi integrálni akarjuk a bevándorló muzulmánokat, addig számukra tilos az integrálódás, sőt nekik kell integrálniuk minket – mondta Maróth Miklós arabista, akadémikus az MTA és a Danube Institute, valamint az Európai Néppárt közös rendezvényén, Christopher Caldwell könyvének a bemutatóján. Maróth, Caldwell és Schöpflin György előadásaiból kiderült: a muszlim bevándorlók nem kívánnak emancipálódni itt, és gettóik nem a kirekesztés, hanem saját döntésük okán jönnek létre. A nyugati és a muszlim megközelítés alapján véve kibékíthetetlen egymással.

Nehéz megmondani, hogy mi volt a könyvem célja, de fel akartam tárni a tömeges bevándorlás minden aspektusát – mondta előadásában Christopher Caldwell, a Weekly Standard munkatársa az MTA épületében. Caldwell az Akadémia, az Európai Néppárt EP-frakciója és a Danube Institute szervezésében látogatott Magyarországra, hogy Reflections on the Revolution in Europe: Immigration, Islam and the West című kötetét bemutassa. A kötet tíz évvel ezelőtti, de mint a szerző mondta, úgyis tíz-húsz évvel későbbi olvasóknak íródott inkább.

Meg lehet-e tartani ugyanezt az Európát más népekkel? – ez a kötet egyik fő kérdése. Caldwell úgy látja, hogy a döntéshozók ma úgy állítják be döntéseiket, mintha azoknak ne lenne ára – pedig az életben minden jónak ára van. A bevándorlás valóban sokszínűséget, új tapasztalatokat és jobb konyhát kínál, de ennek ára van. És ez a jogaink ára. A Mohamed-karikatúrákat közlő dán lapokat beperelték iszlamofóbia miatt, a Charlie Hebdo francia szatirikus lapot pedig terrortámadás érte. A bíróság pedig nem a szólásszabadságra hivatkozva védte meg a dán lapot, hanem arra hivatkozva, hogy más monoteista vallásokkal szemben is ugyanolyan negatív hozzáállást tanúsítottak. 

Caldwell leszögezte: elsősorban az európaiak hozzáállását vizsgálta, és az iszlámot, mint szociológiai jelenséget. Európáról azonban eleve problémás, ha egységesen beszélünk. Európa egyik felén ugyanis az iszlámot a szekularizmusra leselkedő veszélynek tartják, a másik felén azonban a kereszténységet féltik tőle. S hasonlóak a hibák ahhoz, amit az Egyesült Államok Irakban elkövetett. Végül nehézség volt a könyv megírásában, hogy nincs igazán egységes európai megközelítés, mivel több alkotmányos hagyomány él a kontinensen, és sok a kulturális különbség. „Az emberek gyakran az európai értékek védelméről beszélnek. De ha az intézkedések szintjét nézzük,

nem nagyon találunk olyasmit, hogy európai értékek”

– szögezte le Christopher Caldwell. A könyv írásakor két megközelítés volt: a francia és a brit. A francia a francia kultúrába való integrációról szólt, hogy a bevándorlók öltözzenek úgy, ahogy a franciák, tagozódjanak be, és legyenek maguk is franciák. A brit megközelítés szerint a francia út az egyéni jogok totális megsértése volt. A két megközelítés teljesen kizárja egymást. A két megközelítésről az emberek a hatékonyság szempontjából beszéltek, mint ami új értékké válhat Európában. „Attól félek azonban, az érték az nem ezt jelenti.” 

Mindkét rendszernek, az angolnak és a franciának is megvoltak a védelmezői és kritizálói. 2015 óta azonban, főleg mióta Angela Merkel meghirdette a Willkommenskulturt, nem beszélünk az angol rendszerről úgy, mintha rosszabb lenne a franciánál – folytatta Caldwell. – Ma inkább az univerzalizmus és a nyugat hagyományos politikájának ellentétéről beszélhetünk, azaz az egyetemes emberi jogok és az állampolgári jogok közti különbségről.

Maróth: A kereszténységet a keresztényektől kell félteni

Nem csak ismereteket szerezhetünk Christopher Caldwell könyvéből, hanem megismerhetünk egy másik embert, aki ugyanúgy érez és gondolkodik, mint mi – jelentette ki Maróth Miklós professzor, arabista akadémikus. Hozzátette: ezzel együtt Caldwell nem a levegőbe beszél, hanem rengeteg konkrétummal támasztja alá mondanivalóját. 

Maróth szerint Caldwell nem nagyhatalmi pozícióból, hanem empátiával tekint Európára, és azt is érti, miért van ellenérzés az Egyesült Államokkal szemben Európában. A migráció ismertetése után taglalja az problémakör kiindulópontjául szolgáló olyan európai illúziókat, mint hogy pár éves megállapodásokat kötünk vendégmunkásokkal, akik azután hazamennek; s bemutatja, hogyan eszkalálódott a folyamat. Maróth elmondta: a szerző egyik érzékletes példája szerint a bevándorlók nagyon szeretik az olasz tájakat és kerteket, de ezeket az olaszok már csak bevándorlók segítségével tudják fenntartani amúgy is. 

Az akadémia professzora rámutatott: a tömeges vándorlás más, mint a természetes vándorlás. Vándorlás mindig volt, a tömeges vándorlás az új jelenség, ami visszavonhatatlanul megváltoztatta Európa képét – a szerző ugyanakkor elsősorban Nyugat-Európára koncentrál. 

A kötet ugyan tíz éves, de állandóan vissza kellett lapoznom, hogy mikor adták ki a könyvet, annyira frissnek hat – jegyezte meg Maróth Miklós. – A szerző bátran értekezik az európai értékekről is.

Az európai értékek a hedonizmus, az egoizmus, az erkölcsi és világnézeti nihilizmus. 

Ezért mikor felmerül a kérdés, hogy a kereszténységet kell-e féltenünk az iszlámtól, akkor az a válasz, hogy alapjában véve igen, de egyébként a kereszténységet a keresztényektől kell félteni – hangsúlyozta a professzor, feltéve az ellenkező kérdést is: vajon kell-e félnie az iszlámnak a kereszténységtől, ha mindig „mi vagyunk azok, akik népboldogító szándékkal a demokráciától kezdve mindent viszünk magunkkal keletre, és nem kérdezzük meg őket, hogy a hagyományaikkal kompatibilisek-e ezek az értékek”. Keleten ugyanis az az elképzelés, hogy egy Isten van az égben, egy uralkodó van a Földön, aki minden segítséget megkap az Istentől, és ha erényes, akkor boldog lesz a nép, ha nem erényes, akkor boldogtalan. Európából nézve ez az uralkodó-ideál a zsarnok, „s mivel szoktuk megokolni, hogy miért megyünk keletre fölforgatni a világot? Azért, mert harcolunk a zsarnokság ellen. Pedig ők ebben érzik otthon magukat, ez számukra a természetes. A sok vezető káoszt jelent.” Az ő elképzeléseik és a mi elképzeléseink alapvetően eltérnek egymástól. 

Az igazi bajok csak ezután jönnek

Caldwell könyvéből viszont hiányzik a migráció okainak leírása – jegyezte meg Maróth Miklós, aki szerint 1970 körül annyira túlnépesedett a Föld, hogy már többet vesz ki a Földből, mint amennyit adni tud neki, s ez a túlnépesedés a migráció oka. A mostani helyzet pedig a következő évtizedekben tovább fog romlani, mivel hárommilliárddal fog szaporodni a Föld lakossága. 

Maróth Miklós kifejtette: kiszámolta a maga ökológiai lábnyomát, ami 1,4, s mivel ő maga szerinte átlagos magyar fogyasztónak számít, nagyjából Magyarországnak is ekkora lehet az ökológiai lábnyoma. „Nem csodálkozhatunk, ha célpontjaivá válunk egy migrációnak.” Az arab országokban az előző évtizedekben megkilencereződött a lakosságszám, a szubszaharai országokban megtízszereződött a lakosságszám. Kenyának száz éve egymillió lakosa volt, most  negyvenmillió van. Tehát ami most van,

„az csak gyönge szellő, fuvallat ahhoz képest, amilyen vihar közeleg. A bajok ezután fognak jönni.” 

Nem mi integráljuk őket, hanem ők minket

Amikor arról vitatkoznak Európában, hogy be kellene-e vezetni a saríát, akkor elfeledkeznek arról, hogy a saría nem államjog, hanem vallási kánonjog, tehát ha bevezetnénk, akkor ezzel együtt a katolikus egyház és más felekezetek kánonjogát is be kellene vezetni – szögezte le az akadémikus. De Európában a vallás nem tényező, csak az iszlám. A kereszténység nem számít, az iszlám szempontjai számítanak. 
1990 után kidolgozták a más országban kisebbségben élő muzulmánokra vonatkozó jogrendet. Eszerint pedig nem iszlám országban csak átmenetileg, speciális céllal lehet lakni, mint a gyógykezelés vagy a tanulás. Maradni két feltétellel lehet: hogy a saría szerint tud élni, és hogy térít. „Tehát miközben

mi arról beszélünk Európában, hogy integrálni kell ezeket az embereket, az ő vallási parancsuk az, hogy csak akkor maradhatnak itt, ha minket integrálnak.” 

Ezért aztán az iszlám enklávék, iszlám környékek létrejötte, a gettósodás nem szociológiai probléma, mivel maguk a muzulmánok települtek össze direkt, hogy megteremtsék maguknak a közösségi iszlám élet lehetőségét. Ezeken a területeken pedig informálisan a saría és a közösség saját szokásjoga váltja fel az állami jogot, esetenként például a becsületgyilkosságok. 

Schöpflin György: A két rendszer aligha kompatibilis egymással

A mecsetépítések lényege pedig az, hogy visszavonhatatlanul megteremtik az intézményes hátterét az Európában jelen lévő iszlámnak. 

Schöpflin György fideszes EP-képviselő kifejtette: kereszténység és iszlám közt régóta vannak súrlódások, háborúk, de kereskedelem is. Az Európára nehezedő iszlám nyomás csökken a 17-18. században, és fordul kocka, ekkortól egyre erősebb az európai nyomás az iszlám világon. 
Az iszlámban nagyon fontos a nagycsalád, míg az előző évszázadok alatt az európai mércévé a nukleáris család, a kiscsalád vált. A keleti mintában az egyén csak a nagycsalád hálózatában létezik. Emellett Európában az egyházi és állami jog elvált egymástól, ott nem – hangsúlyozta Schöpflin. – Ugyancsak kiemelt fontosságú az iszlám kultúrában a becsület, ami viszont halottnak mondható Európában. Ha azonban valaki eljátssza becsületét, az szégyent hoz a muszlim nagycsaládra is, amiért a család megbünteti – fejtegette Schöpflin György. 

„Ez a két rendszer aligha kompatibilis egymással. Főleg ami a nemeket, az állampolgári hűséget és a nemzethez, államhoz való hűséget jelenti” – mutatott rá az EP-képviselő. – Az alkotmányos patriotizmus és a republikánus modell, ami más bevándorlók esetében működött, nem működik a muzulmánok esetében. 

A felvilágosodás és a racionalizmus képviselői sok esetben ellenségként tekintettek a kereszténységre, de mindkettő megőrzött és tovább éltetett magában keresztény elemeket. „A haladás a kereszténység szekuláris változata.” A keresztény eszkatológia azonban nyitott az érvekre, míg a jövő iszlám felfogása sokkal kevésbé. Európában azonban a felvilágosult racionalizmusnak köszönhetően nincs előnyben részesített tudás, mindent meg lehet kérdőjelezni. Persze a gyakorlatban ez nincs teljesen így, például azt mondani, hogy a gyarmatosítás jó volt, bűnnel ér fel. Mostanában ugyanez igaz arra, aki szerint a nemzeti mivolt, nemzeti gondolat jó. Az iszlám viszont nem kérdőjelezi meg a saját alapjait. Európában talán különböző definícióink vannak arra, mi a modernitás, de „nem vagyok biztos abban, hogy az iszlámnak egyáltalán van fogalma arról, mi a modernitás” – jelentette ki Schöpflin György. Mint megjegyezte: az iszlám országok mesterségesek, a gyarmatosítás relikviái, s nincs az állampolgárságnak olyan koncepciója ott, mint nálunk.

„Amire ki akarok lyukadni, az az, hogy

az európai kulturális tőke és az iszlám kulturális tőke lényegében kibékíthetetlen egymással”

– hangsúlyozta a képviselő, hozzátéve, hogy ez nem jelenti azt, hogy a mindennapokban ne tudnának valamiképp egymás mellett élni, de a szétesés veszélye folyamatosan fennáll. Az európai politikusok azzal kecsegtetik az ide érkezőket, hogy felszabadítják őket kötöttségeik alól, minthogy Európa felszabadította magát a kereszténység és a nemzeti gondolkodás „láncai” alól, a bevándorlók azonban visszakérdeznek: miről beszéltek, mi nem szeretnénk emancipálódni, sőt szeretnénk továbbra is a szokásaink szerint élni. Nem akarnak integrálódni, a saját világukat szeretnék fenntartani. 

Nem látom a megoldást – fejezte be előadását Schöpflin György.

 

Összesen 75 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ezt mindenki tudja, aki egy kicsit odafigyelt, hogyan működik az iszlám.

Nyeu bizonyítja, hogy nem ők integrálnak. Rengeteg ilyen esemény van, különösen karácsony táján.

Értelek. Önként behódolsz és átadod a hódítóknak, ami eddig a tied volt. Ezzel te vagy kisebbségben.

"Aki tanul és munkát vállal, az szükségképpen integrálódik. Addig nem fog tanulni, amíg az állam kitömi segélyekkel. "
Te kiknek dolgozol?
Szaúd-Arábia száz évig, ötszáz évig eltartja őket, Európába utalt pénzekkel, a munka ezeknél: a gyengeség jele.
Ennyi hülyét, szekely, meg ne haragudj, te magad...
Ennyire naivak lennétek?
Nem, csak rosszak.

"a társadalmi (vagy természeti!!!) korlátok miatt lehetetlenné válik, hogy az adott helyen honos bennszülöttek elviselhetővé alakítsák az életüket."
Magyarul: elviselhetetlen viszonyokat teremtettek önmaguk számára.
Mégmagyarabbul: önmaguk ásták saját sírjukat, vidáman, tesztoszteronhimalájákat megmozgatva 0-tól 24-ig.
És most azt mondják, bocs, meggondoltuk magunkat, átmegyünk oda, ahol megszerveztek egy élhető társadalmat, mert mi is ott akarunk élni.
EZ NEM MEGY.
Senki, semmiféle törvény nem kényszeríthet arra bennünket, magyarokat, akik ezer évig védtük életterünket, hogy most - hipp-hopp - átadjuk számunkra alulkulturált emberek kezébe.
Még akkor sem, ha az átadásra maga egy különlegessémi, Georg Soros ad nekünk parancsot.
Jöjjön ide és nyissa meg a kapukat Röszkénél.

A többtényezős szituációk megértése is áthidalhatatlan nehézség számodra.
De ne add fel, akkor majd válaszolok.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés