Igazságügyi szakértő: A tározó túltöltése és kapzsiság okozta a vörösiszap-katasztrófát

2016. március 21. 14:12
A kapzsiság okozta a kolontári vörösiszap-katasztrófát, ami a tározó túltöltése miatt következett be, nem pedig – mint a bíróság állítja – az altalaj megcsúszása miatt – szögezi le a Legfőbb Ügyészségnek írt szakvéleményében egy földmérnök és igazságügyi szakértő a Magyar Hírlap szerint.

A kolontári gátszakadás pontos oka minden kétséget kizáróan a vörösiszap-tározó túltöltése volt – írja a Legfőbb Ügyészségnek címzett szakértői véleményében Pálos László földmérnök, igazságügyi szakértő a Magyar Hírlap szerint

Mindez azért figyelemre méltó, mert a bírósági ítélet úgy szól: a gátszakadást az altalaj megcsúszása okozta. Pálos viszont leszögezi: a vörösiszap vízáteresztő képessége még a kövér agyagét sem éri el, ebből következően az egyik legtökéletesebb vízzáró anyag. Így a vörösiszap-párnaréteg kizárja az altalaj megcsúszásának lehetőségét.

A túltöltést a kapzsiság idézte elő – vonja le a következtetést a szerző, ami abban nyilvánult meg, hogy a nem veszélyes-hulladék számára készült tárolóban egyidejűleg helyezték el a vörösiszap-hulladékot a felhasználandó és így a termelésbe visszaáramoltatni szándékozott maró lúggal.

 

Összesen 90 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem tesz semmi a Fleto megmondta, hogy ebben országban nincs olyan bíró amelyik őket el fogja itélni. Nincs is.

Egyszer csak-csak győz az igazság!
Olvastam egy szakértői véleményt, ahol megindokolják, hogy nem a kőzetlemezek csúsztak meg, ugyanis az alap egyben maradt, az oldalfal dőlt ki. A kőzetlemezek elcsúszásánál nem maradt volna egyben az alap.
Ezen kívül nem csak a mennyiség volt sok, hanem a tartalom sem felelt meg az előírásoknak.

Korrupció _végett_ ítéljenek el valakit? Az azért durva lenne.

Szerintem az altalaj (agyag pl. agyagon) a túlterhelés miatt is megcsúszhat, azaz nem mond ellent a másiknak. Az igazi kapzsiság az volt, hogy nem tértek át már korábban a "nedves iszap" technológiára, ahogyan pl. Franciaországban. Ott a tározóban levő anyag olyan, mint a tészta, átszakadáskor is csak igen lassan mozog, nem okozhatott volna ekkora bajt.

Nyilván, ha üres a tározó nincs katasztrófa.
Ha van benne zagy, akkor az kifolyhat.

De mit nevezünk "túltöltésnek"?
Milyen magas zagy nyomását bírta ki a gát?
A média híreiből annyit tudok, hogy a zagyszint nem a katasztrófa előtt lett közvetlenül megnövelve.
Emlékeim szerint akkoriban nagyon esős idő volt.
A vörösiszap vízzáró, de nem vízhatlan anyag, tehát áztathatta a gát alatt is a talajt belülről lassan, kívülről meg a hetes eső.

Ezért nem értem eme szakértői véleményt: nem írja sehol, konkrétan meddig lehetett biztonságos a tározó zagyszintje. 135%-os túltöltöttségről beszél az engedélyhez képest. Vajon nem száll el a sok esőtől kisebb töltöttségnél is? Miért nem szállt el korábban ekkora szintnél?
Ehhez a megállapításhoz, hogy "túl volt töltve" nem kell egyetem, így utólag a katasztrófát követően.

Mivel az esetről készült szakértői vélemények is eltérőek, ugye nem várja senki egy timföldgyártótól, hogy neki bezzeg tudni kellett volna?

És az kinek a felelőssége, hogy az ügyészség képtelen volt egy szakmailag megalapozott vádemelést összehozni? Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy Orbánisztánban bármilyen hibás döntésnek van valódi következménye?

A kapzsiság nem büntetőjogi kategória.
Itt hanyagságról lehet szó és az ellenőrzés hiányáról.
A szabályzatok elfogadói, a szabályzatok betartására kötelezettek magatartása és az ellenőrzésre kijelölt szervezet (egyén) mulasztása már megállapítható kategória.
Meg kell vizsgálni a SZMSZ-t, ott pontosan kijelölésre kell kerülniük a felelősségi pontoknak.

A cég un. "működési engedélyét" kell nyilvánvalóan megnézni (remélem ezzel kezdték), milyen feltételek ( pH, szintmagasság etc.) járult hozzá a Hatóság a tevékenység folytatásához. A kérdés az, hogy a limiteken belül maradtak.e....

A vörösiszap tixotróp tulajdonságú.
Bármikor képes folyadékként viselkedni hosszabb állás után is. A sűrűbb iszap nehezebb és folyik az is, mint a víz.

Nem tudom mit sértettek meg, mit nem az üzemeltetők.
A hozzám eljutott információk - a sajtóból - ellentmondásosak.
Pálcát törni az üzemeltetők felett én ezért nem tudok.

Mondok egy sánta példát: veszek egy házat, ami már 30 éve áll és kiadom bérbe. Üzemeltetem is, takarítom a lépcsőházat, kifestem időnként, javíttatom ahol szükséges. Egy napon leszakad a lépcsőház, sokan odavesznek. Nyilván hibázott valaki, tervező, kivitelező, nem tudom, de az ő felelősségük rejtett hibára már elévült. Maradok én bűnösnek, aki rendeltetés szerűen használta az építményt. Szakértők jönnek - mennek, egyik azt mondja a lépcsőn egyszerre csak egy mehetett volna, a másik szerint a svábbogaraktól volt.
Tőlem - aki nem röntgen szemű statikus szakember -mi alapján várja el bárki, hogy én tehetek a katasztrófáról?

A timföld gyáros nem geotechnikus, nem statikus, ő csak használó. Mellesleg egy rakás "hatóság" szemlézte a tározókat, olyan is akitől elvárható a szakmaiság - és egyik sem rendelt el vizsgálatokat, megerősítéseket.

Tudomásul kell venni, hogy a mérnöki létesítmények nem örökösek, gondos tervezés, kivitelezés és üzemeltetés mellett is történnek rendellenességek.

A gát betonból volt, nem ártott neki az eső.
A képeken én azt láttam, hogy a gát megcsúszott a földön. A föld a gát alatt, az gyengülhetett, puhulhatott meg.
A tervezéskor figyelembe lehet venni minden szélsőséget - földrengést, emberi mulasztást, terrorcselekményt, rendkívüli szélsebességet, csapadékot, stb. - csak az nagyon sokba kerül. A tervezői előírások betartása mellett megépült műtárgyak ma sem bírnak ki mindent, de biztonsággal használhatók mégis-kivéve azt a néhány tízezreléket.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés