Itt a petíció a Liget Budapest mellett: György Péter és Vidnyánszky is aláírta

2016. március 24. 20:10
Világnézetileg nagyon eltérő közéleti szereplők is aláírták a Városliget megújításának kormányzati tervét támogató petíciót: Lakatos Márk stylist és György Péter esztéta csakúgy, mint Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója és Freund Tamás agykutató. Ahogy múlt héten az ellenzők petícióját, ezt a listát is a Mandiner közli elsőként.

Ezúttal a Liget projektet támogató nyilatkozatot írtak alá neves művészek, értelmiségiek. A Városliget beépítését, a Vár átalakítását ellenzők petíciójáról múlt pénteken a Mandiner számolt be először. Ahogy akkor, most is közöljük a nyilatkozat teljes szövegét és az aláírók listáját.

*

A Városliget megújításáért

Különbözőek vagyunk, de van egy közös jövőképünk Budapestről. Egy élhető és barátságos, az örökségére és az innovációira egyaránt büszke magyar fővárosban szeretnénk élni. Ott, ahol a múlt értékei és a fejlődés egymást erősítik, ahogy az történt a Pest, Buda és Óbuda egyesítését követő évtizedekben, a főváros máig ünnepelt fénykorában, amikor Budapest Európa egyik legnagyszerűbb metropoliszává vált.

Mi, akik aláírjuk ezt a nyilatkozatot, támogatásunkról biztosítjuk azt a kulturális, parkfejlesztési és építészeti programot, a Liget Budapest Projektet, amelynek révén a saját legjobb hagyományai alapján újul meg az évtizedek óta elhanyagolt Városliget: több és értékesebb zöldfelülettel, gazdagabb rekreációs kínálattal, kibővülő sportolási lehetőségekkel, felújított régi és világszínvonalú új, kortárs épületekkel, a végre méltó otthonhoz jutó Új Nemzeti Galériával,  Néprajzi Múzeummal, Közlekedési Múzeummal, megújuló Szépművészeti Múzeummal, a kibővülő Állatkert nagyszabású Pannon Parkjával, a megújult Cirkuszművészeti Központtal, az újjáépített, a gyermek- és ifjúsági színjátszás célját szolgáló Városligeti Színházzal és a Magyar Zene Házával.

Támogatjuk, hogy a Városliget visszanyerje régi fényét és újra a város legszebb parkja legyen, ahol - nemcsak Magyarországon, de egész Európában egyedülálló gazdagságban – immár több mint száz éve egy rendkívül sokrétű kulturális és rekreációs intézményi hálózat szolgálja a Ligetbe látogatókat, megteremtve a kultúra, a szórakoztatás és a zöldfelületi kikapcsolódás egyenértékű jelenlétét és egyensúlyát.

Budapestnek sok arca van, ahogyan mi is számos dologban különbözünk egymástól. Ez így jó, és ez is erősíti a várost. Egy dologban azonban mindannyian egyetértünk: szeretjük a városunkat, szorgalmazzuk a róla és érte való párbeszédet, a fejlődés igenlését és az időtálló hagyományok tiszteletét. Hiszünk abban, hogy vannak választásokon átívelő, mindannyiunk, a jelen és az eljövendő generációk érdekét szolgáló, felelős fejlesztési programok. Meggyőződésünk szerint a Liget Budapest Projekt is ezek közé tartozik.


Aknay János, Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnöke
Bachman Gábor, Kossuth-díjas építész
Bajai András, a Richard Wagner Társaság elnöke
Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója
Baldaszti Péter, üzletember
Balogh Balázs, Széchenyi-díjas építész
Bánáti Béla, építész
Batta András, Széchenyi-díjas zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára
Barsiné Pataky Etelka, mérnök
Bodó Sándor, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke
Bogányi Gergely, Kossuth-díjas zongoraművész
Bognár Attila, az A38 Hajó vezetője
Böszörményi Nagy Gergely, a Design Terminal ügyvezetője
Budha Tamás, képzőművész
Czére Andrea, az MTA Művészettörténeti Bizottságának tagja
Csókay Gergely, fesztiválalapító, Budapest Essentials
Dubrovay László, Kossuth-díjas zeneszerző
Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója
Fekete Péter, Jászai-díjas rendező, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója
Freund Tamás, Széchenyi-díjas neurobiológus, az MTA alelnöke
Garas Klára művészettörténész, akadémikus, a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatója
Gerszi Teréz, Széchenyi-díjas művészettörténész
György Péter, esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója
Gőz László, a Budapest Music Center igazgatója
Hámori József, Széchenyi-díjas agykutató, akadémikus
Hartvig Lajos építész
Ilona Keserü Ilona, Kossuth-díjas festőművész
Ittzés Mihály, zenetudós, zenepedagógus
Jurecskó László, művészettörténész
Kelemen Barnabás, Kossuth-díjas hegedűművész
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója
Keserü Katalin, Széchenyi-díjas művészettörténész
Kiss János, Kossuth-díjas táncművész, a Győri Balett igazgatója
Kiczenkó Judit, irodalomtörténész
Kokas Katalin, Liszt-díjas hegedűművész
Kósa László, néprajzkutató, akadémikus
Konok Tamás, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész
Kócziánné Szentpéteri Erzsébet, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum volt főigazgatója
Lakatos Márk stylist, jelmeztervező
Lantos Csaba, közgazdász
Marton Éva, Kossuth-díjas operaénekesnő, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa
Martinek János, olimpiai és világbajnok öttusázó
Mihályi Gábor, koreográfus, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Masát András, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem rektora
Máth István, a Budapest Sport Iroda ügyvezető-versenyigazgatója
Merkely Béla, szívsebész
Mezey Katalin, Kossuth-díjas író
Mécs Károly, Kossuth-díjas színművész
Miklósa Erika, Kossuth-díjas operaénekesnő
Mőcsényi Mihály, Kossuth- és Széchenyi-díjas tájépítész
Murádin Jenő, művészettörténész
M. Tóth Géza, Oscar-díj jelölt fimrendező
Nagy Béla, városépítész
Novák János, a Kolibri Színház igazgatója
Pados Gábor, az acb Galéria vezetője
Paládi-Kovács Attila, Széchenyi-díjas néprajzkutató, akadémikus
Palugyai István újságíró, a Tudományos Újságírók Klubja örökös tiszteletbeli elnöke
Papp Regina, a We Love Budapest főszerkesztője
Petrányi Zsolt, művészettörténész
Perneczky Géza, Széchenyi-díjas művészettörténész, képzőművész
Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója
Pottyondy Péter, Ybl-díjas építész
Rátóti Zoltán, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója
Rockenbauer Zoltán, művészettörténész
Romics Imre urológus, egyetemi tanár
Sándor Szandra, divattervező, a Nanushka alapítója
Schrammel Imre, Kossuth-díjas iparművész
Skardelli György, Ybl-díjas építész
Szabó Milán, sífutó olimpikon
Szekeres Pál, háromszoros paralimpiai bajnok
Szuper Levente, jégkorongozó,
Alexander Tolnay, képzőművész, művészettörténész
Tompa Anna, rákkutató, egyetemi tanár
Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház volt igazgatója
Vásáry Tamás, Kossuth-díjas zongoraművész
Vass László, műgyűjtő
Vidnyánszky Attila, Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója
Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója
Zsidai Zoltán Roy, gasztronómus, üzletember
Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas táncművész, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője

Összesen 129 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Így kell ezt! A magam részéről nagyon örülök.

Ez a Város a Dagály uszoda-fejlesztéssel, az új múzeumi negyeddel és sok minden mással láthatón gazdagodik majd.

A színházat a múzeumi negyedbe koncepció viszont nem tetszik, mondjuk, nem is azért csinálják, h. nekem tessék, örüljek, ha megérhetem.

Respekt. Minden egyes aláírónak, felelősen gondolkodó emberek.

Jó lenne egyre több kérdésben látni a nemzeti konszenzust. A jóra való közös törekvést, s nem az önpusztító, álságos politikai érdekek mentén zajló kicsinyes uszítást.

Nagyon helyes! Ha felépül, Budapest még jobb lesz. Sokkal-sokkal jobb.

nem a ráncfelvarrással van a probléma, hanem a tervezett építkezésekkel.
ha csak mint parkot újítanák meg, nem tiltakozna ellene talán senki.

Gondolom ennek a projektnek is a tervrajzai ki vannak terítve a Vár projekthez hasonlóan nemzetünk bölcs vezetőjének és első számú főépítészenek a Kossuth téren lévő dolgozó szobájában. Amikor van egy kis szabad ideje akkor elgondolkodik rajtuk néha néha bele is rajzolgat. Kellene még egy mauzóleum....Anélkül nem lesz teljes.

Full dedo az egész, szekértábor 1 szekértábor 2. Mi jobban utálunk Benneteket mint Ti bennünket. Nem mi utálunk jobban Benneteket mint Ti Bennünket.

Orbán meg néha dob csontot a szekértáborok közé amire rámarnak,közbenmeg jót röhög rajtuk.

"Értik ezt? Most a faültetést kifogásolja a ligetvédő PM-politikus
Laky Zoltán / 2016.03.24., csütörtök 19:02 /

A múlt héten a fakivágás elleni tiltakozástól volt hangos a Városliget, most egészen más jellegű kritikát fogalmazott meg a Liget Budapest projekttel szemben Zugló PM-es alpolgármestere, miután beadta a XIV. kerület fellebbezését a 40 fa kivágásáról szól határozat ellen.

„Szabó Rebeka érdekesnek nevezete, hogy a határozat szerint 7 platánt és 872 oszlopos tiszafát akarnak ültetni a Városligetbe. A tiszafák »kifejezetten lassan nőnek«, »nagyon sokat kell majd őket locsolni« és mérgezőek.”

A Városliget Zrt. válaszul közleményben jelezte, hogy „megütközéssel” értesült Szabó nyilatkozatáról, és valójában nem is csak 872, hanem még több tiszafát kíván elültetni a következő három évben a park rehabilitációja és a zöldfelület növelése érdekében.

„ A tiszafa, amely 2011-ben az Év fája volt Magyarországon, az egyik legkedveltebb, őshonos fafajtánk, most is számos példánya található a parkban. Ez az egykor védettséget élvező faj nem csupán dísze a Városligetnek, hanem magköpenye a madarak és a mókusok egyik kedvenc tápláléka, így a park ökológiai értéke és gazdagsága is növekedni fog” – írta a Liget Budapest projektet kivitelező cég.

De igaz-e, amit Szabó mond? Az Országos Erdészeti Egyesület szerint a tiszafa valóban rendkívül lassú növekedésű faj, élete első tíz évében évi 2-5, s azután is csak 10-25 centimétert nő évente, és hatvan év alatt éri legnagyobb magasságát. Cserébe hosszú életű: élettartama az ezer évet is elérheti, de Németországban él kétezer éves példány is.

Nem hazudott Szabó akkor sem, amikor azt mondta, hogy a tiszafa mérgező. A faj nem a folyóról, hanem szláv elnevezéséről kapta mai nevét, korábban méregfának, ördögfának és halálfának is nevezték. Az sem különösebben bizalomgerjesztő, hogy Agatha Christie Egy marék rozs című regényében a gyilkos tiszafa mérgével követi el tettét, mi több, a Harry Potter regényekben tiszafából készült a főgonosz Voldemort varázspálcája.

Attól azonban nem kell félni, hogy tiszafák mellett sétálva hirtelen holtan esünk össze mondjuk a pollentől. A méreg csak fogyasztás útján juthat a szervezetbe, aki tehát nem rágcsálja a fa kérgét, termése magját, valamint levelét (esetleg nem főz utóbbiból teát, amint nemrég egy interneten terjedő recept javasolta), tehát úgy jár el, ahogy a városi parklátogatók 99 százaléka, akkor biztonságban van. A tiszafa világszerte parkok, kertek kedvelt fája.

A kisgyerekek és a kutyák viszont kétségkívül veszélyben lehetnek, ezért arra biztatnánk a tájépítészeket, akik indulnak a Városliget parkrehabilitációs tervpályázatán (határidő: március 28.), hogy a játszóterek és a kutyafuttatók közelébe valóban ne tervezzenek túl sok tiszafát. Nem mintha maguktól ezt nem tudnák.

Megfontolandó viszont a Városliget Zrt. ökológiai szempontja is. Nemrég elkészült a Liget első átfogó ökológiai felmérése, ami nem túl fényes képet festett. A Ligetben igen kevés állatfajt és egyedet találtak. Stabil állománya van egyes pókfajoknak, az ászkáknak és levélbogaraknak, de ritkák a nappali lepkék és szarvasbogarak. Vannak mókusok, de számuk várakozás alatti a Liget méretéhez képest, és az élelem hiánya miatt sün is alig van. Több madárfaj is fészkel a parkban, de a projekt célja a madárvilág gazdagítása is. A felmérés arra is rámutatott, hogy nagyon kevés az állatoknak menedéket és táplálékot adó cserjés vadfolt, az aljnövényzet pedig többnyire jellegtelen, gyomos, sokszor csupaszra taposott."

Miért gond neked, hogy a témába vágó idézetet ideraktam? Árnyalja a képet?:-))))
pm-es lehetsz:-))))

Miért vagy ennyire dühös? Ennyire felbosszantott a pm, hogy egyszer a fakivágás a baja, aztán a faültetés?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés