Fenntartom: nem lehet így írni Szamuelyről

2018. november 29. 9:14

Veszprémy László Bernát
Mandiner
Szamuely Tibor önmagát titulálta vérszomjasnak. Máig nem kaptunk választ arra, hogy miért állíthatná bárki az ellenkezőjét.

Némi érlelést követően – november 21-i datálással – válasz jelent meg Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet igazgatójának tollából, nem is igazán Csunderlik Péter állításairól, hanem az állításokat vitató két cikkről, amiket  Czopf Áron történész és publicista kollégám, illetve jómagam írtunk.

Válaszát olvasva azzal kapcsolatban alapvetően megnyugodtam, hogy nem követhettem el különösebben nagy tévedéseket írásomban, amennyiben egy – részben – arra szánt válasz ilyen kevés kivetnivalót talált benne. 

Egry írásában

elismeri a tényt, hogy a vörös terror megtörténtével kapcsolatban létezik egy történészi konszenzus,

s hogy a Kérdések és válaszok 1918–1919-ről egyes részei ennek megfelelő hangnemben íródtak. (Más részei, úgy tűnik, nem). Hajdu Tibor idézett könyvrészletében valóban idézőjelek nélkül utalt a vörös terrorra, nem láttam, hogy bárki mást állított volna – amennyiben az én soraim voltak így értelmezhetőek, akkor az az én hibám. Czopf recenziójában valóban rövid utalás történt a fehér terrorra – ez elkerülte a figyelmemet. Egry szerint én félreértettem Csunderlik egyik mondatát az áldozatok száma közlésének történészi feladatáról – ha így volt, nyilván ismét én hibáztam, noha írásomban igyekeztem egyértelművé tenni: az áldozat- és az elkövető-kutatást is legitim irányoknak tartom. Mindezeket készséggel elismerem, ugyanis írásom fő tételein továbbra sem változtatnak, s megemlíteném, máig nem kaptunk az alábbiakra épkézláb választ. 

Szamuely a források tükrében bevallottan vérszomjas volt. Nem lehet róla komoly történészi munkában azt írni, hogy nem volt vérszomjas. Fenntartom, hogy egy ilyen állítás megtételéhez vagy az eddigi források téves mivoltát kell bizonyítani (mely nyilván meddő vállalkozás), vagy vissza kell vonni az állítást. (Nem, nem megoldás Lengyel József mögé bújni). A könyv botrányos jellegét – amit felháborodott kommentek, cikkek, illetve vitató esszék és  egy tévés vita is kísért – ez a tétel adta, nem pedig az a feltételezés, hogy nem kéne egy lelőtt betörőt a vörös terror áldozatai közé sorolni. (Hiszen ez az érvelés Csunderlik szóban forgó könyvrészleteiben elő sem került).

Szintúgy felesleges a vörös terror idézőjelek közé biggyesztését megvédeni,

hiszen ezen gyakorlat helytelen mivoltát maga Csunderlik is elismerte a Czopf Áron, Bödők Gergely és őközte zajlott friss tévés vita végén. 

Összességében azonban némileg szomorkodva olvastam Egry Gábor válaszát, ugyanis a legtöbbször elhangzó érve az, hogy Csunderlik szövegét és szövegeit nem kéne annyira komolyan venni. Lásd: „(…) nem kis részben a figyelemfelkeltés érdekében alkalmazott retorikai elemek, szónoki eszközök (…) nyomja rá bélyegét”, „nem egyéb, mint emocionális reakció, távol attól a szándéktól, hogy ilyen keretben érvelő módon vitatkozzon”, illetve még felrója az én írásom „önkarikatúrába” csapó „hihetetlen komolyságát”. Ez nyilván egyrészt azt jelenti, hogy Egry is érzi: Csunderlik pökhendi sorai, illetve az azt követő zavarodott és öntelt válaszai nem történészhez méltóak. Szintúgy felmerül a kérdés – amire Egry sajnos a kiváló lehetőség ellenére sem adott választ –, hogy ha ezt most így látja, akkor vajon a könyv szerkesztésekor miért nem figyelmeztette Csunderliket: használjon más nyelvezetet, korrigálja a szövegét, legyen konzekvensebb az erőszak elítélésében! 

Nekem azonban úgy tanították a szakmát, hogy bármit írunk, az mindig legyen vállalható: ha ezek szerint Egry védelmébe vett kollégájának egyes írásait komolyan kell venni, más írásait pedig nem, akkor talán érdemes lenne valamifajta fordított trigger warninggal ellátni Csunderlik írásait. Például: „Kérem a tisztelt Olvasót, ne vegyen komolyan, pusztán viccelődni kívánok több száz ember halálával”. A felvetést, hogy egy tömeges erőszak történetével kapcsolatban egy történész ne legyen „hihetetlenül komoly”, még csak értelmezni sem tudom. Szinte úgy hangzik, mintha a Politikatörténeti Intézetben nem lenne elvárás a „hihetetlen komolyság” – ez persze rögtön sok mindent megmagyarázna a kiadványban szereplő közfelháborodást okozó sorokkal kapcsolatban is.

Legutóbbi írásom fő gondolatmenetét fenntartom:

a vörös terror századik évfordulójához közeledve jóval több alaposság, megértés és alázat szükségeltetik a történészek részéről.

Ez minden demokratikus diskurzus alapja. Egry Gábor részletes válaszával megtisztelt, s őszintén reménykedem benne, hogy alapossága és hangvétele korombeli kollégájára is rövidesen át fog ragadni.

***

A vitában eddig megjelent írások:

Czopf Áron: Relativizálják a vörös terrort a balos történészek

Csunderlik Péter: „Vörös terror”: 590 áldozat, az istenért!

Veszprémy László Bernát: Kakaó, lekvár és tömeges atrocitások – a Csunderlik-vita eddigi állása

Csunderlik Péter: Röviden a „Szamuely-relativizálás” vádjáról

Békés Márton: Pszeudo-Csunderlik Kun páterről, a nyilasterror legsötétebb alakjáról

Bödők Gergely: Harag, elfogultság és idézőjelek nélkül – Hozzászólás a Tanácsköztársaság-vitához

Egry Gábor: Idézőjelek, avagy mit is írtunk a Kérdések és válaszok 1918-1919-ről című ismeretterjesztő munkánkban?

Összesen 49 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Látva, ahogy Csunderlik milyen lelkesen beszélt ezekről az emberekről a közmédiás interjúban, nekem az az érzésem támadt, hogy ez az ember valójában rajong mind az említett emberekért, mind az akkori korszakért, amiben maga is szívesen részt vállalt volna, mint népbiztos.

"Usd a vasat, Bernat, ne sirankozz,
ne szisszenj minden kis szilankhoz.
Lol!"

Oh mily LOL-ozóan vidám és költőidéző vagy (mint mindig) ,szeekely!

Talán az itt-ott "vörösterrorista" József Attilával van neked valami entellektüell bajod/kritikád??? ;-)


(Nincsen apám se Anyám .....talán embert is ölök ..... ; ....fogadj fiadnak Istenem hogy ne legyek kegyetlen árva?????)

""Ez meg szimplán nem igaz, ""

Bizony nem igaz. Csunderlik nem ismerte el. :-(
Egyetértve tehát VELED, én is úgy látom Csunderlik nem ismerte el amit "felrónak" ellene , csak puszta és felszinies úgynevezett entellektüel-gesztust ígér meg, hogy amennyiben esetleg sokakat zavarna idézőjelhasználata (úgy ír: "vörösterror") ,akkor esetleg (felszínes) békesség kedvéért hajlandó esetleg elhagyni azt....

Csunderlik olyan mint gyurcsány egy nyilatkozatféleségében 2006 októberében: Az bemondja hogy visszakozna már a "kurva" (kurvaország) szó használatától. Plusz az elszúúúrás szót használná :))

Comelius , te érdekes egy apologétája vagy a "vörösterror"-nak! :-)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés